A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hirklikk.hu

Történelmi bűn, ami a Városligetben történik – véli a területet évek, évtizedek óta féltő gonddal védő lokálpatrióta Garay Klára, a „Városliget barátai” civil közösség megteremtője. Miután egész évben a politika színtere volt a Liget, ezúttal a civil érték képviselőjét kérdezte a hírklikk a zuglói „Central Park” sorsáról. Szerinte ennyi pénzből tíz év alatt a gigaépületek nélkül a Városliget egy csoda lehetett volna.

– Mára szinte követhetetlenné vált, hogy valójában ki, mit akar a Városligettől. Kezdjük talán a legegyszerűbbnek tűnő kérdésnél: mi a jelen kormány legnagyobb bűne a Városliget sorsával kapcsolatban?

– A kiemelt beruházássá nyilvánítása. Ennek a státusnak nagyon sok köszönhető abból, ami mára a Ligetből lett. Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy ne készüljenek környezeti hatástanulmányok, vizsgálatok a beruházásokat illetően. Azt talán kevesen tudják, hogy a közlekedési hatóságtól az örökségvédelemig, a talaj-víz-levegő hatástanulmányig bezárólag rengeteg minden beletartozik, amit így nem kell a nyilvánosság, avagy a szakértők orrára kötni. A beruházók szabad kezet adtak önmaguknak. A szakhatósági vélemények ugyanis egyértelműen meghatározzák, hogy hova, miből, mennyit és milyen funkcióval építhetnek. Mára a gátlástalan beruházó és építtető bármilyen szakszerűtlenséget, környezetpusztítást előidézhet, mert nincs, aki számon kérje.

– Ön szerint mi a legnagyobb vétek, ami a szabályozatlanság leple alatt a Ligetet érte?

– Eredetileg a természet-közeli élmény élvezetére hozták létre a Városligetet az 1800-as évek elején. Ebből egy díszparkot csinálni és intézményi területté tenni, történelmi bűn. Rettentő sok hazugsággal vették körül a beruházást, amivel a lakosság éberségét elaltatták, ugyanis ha valaki, aki évente ha háromszor látogatja, kimegy a parkba, azt látja, hogy fehér zúzottkövön lehet sétálni, babakocsit tolni és ez mekkora élmény és gyönyörűség. Arról nincs fogalma, hogy ez a zúzottkő gyakorlatilag egy szennyező forrás leterítése a Ligetben. Ez csak egy apró, de gyakorlatias példa. Akik itt és a közelében élünk, továbbra is pihenésre, kikapcsolódásra, csendre használtuk volna a környezetet.

A városligeti magyar zene háza gödre Kép: Bardóczi Sándor

– Mit tehetett volna a fővárosi önkormányzat az elszabadult építkezéseket látva? Mármint az új vezetés.

– Sajnos a kiemelt beruházássá nyilvánítás édeskevés mozgásteret hagyott a fővárosnak. Nagy valószínűség szerint, ha aktívabban lépett volna fel a főváros, akkor sem tudott volna jelentősebb eredményt kiharcolni. Viszont rengeteg dolgot tehetett volna már a választások másnapján, bár „szeretett” kormányunk rettentő rafinált volt, hiszen a kiemelt beruházás védelme alatt a Balatontól a János-hegyig úgy rombolnak, ahogy kedvük tartja. Ráadásul 2014-ben, amikor megalkották a Városligetet érintő új építési szabályzatot, a jogszabályalkotást átpasszolták a fővárosnak. Ez pedig lehetővé teszi az operatív pusztítást. De nem lehet mindent a megkötött kézre fogni. Az egy bölcs és gyakorlatias döntés volt Karácsonyék részéről, hogy ami megkezdett beruházás, azt befejezhessék, de ezzel sajnos visszaélt a kormány. Például a máig nem létező Közlekedési Múzeumhoz lefektetett közművek mit jelentenek: megkezdett beruházást vagy sem? Tehát itt olyan tankcsapdát építettek be az építkezések menetébe, ami elsőként a Biodómnál „robbant”.

Garay Klára a Városligetben kép Ligeti György

– Mit tehetett volna a fővárosi vezetés ezzel a lassan százmilliárdos torzóval?

– Amit lát a szem, nem biztos, hogy azt mutatja, ami a valóság. Még a nyáron lehetőség volt egy bejárásra és nem győződtem meg a lehetőségekről. Abba a 21 méteres mélységbe nem láttunk bele, nem láttunk mindent, mint például a negyedik buborékot, nem láttunk be a föld alá és főként nem láttunk be a pénztárcákba. De. Ami egy viszonylag hűvös augusztusi napon nem is derülhetett ki, hogy például a Biodóm belső hőmérséklete nem vihető le 40-45 fok alá. Ez azt jelenti, hogy éjszaka sem hűl le jelentősen, tehát a trópusi körülményeket – ami az éjszakai hideget is kell, hogy jelentse – nem tudom, mennyire lehet ideálisan biztosítani a tervezett növények és állatok számára. Én ehhez buta vagyok, ezért elolvasok mindent, amit lehet és javaslom elolvasásra a beruházást előkészítő fővárosi szervezet által készített vizsgálati anyagot, amit a Biodóm 70 százalékos készültségének idején elvégeztek, bár jóval előtte kellett volna. Ennek az anyagnak a következtetése, hogy még a trópusokra is túlzás a kialakított klíma. Véleményem szerint – amint ezt megállapították –, le kellett volna állítani az egészet, általános szakvizsgálatot elrendelni mindegyik városligeti épület esetében. Ekkor feltehetően kiderült volna, hogy valóban szükség van-e például a Biodómnál egy negyedik buborékra, ami egy 26 méter belmagasságú vendéglő. Tehát olyan dolgokra derült fény utólag, amiknek előtte kellett volna kiderülni egy hatásvizsgálat megindításával. Ugyanez a helyzet a Néprajzi Múzeummal, a Zeneházával, a Felvonulás téri mélygarázzsal egyaránt. Mára katasztrófa-helyszínné vált a Városliget. Persze el van fedve virágzó növényekkel, mulcsba ültetett cserjékkel, futókörrel, fehér zúzottkővel.

Persányi Miklós főigazgató, Tarlós István főpolgármester és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elhelyezi a Biodóm (Pannon Park) alapkövét a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2017. október 3-án.Fotó: Kovács Attila/MTI/MTVA

– Márpedig a Biodóm helyzete már-már európai szégyenfolttá terebélyesedhet, hiszen elég sok uniós pénz is van benne.

– Ide beszúrnék egy saját véleményt, ugyanis 2017-ben az Európai Bizottság jelentést kért a Városligetről. Nem én jelentettem fel őket, többen kritizálták az építkezést… Erre egy minden elemében hazug jelentést küldött az illetékes szakminisztérium, amit két év pereskedés után én is megkaptam. A tartalma pedig bicskanyitogató hazugsághalmaz, ami valóban Európának is szégyenévé válik, ha ezt elhitte. Aki ebből a projektből ki tud keveredni, az Nobel-díjat érdemel. Ráadásul ebből az összefoglalóból derült ki az is, hogy Európában a miénk után következő immár második helyezett lipcsei Biodóm mindössze kétszintes. Nekünk ötszintes kellett. A kormány ügyesen tolta ezt a mértékvesztést, mert minden alkalommal kikérte a főváros beleegyezését a projekt növeléséhez. Nálam kevés nagyobb tisztelője volt Persányi Miklósnak, aki még az Állatkert igazgatójaként csábult bele ebbe az egész tervbe. Biológiatanárként nagyon sokat jártam a gyerekekkel az általa és magas színvonalon vezetett Állatkertbe, helyben megtartott biológiaórákra. A Biodómba belebukott és ez szerintem visszamenőlegesen az életművére is kihatott.

biodóm torzó 2021 október

– Onnan kanyarodtunk el, hogy a fővárosnak, még ha szűken is, de némi mozgástere lett volna a Városliget megmentésében. Ön szerint mi lett volna ez a lehetőség?

– Annyi, hogy ha megvizsgálja és szigorúan betartatja a városligeti építési szabályzat előírásait. A legelső verzióban ugyanis nagyon sok korlátozó intézkedés szerepelt, de sajnos a Tarlós-időszakban minden újabb terjeszkedést jóváhagytak. 2019 után próbálkoztak némi korrekcióval, 2020-ban megalkottak egy vésztervezetet, ami valamit javított a helyzeten, de a Városliget Zrt által vezényelt gátlástalan beruházói gondolkodáson és az épületeken ez a világon semmit sem változtatott, nem javított. A főváros kérte többek között, hogy kevesebb legyen a rendezvény a Ligetben, mert a talaj, a füves területek nyugalma és regenerálódó képessége ezt kívánná, de rá se bagóztak. Ott van a talpig lebetonozott Kossuth tér vagy a Városháza park, miért nem lehetett a rendezvényeket odairányítani? Miért kell mindent a Városligetre tolni? Erre nincs válasz, a Városliget Zrt pedig egyszerűen negligálja a főváros által hozott határozatokat.

– Legutóbb a Dürer kert helyén beindult építkezésről számolt be indulatosan a közösségi oldalukon. Ez a beruházás, bár nem tartozik szorosan a Városligethez, de merőben új problémákat vet fel. Miről van szó?

– Ez a beruházás azért lett a kormány kiemelt projektjei között is kiemelten brutális a számomra, mert ez volt az első olyan projekt, ami száz százalékig magánberuházásként kapta meg a kiemelt beruházási státuszt. Ez a megoldás, amivel elsőként a Garancsi-befektetést ajándékozták meg, azóta egyre szaporodik. Mindez ki fog hatni a Városligetre is. Az egyelőre három, nyolcemeletes(!) lakóházra tervezett építkezés 250 lakást erőszakol a környezetre, ez csaknem ezer ember, akik természetesen az Ajtósi Dürer sor másik oldalán lévő zöldterületet veszik majd birtokba. Plusz az ezt kiszolgáló újabb pavilonok, vendéglátóegységek, italozóhelyek stb., és ellepik feltehetően apránként a még szabadon birtokolható területeket. A nyolcemeletes épületekhez lefelé három-négy szintben terveznek mélygarázsokat. Elképzelhető az a plusz forgalmi terhelés, ami az amúgy is zsúfolt környékre nehezül majd. Teljesen átírja a környék eddigi arculatát, nem beszélve a csatornázási és egyéb mélyépítési kapacitásról, amikre eddig a Liget oldaláról nem volt szükség. A vasút alatti aluljárókat eddig is elöntötte az esővíz, mert a csatornák nem bírták el a terhelést. Most rákötnek még három nyolcemeletes épületet. A Ligetben már ma sem lehet úgy sétálni nyugodtan, hogy halljam, mit mondanak a madarak, mert egyik kocsmától a másikig üvölt a tuctuc. Sokan visszasírjuk a Kertem meghitt hangulatát, ahova egy laptoppal ki lehetett ülni és kellemesen eltölteni akár félnapokat. A Dürer–beruházás beláthatatlan következményekkel járhat a Liget megmaradt nyugalmának jövőjét veszélyeztetve.

– A Ligetprojektről lényegében minden rosszat felsoroltunk, legyünk kicsit engedékenyek. Mi az, amit sikeresnek, jól eltaláltnak, értelmes változásnak tart? Én a Felvonulási téren kialakított mélygarázs feletti park kialakítását ide helyezném.

városligeti mélygarázs építése. kép: adatkutya.hu

– Sajnos köszönőviszonyban sincs a Millenáris–Szélkapu mélygarázs kialakítással és parkosítással, pedig lehetne. Ami a felszínen kialakításra került, abból több dolognak is lehetne örülni, mint például a népszerű futókörök, de az én szemem a futókörök mentén az elvágott gyökerű fákat is látja. A Dózsa mélygarázs például vízjogi engedélyt is csak öt évre kapott. A városligeti épületek fenntartási költségeit ne is említsük, amik legalább olyan gazdaságtalanok és méregdrágák lesznek, mint a Biodóm esetében.

– Ön szerint ennyi pénzből, amit eddig beleöltek, mi lehetett volna egy környezetbarát szemlélettel a Városliget az eltelt hat-nyolc évben?

– Ennyi pénzből, épületek nélkül a Ligetből egy csoda lehetett volna, Az épületeteket nyugodtan kivihették volna Rákosrendezőre vagy a Nyugati pályaudvar rozsdaövezetébe és akkor a Ligetből egy csoda lehetett volna.

–Az utóbbi helyszín elutasítását azzal is magyarázták, hogy a MÁV-terület szennyezettsége miatt alkalmatlan.

– Tudja, mi lett volna, ha észszerűen oda telepítik a Ligetre erőltetett épületeket? Egy megtisztított talajú kulturális negyed. Pénz volt rá elég, kettős hasznot jelentett volna. Sajnos egyre lankad az érdeklődés a Liget jövőjét illetően. Nincsenek illúzióim.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek