A rovat kizárólagos támogatója

Most a kormány, és még sokan csak azért figyelik a természetet, hogy mit lehet belőle kiaknázni, kirabolni, és nekik csak az az érték, amire valamit oda tudnak építeni. Fontos lenne a szemléletváltozás, az hogy a természet önmagában érték, és hagyni kell működni. Az Orbán kormány anyagilag és morálisan is erősen megkérdőjelezhető vadászati (nem világ) kiállítása apropóján rendezett kerekasztal beszélgetést a Greenpeace Magyarország.

Nárcizmus, machiavellizmus és pszichopátia áll a ritka állatok kilövése mögött a friss kutatások szerint, Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus és zenész szerint. Rodics Katalin természetvédő biológus szembe állította Semjén Zsolt véleményét a Biblia üzenetével arról, hogy az állatoknak van-e lelkük. Jordán Ferenc rendszerökológus úgy látja: elképesztően nagy károkat okoz a vadászati világkiállítás a környezeti nevelés terén is, miközben mások vért izzadnak, hogy környezettudatosságra neveljék a következő generációt.

A luxusvadászatra valószínűleg mindannyian tudunk már legalább egy elrettentő példát, az igazi világfelháborodást 2015 nyarán Walter Palmer minnesotai fogorvosnak sikerült elérnie, Zimbabwe talán legnagyobb természeti kincse, Cecil, a tizenhárom éves oroszlán lelövésével. Nyílpuskával előbb megsebezte, két nappal később pisztollyal megölte, majd a fekete sörényéért megnyúzta.

A leginkább elhíresültebb jelenkori hobbivadász történet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes helikopteres svédországi rénszarvas mészárlása.

Mindezeket beteges dolgoknak érezhetjük, ezért a trófeavadászat mai, elfajzott formáiról különösen érdekes lehet a természet- és a társadalomtudomány ismert képviselőinek véleménye. Jelenleg is zajlik Budapesten az  -eddig kb. 80 milliárd Ft. közpénzt felemésztő-, és szánalmas minőségű „Egy a természettel” mottóval hirdetett vadászati (ál világ) kiállítás.

 

vadászati Greenpeace kerekasztal 2021 09 27

Ennek apropóján rendezte meg a Greenpeace Magyarország „Célkeresztben a természetvédelem” elnevezésű Hevesi Flóra által vezetett online beszélgetését három szakember részvételével:

— Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus és zenész többek között a klímaszorongás kutatója,
— Rodics Katalin biológus a Greenpeace természetvédelmi szakértőjeként felszíni vizeink – köztük a Fertő tó – szakértője
— Jordán Ferenc rendszerökológus, hálózatkutató biológus a Balaton pusztításának és a világjárvány okainak ismerője.

Mint Kőváry Zoltán elmondta, éppen Cecil negyven órás szenvedése és leölése után indult el a trófeavadászok kutatása pszichológiai szempontból. Ma sem egy frekventált terület, nagyon frissek még a tapasztalok, nehéz általános következtetést levonni, de vannak már eredmények.
„Óriási energia- és pénzbefektetést igényel a trófeavadászat, a nyeresége pedig egy fotó. Presztízs, státusszimbólum, hatalomfitogtatás, fokozott hataloméhség áll a háttérben a legtöbb esetben. Mások szemében valamilyennek feltűnni. A nárcisztikus személyiségre jellemző az önfelnagyítás. Különlegesnek akarja látni és láttatni magát azzal is, hogy ritka állatot lő ki.

A számítógépes elemzés szerint minél nagyobb kilőtt állattal fotózkodik, annál szélesebb a mosolya.

Semjén Zsolt széles mosolya. Rénszarvas svédországi vadászata

A háttérben a sötét triádot azonosították: egyik része a nárcizmus, másik része a machiavellizmus, – vagyis a cél szentesíti az eszközt –, a harmadik része pedig a pszichopátia, ami elsősorban az empátia hiánya, összefüggésben az erőszakossággal. Ez a sötét triád benne van a sorozatgyilkosokban is. Akik felnőttkorban, az emberek ellen kegyetlenkednek, azokban sokszor a gyerekkori állatkínzókat mutatták ki” – mondta a pszichológus, aki példaként a Wittman fiúk történetét is szóba hozta, akik az állatok kínzásán át az anyagyilkosságig jutottak.

A ritka, kihalás szélén lévő állatok kilövésének is bizonyosan létezik egy izgalomfokozó, extázisélményt nyújtó hatása Kőváry Zoltán elmondása alapján, aki a szomorú amerikai helyzetbe is beavatta a hallgatóságot. Mint kiderült, a tengerentúlon bevett gyakorlat a konzervvadászat: a felnevelt állatokat eladják trófeavadászatra, majd zárt farmokon, magánterületeken levadásszák őket és pózolnak velük. Mivel magánterületen zajlik mindez, a törvényes szabályozással alig lehet megakadályozni.

Rodics Katalin a beszélgetésben elmondta, hogy a washingtoni egyezményben azokat az állatfajokat sorolják fel, amelyek az emberi luxuskeresés nyomán kerültek a kihalás szélére, akár a prémjük, akár a trófeájuk miatt. „Abban a pillanatban, hogy felvettünk egy állatot a listára, sokszorosára nőtt az ára az illegális kereskedelemben. Az utolsó példányokat is megpróbálják befogni, kilőni.”

Vadászat és vadászat közötti különbségről szólva elmondta, a mai felborult rendben, amelyben nincsenek meg a csúcsragadozók és amelyben itthon rendszeresen mérgezik a madarakat, szükség van állományszabályozásra.

„A legtöbb vadász ezt is végzi, nem velük van gondunk, hanem a hobbivadászattal. Egy betegessé vált szokásról van most már szó. Kell vadászat, de nem mindegy, hogy milliókért ölnek-e le ritka fajokat azért, hogy hazahozzák a trófeájukat, vagy szabályozzák az állományt.

Egy szűk, de rendkívül gazdag réteg engedheti meg magának a trófeavadászatot.

Semjén Zsolt Nagy István agrárminiszter és Kovács Zoltán Hidvégi Béla vadász aki egykori dolgozószobájában beszél a keszthelyi Vadászati Múzeumban Varga György MTI

Aki tíz-tizenkét millió forintért vagy már jóval többért Afrikában lelő egy anyaelefántot, következményként lehet, hogy egy egész közösséget kipusztít ezzel. Magam láttam itthon a Nimród vadászújságban, hogy valaki Dél-Amerikában jaguárt lőtt, amit sehol nem szabad. De ezzel bekerült egy hazai lapba.”

Az állományvadászattal kapcsolatban Jordán Ferenc úgy látja: az hogy a természet előbb-utóbb megoldja vagy a vadászokra hagyjuk, ez egy nagyon izgalmas kérdés.„Jöttek a sakálok, mindenki utálja őket, de sokszor önmagukban ellátják azt a feladatot, amit a vadászok a magukénak tulajdonítanak.”

A 17 milliárd forint közpénzből megrendezett hazai a vadászati kiállításról hozzátette: 
„Aki átmegy az elképesztően ízléstelen agancskapun és jól érzi magát, az alighanem trófeavadász. Nekik szól ez az egész. Egy vadbiológus, egy erdőjáró ember, egy természetszerető vadász éppen úgy undorodik a kiállítás imidzsétől, mint egy zöld aktivista, akár egy greenpeace-es. Egy nagyon szűk réteg lett megcélozva.

Nyilván egy általunk tisztelt vadásznak is érdekes lehet a kiállítás, de nem ő lett a célközönség.

Több mint 2,5-szeresét költi az állam a vadászati világkiállításra, mint 10 nemzeti parkunkra összesen

Vadászati kiállítás Lőttek a természetvédelemnek 2021 09 24 demó kép: Járdány Bence / Greenpeace

Elképesztően nagy károkat okoz egy ilyen kiállítás a környezeti nevelés terén, amikor vért izzadunk, hogy környezettudatosságra neveljük a következő generációt. Ami engem elsősorban irritál, az az elképesztő pénzpazarlás, urizálás és hogy a természetvédelmet magukra aggatták, azt állítván, hogy ezt együtt csinálják a természettel. Vérlázító a költségvetése és az eszmeisége.”

Philipp Harmer, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke, Habsburg-Lotharingia Károly főherceg, a világkiállítás fővédnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kovács Zoltán, a vadászati világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos (b-j) a nemzeti színű szalag átvágásával megnyitja az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítást a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban 2021. szeptember 25-én. MTI/Illyés Tibor

Kőváry Zoltán szerint kellett valami morálisan elfogadható indok, nem csinálhatnak kiállítást azzal a felütéssel, hogy az állatokat halomra gyilkolják. Rodics Katalin úgy látja: pontosan érzik a szervezők, hogy „ez nagyon ciki egy csomó ember szemében”. A természetvédő a Biblia üzenetével állította szembe Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes véleményét arról, az állatoknak van-e lelkük. A biológus példaként többek között Jézus születéséről beszélt: az istállóban háziállatok lehelete melegítette, miután az emberek nem fogadták be.

A beszélgetésnek csupán egy részletét foglaltuk össze a thevip segítségével, de aligha kell mondanunk, az egészet érdemes meghallgatni:

A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Greenfo podcastok a Spotify-on Greenfo podcastok az iTunes-on

Podcastunk RSS-csatornája itt található.

Kapcsolódó anyagok:

Az (ál világ) kiállításos marketing nélkül is jól tejel a hazai bérvadászat

A turai madárpusztítás miatt már több mázsa mérgező húsdarabot foglaltak le

Hol épült ki a vadászati hazugsággyár? – Agancsfesztivál

Mészárosok ünnepe – a trófeavadász kiállítás margójára

A kormány kiemelt szempontnak tekinti a környezetvédelmet

TaxiNERmia, “Tömjén Zsolt” álszent zöldítése és ökoterroristák elleni szónoklata

Több mint 2,5-szeresét költi az állam a vadászati világkiállításra, mint 10 nemzeti parkunkra összesen

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek