A rovat kizárólagos támogatója

Tavaly kitalálták, idén megvalósították: három bécsi kerületben is klímavédelmi zónákat hozott létre a főváros. Új épületeket csak megújúló energiával szabad építeni, 2030-ra pedig minden negyedik háztartásnak napenergiával kell működnie.

2019-ben született az a bécsi döntés, aminek értelmében klímavédelmi zónákat kell létrehozni a fővárosban. Az osztrák főváros ezzel a lépéssel is közelebb kíván kerülni az általa kitűzött célhoz, nevezetesen, hogy klímavédelmi mintavárossá váljon. A zöld zónákat idén nyáron kezdték el kijelölni, eddig a második, a hetedik és a tizenhatodik kerület egyes részein. Ezekben a városrészekben az újépítésű házakban az olaj- és gázalapú fűtés és melegvízellátás nem megengedett. A hűtés, fűtés és vízmelegítés vagy távhőenergia-szolgáltatással oldható meg, vagy megújuló energiaforrásokból fedezhető, mint például napenergia, biomassza, vagy geotermikus energia. Klímavédelmi zónák a tervek szerint a maradék húsz bécsi kerületben is kialakításra kerülnek a következő év közepéig. A főváros ezen kívül támogatást nyújt a már meglévő épületekbe felszerelt napelemek után. A cél az, hogy 2030-ra minden negyedik háztartás napenergiából fedezze áramszükségletét. Ezt a gyakorlatot Bécs legnagyobb energiaszolgáltatója, a Wien Energie is alkalmazza. A társaság 230 napelem-rendszert birtokol, amivel idén júniusig eddig példátlan mennyiségű áramot termelt: 13.800 megawattórát, hatvan százalékkal többet mint az ezt megelőző évben. Ez az árammennyiség egyedül elegendő lenne a nyolcadik kerület, Josefstadt majdnem összes háztartásának ellátására.

Nyitókép: napelemek a Deponie Rautenweg-ben, Ausztria legnagyobb szemétlerakó telepén © Christian Houdek

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek