A rovat kizárólagos támogatója

Október 24. az éghajlatvédelmi világnap. Nagy jelentőségű dátum ez, mely ráirányítja a figyelmet többek között az erdők szerepére a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében. A Pilisi Parkerdő több mint 50 éve kezeli és gondozza Budapest és agglomerációjának állami erdőit és fenntartható, természetközeli gazdálkodásában egyre hangsúlyosabb szerepet kap az éghajlatvédelem.

Az erdők szénmegkötő képessége

Az erdők kulcsfontosságú és összetett szerepet játszanak az éghajlatvédelemben, illetve a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében. Ezek közül is talán a legfontosabb az erdők szénmegkötő képessége.

Közismert tény, hogy a klímaváltozás fő – bár nem kizárólagos – oka az üvegházhatású gázok, legfőképp a szén-dioxid fokozott jelenléte a légkörben. Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szén-dioxid megemelkedett mennyisége az ember tevékenységének eredménye. Éppen ezért lényeges, hogy a szén-dioxid kibocsátást valamilyen módon ellensúlyozni tudjuk, amelynek legkézenfekvőbb módja – a kibocsátás csökkentésén túl – a szén megkötése, a szén raktározása. Erre számos technológiai megoldás született már, de mindmáig a legegyszerűbb, legolcsóbb és leginkább fenntartható, ha a szenet fában (azaz cellulózban, tehát szénhidrátban) raktározzuk. A száraz fának körülbelül a fele szén, így elmondható, hogy egy kilogramm fa körülbelül 0,5 kg szenet (illetve 1,8 kilogramm szén-dioxidot) köt meg.

A Föld megújuló szénraktárának jelentős részét adják az erdei életközösségek. Az erdők területének gyarapodásával lényegében szén-dioxid vonható ki a légkörből. Az európai viszonylatban is meglehetősen szigorú magyar erdőtörvénynek köszönhetően Magyarországon az erdők területe, térfogata – azaz erdésznyelven „fakészlete” – és természetessége is nő. A magyar erdők átlagos élőfakészlete 1985-ben 184 m3/ha volt, mely 2021-es adatok alapján 207 m3/ha (forrás: NFK).

emlékerdő telepítés magoncai. Forrás: Pilisi Parkerdő zrt.

A Pilisi Parkerdő természetközeli gazdálkodása segíti a klímavédelmet

Az erdő fatérfogata határozza meg az adott terület szénmegkötő képességét. A Pilisi Parkerdőben az erdők fakészlete évente közel kétszázhatvanezer köbméterrel gyarapodik. Az éves fakitermelés ennek a növekménynek nem éri el a háromnegyedét, százkilencvenezer köbméter körül mozog. A Pilisi Parkerdő speciális helyzetét jól mutatja, hogy az általa kezelt hatvanötezer hektárnyi területen országos viszonylatban is magas, közel húsz százalék a faanyagtermelést nem szolgáló erdők aránya. Ezeken a területeken igen ritkán van fakivágás – ez általában biztonsági vagy ökológiai szempontok miatt szükséges –, annál fontosabb viszont természet-, klíma-, talaj-, vízvédelmi vagy rekreációs funkciójuk.

Érdekes módon és a közhiedelemmel ellentétben az átgondolt beavatkozásokkal valamelyest növelhető, illetve optimalizálható az erdők szénmegkötő képessége, hiszen egy változatos korú egyedekből álló, természetközeli gazdálkodással kezelt „örökerdő” éves fahozama (növedéke) több, mint egy idős, egykorú állományé. Szintén fontos a folyamatosan képződő faanyag minőségének javítására való törekvés. Az örökerdőkben például az ígéretes fák nagy törzsátmérőt, szebb évgyűrű-szerkezetet érnek el, így minőségi faanyagot szolgáltatnak társadalomnak, mely más klímaváltozás szempontjából hátrányos anyagokat helyettesíthet. A faanyag, mint megújuló építési vagy bútoralapanyag éghajlatvédelem szempontjából is jobb, mint a fosszilis vagy nagy energiaigénnyel megmunkálható alapanyagok, mivel a faanyagban raktározott szén hosszú távra kikerül a szénkörforgásból.

Növekvő erdők

A Pilisi Parkerdőnél az elmúlt időszakban összesen százöt hektáron történt, illetve történik a közeljövőben erdőszerkezet-átalakítás. Ez azt jelenti, hogy idős idegenhonos – például akác- vagy feketefenyő – állományokat őshonos fafajokkal, jellemzően kocsányos tölggyel, cserrel, hazai nyárfajokkal és jellemző elegyfajokkal újítja fel a társaság. Ezeken a területeken ez a tevékenység rendkívül fontos a szénmegkötés és raktározás növeléséhez. Ilyen erdőfelújítás zajlott nemrég Érd mellett a Beliczay-szigeten, de hasonló történik hamarosan Pomáz térségében, ahol egy új parkerdőt hoz létre a társaság.

A Pilisi Parkerdő egyik legnagyobb szabású 2022-es vállalkozása volt az Érd melletti Duna-sziget, a Beliczay-sziget sérülékeny, leromlott erdőállományának részleges megújítása.

Az erdők gondos kezelése mellett az erdész legszebb feladata az új erdő létrehozása. A Pilisi Parkerdő az elmúlt három évben ötvenhárom hektár erdőterületet telepített az Újszülöttek Erdeje program keretében, a Mintafásítás programban további huszonhárom hektár új erdőt létesített. A társaság részt vállal a Agrárminisztérium és a MOL Új Európa Alapítvány „VárosFa” elnevezésű településfásítási programjában, idén tizenhét településen összesen közel ezer sorfát ültetett el a települések önkormányzataival közösen.

Mindez összefoglalva azt jelenti, hogy a Pilisi Parkerdő csak idén nyolcszázezer darab facsemetét ültetett – ehhez jön még az általa kezelt erdők több milliós természetes újulata, melyet szintén a társaság szakemberei gondoznak. Ezen felül – különböző megbízásokból – további 1,2 millió darab csemetét ültetett erdőtelepítésekben, fásításokban.

Városi erdők

Az erdők szerepe nemcsak szénmegkötő képességük miatt lényeges a klímavédelemben. Fontos funkciójuk még a szélsebeség lassítása, a talajvédelem, az árvízvédelem, az árnyas erdei mikroklíma. Az erdő a legkomplexebb szárazföldi ökoszisztéma, amely kölcsönhatásban van környezetével. Például a nagyvárosokkal, melyek sajátos, és a klímaváltozás miatt egyre egészségtelenebb mikroklímájára pozitív hatással van.

Közismert negatív jelenség például a városi épületekről és az aszfaltról visszaverődő napsugarak miatt kialakuló a hőszigethatás. Felmérések bizonyítják, hogy Budapesten a hőszigethatás miatt a kevés zöldfelülettel bíró belvárosi területeken egyes kánikulai napokon akár tizenöt-húsz fokkal is magasabb lehet a csúcshőmérséklet, mint az erdővel borított területeken. Ezt nagy mértékben ellensúlyozzák a városi erdők, olyannyira, hogy a kutatások bebizonyították a közvetlen összefüggést a zöldterületek, legfőképp erdők elhelyezkedése és a kontrollált hőszigethatás között.

Kőbányai Határ-erdő. kép: Pilisi Parkerdő

A Pilisi Parkerdő klímavédelmi szerepe a fővárosban

Budapest teljes területe 525 négyzetkilométer, azaz megközelítőleg ötvenkétezer hektár. Ennek megközelítőleg tizenegy százaléka, összesen 5700 hektár erdő, melyből megközelítőleg 3500 hektárt kezel a Pilisi Parkerdő. Csak hogy képet kapjunk a nagyságrendről: a társaság által kezelt budapesti erdőterületek nagyjából harmincöt darab Margitszigetet tesznek ki. Ezek legnagyobb összefüggő eleme természetesen a budai hegyvidék, különösen a rendkívül értékes Budakeszi-erdő vagy a Budaörsi-hegyek, de jelentős területek vannak a pesti oldalon is, melyek közül a legnagyobbak a Keresztúri-erdő, a pestszentlőrinci Péterhalmi-erdő vagy az újpesti Farkaserdő.

Budapesten az erdőterületek aránya az országos átlag (körülbelül 21 százalék) fele. Budapesten az ország erdőterületeinek mindössze negyed százaléka található, viszont az ország lakosságának tizennyolc százaléka lakik itt. Az egy főre jutó erdőterület a fővárosban az országos átlag mindössze egy százaléka!

Így aztán Budapesten és agglomerációjában különösen felértékelődnek az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások, mint a jó levegő, az erdei környezet megnyugtató hatása. A Pilisi Parkerdő zöld infrastruktúráját évente harminckétmillió alkalommal látogatják kirándulók, futók, kerékpárosok, lovasok.

A Pilisi Parkerdő egyik legnagyobb szabású 2022-es vállalkozása volt az Érd melletti Duna-sziget, a Beliczay-sziget sérülékeny, leromlott erdőállományának részleges megújítása.

Ezen szolgáltatások közé tartozik és egyre fontosabbá válik a fővárosi erdők klímavédelmi szerepe. A Pilisi Parkerdő tisztában van azzal, hogy az általa kezelt – fővárosi és főváros környéki – erdőterületeknek milyen fontos szerepe van a klímavédelemben, illetve a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében Budapesten. A társaság a kihívásokat és felelősségét felismerve éppen ezért indította útjára idén tavasszal Városierdő-fejlesztési programját, mely hosszú távú, szisztematikus koncepció a budapesti erdők komplex ökoszisztéma-szolgáltatásainak javítására. Ennek keretében például az általa kezelt fővárosi erdőkben hetvenöt százalékra emelte a folyamatos erdőborítással kezelt területek arányát.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek