A rovat kizárólagos támogatója

DR. RING RÓZSA, a Nemzeti Akkreditáló Testület ügyvezető igazgatója az akkreditálás és a környezetvédelem kapcsolatáról

Az akkreditálás nagyon régóta bekapcsolódott a környezetvédelembe. A környezetvédelem volt szinte az első a szabályozott területek közül, amely a szakmai felkészültség felméréséhez igénybe vette az akkreditálást. Számos környezetvédelmi jogszabály előírja, hogy meghatározott vizsgálatokat (például légszennyeződési vizsgálatokat, veszélyes hulladékok vizsgálatát, talajvizsgálatokat, felszín alatti vizek, felszíni vizek vizsgálatát) csak akkreditált laboratórium végezhet.
– Mi a feltétele annak hogy egy laboratórium akkreditáltsággal rendelkezzen?
– A környezetvédelmi tárca – ahogy azt már jeleztem – a vonatkozó jogszabályokban szigorú feltételként szabja meg, hogy a vizsgálatokat arra felkészült, akkreditált laboratórium végezheti. A laboratóriumok akkreditálása a környezetvédelemben ma már szinte teljes körű, közel száz akkreditált, környezetvédelmi vizsgálatokat végző laboratórium működik. Elmondhatjuk, hogy a környezetvédelemben ma a Magyarországon működő laboratóriumok, legyenek akár hatósági laboratóriumok, akár piaci szolgáltató laboratóriumok, zömmel akkreditáltsággal rendelkeznek. Ha megnézzük az akkreditált vizsgálólaboratóriumok számát, első helyen a környezetvédelmi vizsgálatokat végző laboratóriumok állnak, második helyen a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari laboratóriumok, az összes többi, a gépipari, az építőipari, a munkavédelmi és az elektronikai vizsgálatokat végző laboratóriumok mind ezután következnek. Az illetékes szakmai akkreditáló bizottságunk a legjobb szakemberekből áll, akik gondot fordítanak arra, hogy az általános szabványokban meghatározott követelményekhez szakmaspecifikus követelményeket dolgozzanak ki. Ezek szigorú feltételeket szabnak az akkreditálandó laboratóriumok számára. Bátran mondhatjuk, hogy akkreditált laboratóriumaink európai szintet képviselnek. A vizsgálatok kontrollált, ellenőrzött körülmények között történnek az országban. – Jellemzően nagyon fegyelmezetlenek vagyunk. Ott dobjuk el, rakjuk le a szemetet, a hulladékot, ahol éppen szabad területet találunk. Ez ellen hogyan lehet védekezni?
– A legjobb védekezés a környezetszennyezés elleni nevelés, oktatás lenne. Egészen kisgyermek korban, óvodában és általános iskolás korban kellene tanítani, hogy ne szemeteljünk, a környezetünket védjük, ne károsítsuk.
– Hogyan történik a környezet szennyezettségének vizsgálata?
– Amennyiben felmerül a gyanú, hogy valamely környezeti elem (pl. talaj, levegő, víz) szennyezett, akkor lehetőség van arra, hogy felkészült, akkreditált laboratóriumok végezzenek vizsgálatot, az általuk nyújtott vizsgálati eredmények megbízhatóak. Volt már arra is példa, hogy egy-egy veszélyes területen nem egy laboratóriummal vizsgáltatták meg a környezeti elemet, hanem több laboratóriumot is felkértek és összehasonlították a vizsgálati eredményeket.
– A környezetvédelem mennyire veszi komolyan a különböző előírásokat? – Jó helyzetben vagyunk e tekintetben, mert – mint mondtam – nekünk partnereink a laboratóriumok. A vizsgalaboratóriumok jelenős része aktívan részt vesz a környezeti elemek vizsgálatának szabványosításában is. Testületünk pedig részt vesz a vonatkozó jogszabályok véleményezésében. Amikor egy jogszabály megjelenik, addigra már jószerivel rendelkezünk felkészült, akkreditált laboratóriumokkal. Ahogy jeleztem, a környezetvédelmi tárca a készülő jogszabályait testületünkkel is véleményezteti, tehát már a jogszabályokba beépülhetnek azok a követelmények, előírások, amelyeket az akkreditálás során alkalmazunk. Azt hiszem, hogy mindannyiunknak azonos az érdeke, hogy a környezetvédelem ne csak jelszó legyen, hanem mindenki valóban tevékenységével járuljon hozzá, hogy szép, tiszta és egészséges környezetben éljünk. Ezen a területen gyakorlatilag nekünk nincs gondunk az akkreditálással.
– Ön miként látja a környezetvédelem helyzetét, állapotát?
– A kérdés nagyon összetett, mert úgy tűnhet, hogy elmaradtunk, és tényleg szennyezzük a környezetünket. Valójában ez a nevelés mellett pénzkérdés is, hiszen nem elsősorban az egyszerű fogyasztó, az állampolgár a fő környezetszennyező, hanem azok a gyártó cégek, azok a vállalkozások, amelyek technológiája veszélyt jelent a környezetre. Az a cél, hogy a kockázat minél kisebb legyen. A nemzetközi szabványügyi szervezet évekkel ezelőtt kidolgozta a környezetirányítási rendszerekre vonatkozó ISO 14001 szabványt és további kapcsolódó szabványokat, amelyek alkalmazása nálunk is, mint a világon mindenütt, önkéntes. Ugyanakkor több vállalkozás komolyan veszi ezt a kihívást, és nemcsak azt akarja bizonyítani a fogyasztó és a környezete felé, hogy a szolgáltatás, amit nyújt, az megfelel a vonatkozó előírásoknak, hanem azt is, hogy az a technológia, amivel ő ezt előállítja, az is környezetbarát, nem szennyezi a környezetet. Ez elsősorban a különösen veszélyes technológiákra igaz, így először például a cementgyárak, vegyi gyárak kezdték ezt a rendszert kiépíttetni és tanúsíttatni. Testületünk úgy kapcsolódik be a feladatba, hogy akkreditálja azokat a tanúsító szervezeteket, amelyek megnézik és tanúsítják, hogy egy-egy vállalkozás környezetirányítási rendszere megfelel-e a vonatkozó szabványnak és a jogszabályoknak. Ma már mintegy száz olyan vállalat működik, amelyik környezetirányítási rendszerét tanúsítatta arra felkészült tanúsítókkal.Mi magunk három tanúsító szervezetet akkreditáltunk a környezetirányítási rendszerek területére, és még jó pár eljárás folyamatban van. A másik nagyon fontos tényező az Európai Unió környezeti menedzsment és audit rendszere (EMAS), amely szintén önkéntes az Európai Unióban. Az EMAS direktívát a környezetvédelmi tárca honosítja. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a magyarországi vállalkozások környezetpolitikai nyilatkozatokat adjanak ki a környezet védelme igazolására. Testületünk kapta a felhatalmazást a KöM-től, hogy azokat a szervezeteket és személyeket akkreditálja, amelyek és akik majd e nyilatkozatokat hitelesítik.
– Melyik a legneuralgikusabb pontja a környezetvédelemnek? Hol van a legtöbb problémája a testületnek?
– Őszintén szólva szakmai szempontból nincsen problémánk, mert mindent előírások (jogszabályok, szabványok illetve NAT követelmények) szabályoznak. Azt kell meghatározni például, hogy a Magyarországon megadott határértékek mennyire felelnek meg az európai elvárásoknak és a hazai igényeknek. Egy-egy területen szigorítanunk kell – a földrajzi sajátosságok miatt -, egyes esetekben viszont az alkalmazott technológiai sajátosságok miatt megengedőbbek lehetünk. Számításba kell vennünk egy átmeneti időszakot is, hiszen – mint mondtam a környezetbarát technológia kialakítása elsősorban nem technológiai, technikai, hanem pénzkérdés.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás