A rovat kizárólagos támogatója

Az agrárminiszter tegnap kiadott egy rendeletet, amivel több mint 91 ezer hektárnyi védőövezetet jelölt ki a Hortobágyi Nemzeti Park területén.

A rendelet szerint ezekben a védőövezetekben az onnan feltáruló éjszakai csillagos égbolt láthatóságát veszélyeztető és az  élővilágra káros hatással lévő fényszennyezés megelőzése, csökkentése érdekében kültéri világítótest vagy fényforrás (beleértve a  közvilágítást és a  megvilágított vagy világító reklámfelületeket is) létesítése, telepítése vagy cseréje csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

A fényszennyezés  olyan mesterséges zavaró fény, ami nem csak a megvilágítandó felületre, illetve nem a megfelelő időszakban világít, amivel az égbolt mesterséges fénylését okozza, és ez negatív hatással van ez élővilágra, ugyanis sok élőlényt megzavar az éjszakai tájékozódásban, mivel alapvetően a Nap és a Hold változásához szoktak hozzá. Így viszont gyakran eltévedhetnek, magas épületeknek ütköznek, vagy esetleg nem találnak vissza fészkükbe, élőhelyükre. Éjszakai életmódú fajok esetében pedig a mesterséges fények lerövidíthetik a táplálékszerzésre hasznosítható időszakot.

Éppen ezért a rovarok védelmében Németországban törvénnyel korlátoznák a fényszennyezést. A bemutatott elképzelés szerint a köztereken tiltanák rovarcsapdák elhelyezését, és az év 10 hónapjában napnyugtától napfelkeltéig tiltanák a reflektorok, keresőlámpák használatát. Via 444.hu


A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarországról elsőként  2018. őszén felkerült az UNESCO-ICOMOS-IAU Astronomy and World Heritage listájára

Az UNESCO 2003-ban indította el a Csillagászat és Világörökség programot, hogy csokorba gyűjtse azokat a világörökségi helyszíneket, melyeknek csillagászati vonatkozása is van, nem csak az épített és tárgyi emlékekre fókuszálva, de a még fennmaradt, a csillagos égbolthoz fűződő hagyományt is figyelembe véve (“Indigenous uses of Astronomy”). Az elmúlt 15 évben a listára felkerültek többek között a Stonehenge, a karnak-i Ámon-Ré templom és a Gízai piramisok. A csillagászati hagyománnyal rendelkező világörökségi helyszínek listáján többnyire a régmúlt emlékei szerepelnek (pl. Teotihuacan és Chichen-Itza Mexikóban) és nagyon kevés a még élő hagyomány helyszíne (pl. aboriginal tudás helyszíne: Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park Ausztráliában vagy az ománi öntözési rendszer csillagászati időzítése).

A Hortobágyi Nemzeti Park Bioszféra rezervátum és Ramsari terület 1979 óta, 1999 óta Világörökségi Helyszín, 2004-ben felvették a Natura 2000 listára, 2011-ben pedig bekerült a nemzetközileg jegyzett csillagoségbolt-parkok közé. Mindez fémjelzi a terület különleges természeti adottságait, amihez különösen gazdag kulturális értékek is társulnak, hiszen a rézkor óta nyílt legelőtáj, melyhez töretlenül fennálló pásztorkultúra kötődik. Ennek része a kulturális csillagászati örökség is. Hortobágy az eurázsiai sztyeppe legnyugatibb vége, ahol az ég és a föld találkozását semmi sem zavarja meg a horizonton és mesterséges fények sem halványítják el a csillagokat. A bolygók, a Hold és a Nap, valamint a csillagok, mint tájékozódást és időmeghatározást segítő égitestek alapvető szerepet játszottak az ősi nomád népek (akikről kurgánjaik és sok gazdag leletegyüttes tanúskodik) és az évezredek óta itt legeltető pásztorok életében, ünnep- és hétköznapjaiban, mítoszaiban, a tér és időbeli tájékozódásukban és az időjóslásban. Mindez – bár töredékesen-, de továbbra is élő hagyomány, a pásztortudás, a pásztortudomány szerves része. Így a több mint 5000 éve érintetlen természeti és kultúrtájat beborító égi táj által inspirált gazdag égismeret, népi csillagászat egyedülálló, és olyan kiemelkedő érték és örökség, amit meg kell őrizni.  Ehhez segít hozzá mostantól az is, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park 2018. őszén felkerült UNESCO-ICOMOS-IAU Astronomy and World Heritage listájára: https://www3.astronomicalheritage.net/

Nyitókép: Hortobágy csillagos égbolt fotó: Szilágyi Attila

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek