A rovat kizárólagos támogatója

Harmadával emelkedhetnek a belföldi közúti fuvarozás költségei az elektronikus útdíj bevezetése nyomán. Az áruszállító vállalkozások a drágulást kénytelenek lesznek áthárítani megrendelőikre, a tőkeszegény cégekre a csőd vár. A közlekedésért felelős helyettes államtitkár szerint európai színvonalúak leszünk.

Az elektronikus útdíj bevezetésével kapcsolatos, év eleje óta tartó bizonytalanság és az információhiány nem csak a fuvarozói szektort, de a megbízókat is komoly nehézség elé állítja. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary számításai szerint a belföldi szállítás költségei 30 százalékkal is megemelkedhetnek, amely növekmény részbeni vagy teljes áthárítása elkerülhetetlen. Ez a többletkiadás hazai gazdaság valamennyi szektorát – ha eltérő mértékben is, de – érinteni fogja ám nem minden vállalkozás lesz képes ezt áraiban azonnal érvényesíteni. Azok a cégek pedig, amelyek nem rendelkeznek likvid tőkével az átmeneti időszak áthidalására fizetésképtelenné válhatnak.

A NiT Hungary, Magyarország legnagyobb közvetlen taglétszámával rendelkező fuvarozói érdekvédelmi szervezete már tavaly megkezdte tagsága felkészítését a merőben új piaci környezet okozta változásokra. Az 1-3 gépkocsival dolgozó mikrovállalkozások és a jelentős flottával rendelkező cégek is egyaránt nehezményezik, hogy csak a sajtóból tájékozódhatnak a szabályozás részleteit illetően és nem csak ők maguk, de megbízóik sem tudják költségeiket előre tervezni. Ez egy olyan piaci szegmensben, ahol jellemzően hosszabb távú szerződések is születnek komoly hátrányt és veszteséget jelent. Aggasztó, hogy a rendszer indulása előtti hónapokban nem ismertek a pontos díjtételek és a sajtóban megjelenő kormányzati nyilatkozatok is csupán intervallumokat határoznak meg. Új elemként került a törvényjavaslatba a napszakonként, naptípusonként és évszakonként történő differenciálás is, amely részleteinek ismerete nélkül a fuvarok hosszú távú tervezése is bizonytalanná válik.

A NiT Hungary továbbra sem vitatja, hogy hazánk közúti infrastruktúrája szempontjából nem fenntartható helyzet, hogy a környező országok közül nálunk kell messze a legkevesebbet fizetni annak használatáért. Egyetért azzal is, hogy az infrastruktúra fejlesztéséért és a közutak fenntartásáért a használók fizessenek, ahogy az sem kérdéses, hogy a tehergépjárművek környezeti terhelése jóval nagyobb, mint a személyautóké. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy belföldi közúti közlekedési szolgáltató költségszerkezetében eddig 1-2 százalékot kitevő úthasználati díj a bevezetés után az üzemanyag után a második legnagyobb költségelem lesz. A nem, vagy csak részben áthárítható költségek, mint a telephely és felrakodás helyszíne közti távolság, vagy az üresjáratok díja sok vállalkozást taszíthatnak majd a csőd szélére.

Az Ipartestület más érdekvédelmi szervezetekkel közösen egy olyan versenyképesség javító csomagot dolgozott ki tavaly, amely segítheti a hazai vállalkozók talpon maradását. A NiT Hungary amellett, hogy továbbra is szorgalmazza ennek elfogadását, kéri a kormányzatot, hogy adjon haladéktalanul tájékoztatást a várható díjtételekről és a kedvezmények rendszeréről, valamint az ellenőrzés technikájáról, kikerülhetetlenségéről, továbbá az úthasználatarányos díj megfizetésének eszközeiről – áll a NiT Hungary sajtóközleményében.


Schváb Zoltán: európai színvonalú útdíjfizetési rendszer alapjait teremti meg a törvény

Európai színvonalú útdíjfizetési rendszer alapjait teremti meg az e-útdíj törvény – hangoztatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Mérnöki Kamara közlekedési tagozata mai balatonföldvári konferenciáján.

Schváb Zoltán hozzátette: az alapos szakmai érvekkel alátámasztott rendszer korszakos változást hoz a közlekedési ágazatban, a törvény minden bizottsági próbát kiállt. A megtett úttal arányos útdíjrendszert a kormány tervei szerint két hónapon belül bevezetik, a javaslatot már a parlament elé terjesztették – emlékeztetett Schváb Zoltán. A közlekedési helyettes államtitkár szavai szerint szó nincs arról, hogy ez az összeg befolyik a központi költségvetésbe és ott elfolyik, amit a szakma az elmúlt 20 évben megszokott. A törvény nagyon pontosan körülírja, hogy mire lehet elkölteni ezt a pénzt, egyebek mellett a közúthálózat üzemeltetésére, fejlesztésére – tette hozzá.

A törvény újdonságai közé sorolta, hogy a 3,5 tonnánál nehezebb teherjárműveknek megtiltja a nem díjköteles utak használatát.
Előadásában szakaszhatárnak nevezte a 2013-as évet abból a szempontból is, hogy az újonnan létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) "okos" használatát meg kell tanulnia Magyarországnak. Ismertetése szerint az összesen 23 milliárd eurós közlekedésfejlesztésre fordítható keretösszegből 10 milliárd eurót a Kohéziós Alapból csoportosítottak át, Magyarország 2016 végéig mintegy 950 millió eurót hívhat le az előzetes becslések szerint.

Schváb Zoltán a közlekedésfejlesztés aktuális kérdései között említette, hogy 2013-ban összesen 450 milliárd forint értékű közúti infrastruktúrafejlesztés kivitelezése vagy előkészítése kezdődik, részben már a 2014-2020 közötti következő uniós költségvetési ciklus forrásaiból. A közútkezelő az utóbbi évek legnagyobb keretösszegét használhatja idén a mellékúthálózat rekonstrukciójára, a tavalyi érték háromszorosából, mintegy 87 milliárd forintból indíthat fejlesztéseket.

Kiemelte: a hazai közösségi közlekedési rendszer versenyképességének legnagyobb akadálya a finanszírozási nehézségek mellett az elöregedett eszközpark, a Volán-társaságok helyi és helyközi közlekedésben használt mintegy hatezer darabos flottájának átlagéletkora meghaladja a 12 évet. Úgy vélte, a Volán-társaságok autóbuszainak indokolt cseréje ezért akár évi 3-400 új jármű beszerzését is szükségessé teheti, ennek érdekében teremtették meg az elmúlt két évben a gazdaságos buszbeszerzés alapfeltételeit. Ezek között a Volán-társaságok szervezeti átalakítását valamint a Rába-részvények visszavásárlását emelte ki. Tájékoztatása szerint jelenleg is nyitott az NFM sűrített földgáz meghajtású (CNG) autóbuszok beszerzését támogató pályázati kiírása, amelyben 1,6 milliárd forintos keretösszegből állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek fedezhetik az azonos műszaki tartalmú dízelüzemű és gázüzemű járművek árkülönbözetét. Közölte: dolgoznak azon, hogy a fiatalok az érettségivel egyidejűleg jogosítványt is szerezhessenek. Fontosnak nevezte az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) kiterjedtebb térnyerése mellett az e-Call vészhívórendszer meghonosítását.  (MTI)

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek