Természetes az, ha szinte minden nap száraznak érezzük a szemünket? Nos, akár azt is mondhatnánk, hogy igen, hiszen hozzávetőleg az emberiség felét érinti valamilyen formában, de sajnos a szervezetünk máshogy vélekedik. Nézzük meg, mennyi veszélynek van kitéve a szemünk még akkor is, ha teljesen átlagos az életvitelünk.
Ha szemmel kapcsolatos problémákról van szó, a legtöbb ember a fénytörési hibákra gondol először. Ilyen a rövidlátás és a távollátás, amelyeket lehet korrigálni szemüveggel, kontaktlencsével. Azonban ma már létezik olyan rutinszerű eljárás, a lézeres szemműtét, melynek köszönhetően életre szóló éleslátást lehet elérni, ráadásul fájdalommentesen. Ám vannak olyan szembetegségek, amiket gyakran könnyedén veszünk, pedig több figyelmet érdemelnének.
Az ilyen nem elég komolyan vett betegségek közé tartozik a száraz szembetegség (Dry Eye Disease), amelynek kialakulásában igen nagy szerepet játszik környezetünk szennyezettsége. A száraz szembetegség leggyakoribb tünetei a vörös, erezett szemek, száraz, égető érzés, idegentest-érzés (mintha lenne valami a szemünkben), túl kis- vagy túl nagymértékű könnyezés, fájó, fáradt szemek, homályos látás, nehéz szemhéjak, és akár a kontaktlencse-viselés kényelmetlensége is.
Na de mitől is alakul ki?
Ez a betegség Magyarország lakosságának megközelítőleg 10-30%-át érinti. Minél idősebb az ember, annál nagyobb eséllyel alakul ki nála a szemszárazság, de fontos megjegyezni, hogy nem csak az idősebb korosztályra jellemző ez a probléma. Az okokat elsősorban az életmódunkban kell keresni, még akkor is, ha nem mondható extrémnek az életvitelünk.
Az úgynevezett kültéri és beltéri levegőszennyezés, amely a WHO szerint a 13. leggyakoribb halálok a világon, bizony a szemünk egészségére is komoly hatással van. Nem elég a tavasztól őszig tartó kínzó allergia, a városi levegő és a szmog miatti légzéspanaszok, még a szemünket is irritálhatja a légszennyezés, ugyanis a levegőben szálló szennyező összetevők letapadnak a szem felületére is.
A kültéri veszélyek mellett ki vagyunk téve a beltéri levegőszennyezésnek is. Az irodai munka egyébként sem barátja a szemnek, hiszen a rendszeres, hosszú ideig tartó kijelzőnézés nagyban hozzájárul a rövidlátás kialakulásához. Hasonlónak vannak kitéve azok a fiatalok is, akik még nem dolgoznak, ellenben életük szerves része az okostelefonjuk, amit természetesen nem az ideális, 60 cm-es távolságból néznek. Őket azonban még nem érinti a légszennyezésnek az a fajtája, ami sok felnőttet igen. A nem megfelelően karbantartott irodai, ipari légkondicionálók például remek táptalajt biztosítanak a penészgombáknak és baktériumoknak, amik a levegőbe jutva légzési és szempanaszokhoz vezethetnek.
Ha az iroda beteg, a dolgozó is az lehet
Létezik egy érdekes, megszemélyesített elnevezésű jelenség, a betegépület-szindróma (Sick Building Syndrome). Természetesen a “beteg épület” nem fújja az orrát és nem lázasodik be, viszont a huzamosabb ideig benne tartózkodóknál okozhat koncentrációs zavarokat, fáradtságot, fejfájást, szédülést, émelygést, náthára emlékeztető panaszokat, és bőr- illetve szemszárazságot is. Az ilyesmit kiváltó épületben lehetséges, hogy csak nem megfelelő a szellőzés, de az is lehet, hogy olyan kémiai, biológiai szennyezőanyagok, baktériumok, gombák, pollenek vannak a levegőben, amelyek irritációt okozhatnak. A tünetekre ráerősíthet az elektromágneses sugárzás, de még a misztikus, sok gondot okozó munkahelyi stressz is.
Felmérések szerint Nyugat-Európában a betegépület-szindróma okozza a munkából való kiesés (szóval a lebetegedések) nagyjából harmadát. Ez rossz az alkalmazottnak és rossz a munkáltatónak is. Aki a környezeti tényezők miatt vagy egyéb okokból kifolyólag száraz szembetegségtől szenved, az nem tud huzamosabb ideig gép előtt ülni, mert a kellemetlen tünetek miatt akár el is homályosodhat a látása.
Amikor száraz szembetegségről beszélünk, akkor valójában a szemet borító könnyfilm elégtelenségéről van szó. Ezt az elégtelenséget okozhatja a nem megfelelő könnytermelés és a könny túlzott párolgása is. A könnyfilm alapvetően három rétegből áll. A legalsó, mucin tartalmú réteg gondoskodik a könnyfilm szemfelszínhez rögzítéséről, a középső, vizes réteg vízben oldott ásványi anyagokat tartalmaz, a legfelső pedig a lipidréteg, amely olajszerű állagával megakadályozza a vizes réteg gyors elpárolgását. A száraz szemmel kapcsolatos panaszokat legtöbbször a könnyfilm legfelső, azaz lipidrétegének problémája okozza. A lipidréteget a Meibom-mirigyek termelik – ha ezek károsodnak, akkor gyorsabb ütemben fog párologni a könnyfilm vizes rétege, amelynek következtében (a száraz szem kellemetlenségei mellett) szemfelszíni gyulladás is kialakulhat. Tovább ronthatják a helyzetet bizonyos gyakran alkalmazott gyógyszerek, ilyenek például a szívproblémák miatt szedett béta-blokkolók, antidepresszánsok vagy az antihisztaminok. A már említett légszennyezés pedig csak hab a tortán.
A szemszárazság kialakulásának vannak olyan tényezői, amelyekkel felvehetjük a harcot, ilyen a kijelzőtől való megfelelő távolság tartása, a légcserélő berendezések és a szobai textíliák rendszeres tisztítása, a szem pihentetése, tornáztatása és a tudatos pislogás. Vannak azonban olyan tényezők is, mint mondjuk a külső légszennyezés, amellyel nem tudunk sokat kezdeni, legfeljebb annyiban, hogy körültekintően választjuk ki lakóhelyünket. Érdemes tehát felmérni otthoni és munkahelyi környezetünket, és a lehető legtöbbet tenni a szemünk számára is egészséges környezet kialakításáért.
Aki pedig rendszeresen tapasztalja a száraz szembetegség tüneteit, okvetlenül forduljon szemészhez, ha pedig rövidlátásban szenved és megválna szemüvegétől, akkor keressen fel egy olyan klinikát, amelynek kifejezett szakterülete a lézeres szemműtét.
