Magyarország értékesíthető zöld kvótája 20-80 milliárd: forint értékű lesz.
A Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) javaslatot készít a kormány számára a kiotói jegyzőkönyvhöz kapcsolódó kibocsátási kvóta legcélszerűbb felhasználásáról. A 2012-ig elérhető 4-14 megatonna széndioxid-egyenértékű kibocsátáscsökkentésből származó szabad kvóta értéke becslések szerint 2080 milliárd forint lesz, amit a zöldtárca álláspontja szerint legcélszerűbb együttes végrehajtások, azaz közös környezetvédelmi beruházások céljára felhasználni.
Várhatóan ez év végéig elkészül az a kormány-előterjesztés, amelyben a környezetvédelmi tárca összefoglalja, hogy miként képzeli el a 2012-ig felszabaduló szabad széndioxid-kvóta értékének. felhasználását – mondta lapunknak Nemes Csaba, a KöM stratégiai főosztályának vezetője. Az 1992-es éghajlatváltozási keretegyezményt kiegészítő 1997-es kiotói jegyzőkönyvben Magyarország más országokkal együtt vállalta, hogy csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A magyar vállalás az 1985-1987 évek átlagértékéhez képest 6 százalékos emissziócsökkentés 2012-ig.
Szakértők szerint a határidőig 80-90 megatonnára faragható le a kibocsátás, ami a fenti évek átlagos 99,8 megatonnás széndioxid-egyenértékben számolt értékéhez viszonyítva több mint 6 százalékos csökkenés. A vállalt arányon felüli 414 megatonnás csökkentés Magyarországnak szakértői becslések szerint 20-80 milliárd forint pluszbevételt jelent.
A főosztályvezető szerint ez az összeg nem a költségvetésnek jelentene többletet, hanem az együttes végrehajtás” révén azokkal az országokkal közös környezetvédelmi beruházásokban öltene testet, amelyek károsgáz-kibocsátásukat kisebb költséggel oldhatják meg más államokban, mint otthon. E mechanizmus lényege, hogy egy konkrét emissziócsökkentő beruházás nyomán előállt és auditált kibocsátáscsökkentést a beruházó és a kedvezményezett – kvótáját túlteljesítő – ország valamilyen kialkudott arányban megosztja.
A főosztályvezető a kiotói jegyzőkönyv másik lehetőségét, a kibocsátási jogok nemzetközi kereskedelmét nem tartja olyan kedvezőnek környezetvédelmi szempontból, mint az együttes végrehajtást. A nemzetközi kereskedelem vagy más néven forrólevegő-ügylet” lényege, hogy a kibocsátáscsökkentési kötelezettségét teljesítő ország – a túlteljesítés mértékéig – a fel nem használt jogait átadhatja egy másik országnak, amelyik a kibocsátási kötelezettségét e nélkül nem képes teljesíteni. Ez esetben tehát az áru” a kibocsátási jog, amelyért cserébe pénzt kap az eladó. A kormány 2206/2000. (IX. 13.) számú, a klímavédelem magyarországi stratégiájáról szóló határozata szerint mindenesetre Magyarországnak nem célszerű elzárkóznia a kibocsátási jogok kereskedelmétől, de csak a túlteljesítés mértékéig teszi lehetővé a kvóták adásvételét. Ennek megfelelően egy adott időszakban (évben) keletkezett, időarányos – vállaláson felüli – kibocsátáscsökkentés képezné az éves exportkvóta alapját. Nemes szerint erről még korai beszélni, de úgy véli, az ilyesfajta kereskedelemnek is csak akkor lenne realitása, ha az így képződött forrást is az együttes végrehajtásokhoz hasonló környezetvédelmi beruházásokra fordítanák.
L. L.
