A jászberényi Hajta-mocsár területén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Európai Uniós pályázati pénzből a vizes élőhelyek rehabilitációját végzi el a Hajta-patak időszakos visszaduzzasztásával.
A Hajta-menti vizes élőhelyek kiterjedése a 60-as évek vízrendezését követően jelentősen lecsökkent. A patakot mély csatornába terelték, melynek következtében a környező nádasok és rétterületek kiszáradásnak indultak, a vízhez kötődő élőlények elterjedési területe pedig leszűkült.
Az ökológiai szempontú vízgazdálkodás és hatása
A természetvédelmi vízgazdálkodással a Nemzeti Park célja az éltető víz megtartása a tájban. A patak időszakos visszaduzzasztásának és a vizes élőhelyek rehabilitációjának köszönhetően szabályozhatóvá válik a víz megtartása a területen, illetve a kotrási munkálatokkal együtt több hektáros nyílt vizű élőhelyek alakíthatóak ki. A projektnek köszönhetően javul a térség mikroklímája. Ezen hatás illetve a talajban tárolt vízkészlet révén a beavatkozási terület szomszédságában elterülő mező és erdőgazdasági területeken a gazdálkodók kevésbé lesznek kiszolgáltatva az éghajlatváltozás negatív hatásainak, mint például az egyre gyakoribb aszály.
A beruházás másodsorban az itt potenciálisan fészkelő vízhez kötődő madarak állományát növeli. A bíbicek, bakcsók, bölömbikák vagy éppen a nagy kócsagok, nyári ludak és cigányrécék megfigyelésére jó lehetőséget kínál majd a projekt keretében felépülő új madárfigyelő torony. A terület rehabilitációjának köszönhetően várhatóan más vízhez kötődő védett fajok, így pl. a lápi szitakötő, réti csík vagy a mocsári teknős állománya is növekedni fog. Sőt a vízellátottság stabilizálódásával számolhatunk a vidra tartós megtelepedésére is!
Táji beavatkozás
A komplex természetvédelmi kezelés kiterjed a vizes élőhelyeket övező özönnövényekkel (akác, ezüstfa, aranyvessző, vagy a selyemkóró) fertőzött természetvédelmi oltalom alatt álló erdők és legelők természetvédelmi kezelésére is. A projekt keretében továbbá elszállítjuk a területen lévő hulladékokat, valamint ismeretterjesztő táblákat helyezünk el. A munkálatok a Hajta-mente Pest megyei oldalán a 2010-es évek első felében végrehajtott hasonló célú fejlesztésekkel egy közös, régiókon átívelő, azokat összekötő ökológiai rendszer pilléreit alkotják. Hosszú távú a Nemzeti Park céljai közt szerepel, az Öreg-Hajta újjáélesztése, amely megvalósulása esetén országosan is egyedülálló módon egy majd 15 km hosszan kanyargó alföldi kisvízfolyás revitalizációját, és a hozzá kapcsolódó Jászberénytől Farmosig húzódó, az ember és a természet által harmóniában formált táj fenntartható fejlesztését jelentené.
Jelen projekt egyik legfontosabb elemének, a vízvisszaduzzasztó műtárgynak az építése augusztusban kezdődik el. A teljes kivitelezés várhatóan 2021 év elejére készül el. Az élőhelyek állapotában bekövetkező kedvező változások évek alatt várhatóak. A természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő beruházás hatásait a térségben jelenleg mező és erdőgazdálkodásból élők, illetve a kedvezőbb, kiszámíthatóbb környezeti feltételekre építkező, vagy épp a belföldi turizmust kiaknázó helyi vállalkozások is tapasztalhatják. A helyben élő és gazdálkodó emberek által nyújtott szolgáltatások által a projekt közvetett módon a rekreációs lehetőségek feltételeinek javulásához járul hozzá, így a pozitív hatások a szélesebb lakosság számára is megtapasztalhatóak.
Nyitókép: Hajta mocsár fotó: Vidra Tamás
