A rovat kizárólagos támogatója

Megújult a turistatájékoztató jelképek rendszere. A kirándulókat segítő színes absztrakt ábrák közel száz éve segítik az erdők vándorait.

A koronavírus-járvány egészségügyi és társadalmi nehézségeivel közel két éve kényszerülünk együtt élni, de az emberi természet már csak olyan, hogy a lehetséges kereteken belül igyekszik szabadulni a nehezen viselhető szigortól. Ennek a szabadulásnak az egyik legkivitelezhetőbb módja pedig a kirándulás, a természetjárás, amely a korlátozások idején is elérhető kikapcsolódási lehetőség maradt. Sokan éppen a járvány miatt fedezték fel újra a turizmus szépségeit, és a Magyar Természetjáró Szövetség ingyenes mobiltelefonos természetjáró applikációja is nagy népszerűségnek örvend.

Jeltörténet

A Magyarországon használatos turistajelzés-rendszert 1929-ben vezették be, és a munka az elismert geológus, térképész és barlangász, Dr. Strömpl Gábor nevéhez fűződik. Ő dolgozta ki a napjainkban is használt, egységesített turistajelzés-rendszert, amelynek célja az volt, hogy megadja a kezdő és gyakorlott túrázóknak a biztonságos természetjárás lehetőségét, térképpel vagy anélkül egyaránt. A turistajelzések tehát azóta is köszönik, jól vannak, időről időre újrafestik őket az erdei útvonalak mentén, és a Magyar Természetjáró Szövetség álláspontja szerint

MOST JÖTT EL AZ IDEJE, HOGY MEGÚJÍTSÁK AZ ELSŐ MAGYAR TURISTATÁJÉKOZTATÓ JELKÉPEK SZABVÁNYÁT.

E cél érdekében a Magyar Természetjáró Szövetség a Turistaút Szakbizottsággal és a Magyar Szabványügyi Testülettel együttműködve elkészítette a 2021. november elsején érvénybe lépett, magyarországi gyalogos turistautak jelzéseiről és azok alkalmazásáról készült szabvány megújult változatát, hogy segítséget adjon a gyalogos turistautak jelzéseinek értelmezéséhez és alkalmazásához.

A TURISTAJELZÉS EGY 10×12 CENTIMÉTERES FEHÉR ALAPBÓL, ILLETVE ARRA FESTETT SZÍNES JELKÉPBŐL ÁLL.

A fontossági sorrendet 11 jelkép sorrendje (sáv, kereszt, háromszög, négyzet, kör, barlang, rom, kápolna, emlékmű, bélyegző, körtúra), az azonos jelképek közötti további sorrendet pedig négy különböző szín (kék, piros, sárga, zöld) sorrendje határozza meg.

Főbb turistajelzések

Sáv: a sáv jelzésű utak a turistaút-hálózat gerincét alkotják, és fontosabb kiindulási pontoktól (turistaút-csomópontból, kirándulóközpontból, településközpontból vagy közlekedési csomópontból) más, hasonlóan fontos pontokig vezetnek.

Kék sáv jelzés mutatja a legfőbb, országos jelentőségű útvonalakat, illetve egyes tájegységek helyi jelentőségű fő útvonalát is.

Piros sáv jelöli a legalább egy tájegységen átvezető, illetve a kiemelt jelentőségű helyi utakat.

Sárga sáv tájékoztat a helyi fontosságú gerinchálózati útvonalakról.

Zöld sáv jelzi az előbbieken kívüli, helyi gerinchálózati útvonalakat.

Kereszt: ez a jelkép jelöli a sáv jelzésű utak elsődleges kapcsolódásait. Jelölhet főutat vagy két jelzett sáv jelképű út közti átkötést, útváltozatot.
Háromszög: magaslati pontra, hegytetőre, csúcsra, természetes kilátópontra, épített kilátóhoz vezet.
Négyzet: településre, szálláshelyre vagy közlekedési lehetőséghez vezet.
Kör: forráshoz, kúthoz vagy egyéb vízvételi lehetőséghez vezet.
Barlang: barlanghoz, barlangnyíláshoz vezet.
Rom: romhoz, műemlékhez, földvárhoz vezet.
Kápolna: kápolnához, templomhoz és egyéb szakrális helyhez vezet.
Emlékmű: kulturális vagy történelmi emlékműhöz, emlékhelyhez vezet.
Bélyegző: túramozgalom bejárását igazoló bélyegzőhelyhez vezet, legfeljebb 1 km hosszú.
Körtúra: kirándulóközpontból, közlekedési csomópontból vagy parkolóból, településről kiinduló, jelzésváltás nélkül ugyanoda visszaérkező 2–10 km-es, könnyebb túraútvonalakat jelöl. Via index.


Magyarország területének egészét több ezer kilométernyi jelzett turistaút hálózza be, melyek közül a legtöbbet a Balaton-felvidéken és a Bakonyban, a Mecsekben, a Börzsönyben, a Dunazug-hegységben, valamint természetesen a térségünket lefedő két hatalmas kiterjedésű hegységben, a Mátrában és a Bükkben találjuk.

A szabadon látogatható természeti területeket – erdőket, mezőket, fennsíkokat, gerinceket, völgyeket – átszelő jelzések egy jól értelmezhető, évtizedek óta létező precíz rendszer részei, melyben minden formának és színnek megvan a jelentése. Eme jelzésrendszer szabványát korszerűsítette most a Magyar Természetjáró Szövetség csapata, még inkább segítve az önállóan útra kelő túrázókat. Cikkünk mesél az újításról, a főbb jelzések jelentéséről, de Magyarország első jelzett turistaútjáról is, mely nem máshol, mint a Mátrában található.

Megújult az első magyar turistatájékoztató jelképek szabványa

A mindenki által igénybe vehető, szerte az országban kanyargó turistajelzéssel ellátott ösvények megóvása, továbbvitele, fenntartása minden természetet szerető és járó generáció közös felelőssége, valamint feladata. Fontos, hogy a sok esetben önkéntes munka keretein belül felfestett jelzéseket senki se rongálja, hiszen egy-egy ilyen cselekedetnek súlyos következményei lehetnek – például az egyik legnegatívabb erdei élmény, az eltévedés. A Magyar Természetjáró Szövetség turistaút szakmai feladataiban kompetens munkatársai a Turistaút Szakbizottsággal és a Magyar Szabványügyi Testülettel együttműködve, hosszú hónapok közös munkájának eredményeként elkészítette a 2021. november 1-jén megjelent és érvénybe lépett magyarországi gyalogos turistautak jelzéseiről és azok alkalmazásáról készült szabvány megújult változatát, azért, hogy az segítségül szolgáljon a gyalogos turistautak jelzéseinek értelmezéséhez és alkalmazásához. Az MSZ 20587 számú Gyalogos turistautak jelzései és azok alkalmazásáról írt szabványban meghatározott turistajelzések: egy turistajelzés mindig 10 x 12 cm-es fehér jelzésalapból és azon elhelyezett színes jelképből áll. A fontossági sorrendet a 11 jelkép alábbi sorrendje – sáv, kereszt, háromszög, négyzet, kör, barlang, rom, kápolna, emlékmű, bélyegző, körtúra -, az azonos jelképek közötti további sorrendet pedig a 4 szín következő sorrendje – kék, piros, sárga, zöld – határozza meg.

turistajelzések sokasága a Bükk-fennsíkon helyi speciális jelzésekkel. forrás: kekesonline.hu

A négy leggyakoribb jelzés rövid ismertetője:

Sáv: a sáv jelzésű utak a turistaút-hálózat gerincét alkotják, amelyek fontosabb kiindulási pontoktól (turistaút csomópontból, kirándulóközpontból, településközpontból vagy közlekedési csomópontból) más, hasonlóan fontos pontokig vezetnek. A Mátrában ilyen például a sárga sáv turistajelzés, melyen Gyöngyös és a Parádi-medence között a Rákóczi túramozgalom halad.

Kereszt: a kereszt jelkép jelöli a sáv jelzésű utak elsődleges kapcsolódásait. Jelölhet főutat, vagy két jelzett sáv jelképű út közti átkötést, útváltozatot. A Mátrában sok + -el jelölt túraút van, kedvelt útvonalnak számít a Mátraháza és Sástó között kanyargó sárga kereszttel jelzett ösvény.

kék+ jelzés a Felső-Mátrában. forrás: kekesonline.hu

Háromszög: magaslati pontra, hegytetőre, csúcsra, természetes kilátópontra, épített kilátóhoz vezet. A Mátra egyik legszebb természetes kilátópontjára, a 789 méter magas Ágasvárra a kék háromszög jelzésen van lehetőség felkapaszkodni.

a háromszög általában izzasztó perceket jelent – a jelzés kilátópontra hegytetőre ível. forrás: kekesonline.hu

Négyzet: településre, szálláshelyre vagy közlekedési lehetőséghez vezet. Korábban “tréfásan” túlélőjelnek is emlegette a köznyelv, hiszen a fáradt, éhes, szomjas vándor ha ezt a jelzés követte, bizonyára meleg ágyhoz és hideg üdítőhöz juthatott a szálláshelyre vagy településre vezető jelet követve. A Mátra viszonylag kevés négyzet jelzése közül gyakran látogatott útvonalnak számít a Mátraszentimréről a Csukás-völgyön át ereszkedő zöld négyzet jelzés, mely a Szalajkaházhoz vezet.

egy adott jelzés – túraút kezdőpontját a fehér alap sarkában elhelyezett pontok jelzik. forrás: kekesonline.hu

A Mátrában találjuk az ország első jelzett túraútvonalát

A híres Mátra Egylet 1887-es megalapítását követően rohamléptekben fejlődött a mátrai turizmus. Az egylet lelkes tagjai forrásokat foglaltak, menedékházakat építettek, pihenőhelyeket hoztak létre, kilátótornyot emeltek, térképeket készítettek, útikalauzt jelentettek meg és túraútvonalak jelöltek ki, jelzéseket festettek fel. Ez utóbbi tevékenység elsősorban Széky István tanár, később turisztikai író nevéhez köthető, aki küldetésének érezte a természetjárás iskoláskorú fiatalokkal való megszerettetését. A Mátra, egyúttal Magyarország első jelzett turistaútjának helyszínéül a Kallók-völgyét választották, ahol a piros sáv jelzéssel ellátott, körülbelül 5 kilométer hosszú ösvény napjainkban is járható. A Mátra első jelzett útja káprázatos, és a térség történelme számára fontos helyszíneket, látnivalókat mutat be a túrázóknak, mint például Máriácska kegyhely, az egykori kallómalmok helye és a Kallók keresztje, a Nagy-Somor-patak völgye, a Horthy Miklós Szanatórium épülete vagy a Szent László-forrás Mátraházán.

A kekesonline.hu cikke a Magyar Természetjáró Szövetség által kiadott közlemény felhasználásával készült.

Nyitókép: Belföldi turisták haladnak az Országos Kéktúra útvonalán a Kis-Kevély-hegy oldalában 2020. augusztus 22-én.  Fotó: Jászai Csaba / MTI

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás