A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: Átlátszó

Az Átlátszó birtokába került miniszteri előterjesztés szerint a hulladékgazdálkodás kizárólagos állami tevékenységgé válhat a Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala által. Ezután koncesszió útján majd a kormányközeli oligarchák fölözik le a hasznot, ami hatalmas vagyonvesztés az önkormányzatoknak. A koncessziót nyilvános pályázat útján, „megbízható hulladékgazdálkodó esetében” nyilvános pályázat mellőzésével is el lehetne nyerni.

A feladatot teljesen elvennék az önkormányzatoktól, a 15 éves koncessziós szerződéseket a „megbízható hulladékgazdálkodó” magánvállalkozások nyilvános pályázatok mellőzésével is elnyerhetnék. Az előkészítő anyag több helyen elismeri, hogy teljes kudarc volt felforgatni ezt az ágazatot, súlyos problémák vannak, és rengeteg pénzünkbe fog kerülni a rendcsinálás.

Az Átlátszó birtokába került, kiszivárgott miniszteri előterjesztés a kormány számára készült idén májusban. Mivel a tervezetet a kormány még nem tárgyalta, ezért a portálhoz eljutott formájában egyelőre nem tekinthető a kormány álláspontjának. A 46 oldalas dokumentumot a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium nyújtotta be. Az előterjesztés első lépésben a hulladékgazdálkodás teljes államosítását javasolja, aztán pedig bevezetnék a szektorban a koncessziós rendszert, azaz magánvállalkozásokat vonnának be.

Kivéreztetett szemétszállító cégek

2011-ben kezdődött a hulladékgazdálkodási szektor államosítása: ekkor a nem állami közszolgáltatókat betiltották, és elrendelték, hogy a lakossági hulladékgyűjtést csak önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek végezhetik. Később a rezsicsökkentés bevezetése az önkormányzati tulajdonú cégeket küldte padlóra, mert az általuk beszedhető díjakat befagyasztották, a tetejébe pedig lerakási járulékot is kellett fizetniük.

Amikor már úgy tűnt, hogy a helyzet ennél nem lehet rosszabb, jött az állami kukaholding. 2016-tól a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) felügyelete alá került az egész ország területén a közszolgáltatás keretében gyűjtött hulladékok kezelése. Ez a cég szedi be a szolgáltatási díjakat, és azt elvileg továbbítja a közszolgáltatók részére.  A hulladékgazdálkodási csúcsszerv azonban nem képes hatékonyan ellátni a feladatát, és nagy csúszásokkal fizet a munkát elvégző cégeknek. Több vállalkozás nem is bírta ki ezt, 2018 végén például az egyik legnagyobb hulladékszállító cég, a Pest és Nógrád megyében 116 településen szolgáltató Zöld Híd jelezte, hogy nem viszi el a kommunális hulladékot, mert a kukaholdingtól a működéshez szükségesnél kevesebb pénzt kaptak. Az NHKV a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. területén tavaly beszedett szemétdíjból pedig még mindig tartozik 3,6 milliárd forinttal a fővárosi hulladékszállítónak.

Arról a Népszava számolt be először, hogy júliustól Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala néven alakul szervezet a hazai hulladékkezeléssel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására, ami némiképp szabályozná az eddig igencsak önkényesen intézkedő állami kukaholdingot.

illegális szemétlerakás kép: halasinfo.hu

Elvennék a feladatot az önkormányzatoktól

A hulladékgazdálkodási tevékenység állami monopóliumba utalásával a kapcsolódó önkormányzati feladat- és hatásköröket is megszüntetnék. A tervezett koncessziós rendszer felépítése a jelenlegi közszolgáltatási tevékenység mellett az úgynevezett „for profit” tevékenységeket is magában foglalja, hiszen rájöttek, hogy abban van a pénz. A közszolgáltatási rendszeren kívüli, többnyire ipari fogyasztók tevékenysége során keletkező hulladékkal jelenleg is a piaci szereplők foglalkoznak.

A koncessziós rendszerre 2022-ig állnának át (az új koncessziós rendszerre vonatkozó szabályozók 2020 nyarán lépnének hatályba, a koncessziós eljárások pedig 2020 novemberéig lefolytatásra kerülnének). A koncessziós rendszer bevezetése nem jelentené, hogy búcsút intenének a rezsicsökkentés vívmányainak: továbbra is a rezsicsökkentett díjat kellene fizetnie a lakosságnak a hulladékelszállításért.

A koncessziós rendszer bevezetését több dologgal indokolják. Egyrészt azzal, hogy a közszolgáltatók olyan jelentős forráshiánnyal küzdenek, ami már az ellátás biztonságát és a körforgásos gazdaságra való átállást veszélyezteti. Másrészt az új rendszer a jövő nemzedékének a jogait védené, hiszen nekik is joguk van ahhoz, hogy egészséges környezetben élhessenek.

”Az csak megvezetés, hogy a koncessziós rendszerrel fogják felszámolni az illegális hulladéklerakást. A szolgáltatónak ehhez nincs köze, ez egyrészt kulturális, másrészt hatósági kérdés” – jegyezte meg az elképzelésről az Átlátszó által megkérdezett szakértő.

Teljes kudarc volt felforgatni az ágazatot

forrás: korrupcioinfo.hu

A lakossági hulladékszállítás jelenleg közszolgáltatás, aminek a feladata megoszlik az állam és az önkormányzat között. A közszolgáltatási rendszeren kívüli, többnyire ipari fogyasztók tevékenysége során keletkező hulladékok kezelését pedig piaci szereplők végzik. Miközben a közszolgáltatás működtetése veszteséges, addig az egyéb hulladékokból profitálni tudnának.

A közszolgáltatási rendszer költsége évente nettó 140 milliárd forint, a lakossági hulladékszállítás után beszedett szemétdíjból 2019-ben nettó 74,7 milliárd forint bevétel származott, ami a rezsicsökkentés miatt nagyjából állandó összeg. A hulladékból nyert haszonanyag értékesítéséből származó 3-4 milliárd forint pedig nem számít jelentős bevételnek.

Az előterjesztés szerint évi 54 milliárd forint többletforrás szükséges a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer működtetéséhez.

2016 óta összesen 126 milliárd forintot kellett a közszolgáltatási rendszerre fordítani, azaz évente átlagosan 31,5 milliárd forintot, melyhez további 6,4 milliárd forint adódik a 2018 októbere óta szükségellátás keretében végzett hulladékgyűjtés, szállítás és kezelés költségei következtében.

A dokumentum több helyen nyíltan elismeri, hogy teljes kudarc volt felforgatni ezt az ágazatot, és elképesztő mennyiségű pénzt kell a közszolgáltatásba tenni, hogy ne omoljon össze. Korábban ez nem került ilyen sokba az államnak:

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakítása nem járt pozitív eredménnyel, ugyanis 2018-ban a közszolgáltatók és az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NHKV Zrt.) összesített adatait figyelembe véve összesen 18,9 Mrd Ft veszteség keletkezett az ágazatban, míg az állami koordináció bevezetését megelőző 2015. évben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók veszteségének mértéke alig haladta meg az 1 Mrd Ft-ot” – olvasható az előterjesztésben.

A piaci jellegű, döntően hulladékfajták szerinti hulladékgyűjtésre éves szinten közel 15 milliárd forintot fordít az állam, melynek forrása az évi 80 milliárd forintot meghaladó termékdíj. (Ami a csomagolás után kivetett, és a termékek árába beépülő, tehát mindannyiunk által fizetett díj.)

Az 500 legnagyobb árbevételű magyarországi vállalkozás között 2-3 hulladékgazdálkodással foglalkozó gazdasági szereplő található. Az ágazatban működő vállalkozások száma mintegy 750-re tehető. Az iparág meghatározó vállalkozásait tömörítő Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége tagjainak adatai alapján a cégek éves eredménye forgalomarányosan 4 százalék körül alakul.

„Jól látható tehát, hogy míg a közszolgáltatás veszteséges, addig az azon kívüli hulladékgazdálkodási (for profit) tevékenység nyereséget képes termelni” – írják az előterjesztésben.

Az államnak ahhoz viszont nincs elég forrása, hogy az uniós hulladékgazdálkodási célkitűzéseket teljesíteni tudja, hiszen az ahhoz szükséges fejlesztések összege többszáz milliárd forintra tehető. Itt jön képbe az uniós források mellett a jelentős mértékű magántőke bevonása, és hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységet kizárólagos állami tevékenységgé tegyék.

A pusztazámori hulladéklerakó kutak kép: Sarkadi Péter greenfo

Állami monopólium lenne a hulladékgazdálkodás

A koncessziós rendszer kialakításának alapfeltétele, hogy azok a tevékenységek, amelyeket koncesszióba kívánnak adni, törvényi szinten kizárólagos állami gazdasági tevékenységnek minősüljenek. A koncesszió jogosultjának kötelezettsége a gyűjtéstől a szállításon át, a hasznosítást megelőző kezelési műveletekre terjedne ki. A javaslat szerint a közszolgáltatási díj számlázását és beszedését a koncessziós tevékenység végzésére jogosult végzi, a közszolgáltatás körébe nem tartozó hulladék termelője a hulladék kezelésének költségeit a koncessziós tevékenység végzésére jogosultnak fizeti.

A hulladékgazdálkodási tevékenység állami monopóliumba utalásával a kapcsolódó önkormányzati feladat- és hatáskörök megszüntetése is szükséges. A hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat átkerülésével együtt az állam tulajdonába kerülnek.

„A legvérlázítóbb, hogy az önkormányzatoktól elvennék a hulladékgazdálkodási eszközöket és létesítményeket, ami hatalmas vagyonvesztés az önkormányzatoknak” – mondta a lap által megkérdezett szakember.  Egy egész megyét, vagy akár megyéket vihet a hátán egy-egy koncesszió, mivel a hulladékgazdálkodási jogosultság földrajzi alapja a megye vagy megyék csoportjának közigazgatási területe. De az is elképzelhető, hogy egy koncesszor nem csak egy megyét vinne, hanem akár többet. A jelenlegi kisvállalkozások egy része ebben a felállásban tönkremenne, másik része pedig betagozódna a koncessziót elnyerő cégekhez – mondja a szakértő.

Kormányközeli vállalkozások kerülhetnek helyzetbe

A koncessziót nyilvános pályázat útján, „megbízható hulladékgazdálkodó esetében” nyilvános pályázat mellőzésével is el lehetne nyerni.

Ehhez a titulushoz egy gazdasági társaságnak átláthatónak kell lennie, és több kritériumot is teljesítenie kell. Többek között elvárás (lenne) például, hogy legalább három éven keresztül folytatott valamilyen engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet Magyarországon. A pályázatok értékelésére a miniszter minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság javaslata alapján a koncesszió megadásáról pedig maga a miniszter dönt. A koncesszióköteles hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére koncessziós díjat kell fizetni, vagy más ellentételezést kell adni. A koncessziós szerződést 15 év időtartamra kötik, amely egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés időtartamának felével meghosszabbítható.

„Az ipari hulladékra fáj mindenkinek a foga, ki fogják mazsolázni  a Mészáros-féle vállalkozások a jó falatokat, és az állam nyakán marad a közszolgáltatás, amire majd csak nehezen találnak koncessziós partnert, és jön az állami támogatás” – mondta erről a szakértő.

Két analógiát is hoznak az előterjesztésben, az egyik a dohánykereskedelem, a másik pedig a szerencsejáték, leírják, hogy az Európai Unió milyen kifogásokat támasztott, és mennyi bírságot kellett fizetni. A NER-közeli üzletemberek nagyot szoktak nyerni az állami koncessziós pályázatokon. A kormány korábban mind az öt lehetséges budapesti kaszinó koncessziós jogát Andy Vajna cégének adta, ami aztán Garancsi István érdekeltségében landolt.

Rendesen termeli a profitot a dohányboltok ellátásának monopóliuma, amire pályázat nélkül kapta meg annak idején a koncessziós jogot az Országos Dohányboltellátó Kft, ami a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a hódmezővásárhelyi Tabán Trafik Kft. tulajdonában van. Utóbbi cég egyik tulajdonosa Lázár János hódmezővásárhelyi ismerőse, Sánta János.

Sok pénzt hoz a koncesszió nyertesének konyhájára a szemét

A tervezet szerint a koncessziós pályázat nyertese jelentős bevételre számíthat. Egyrészről jelentősen növekedni fog az értékesíthető haszonanyag mennyisége, mivel a koncessziós szerződés megkötésének feltétele lesz az uniós célszámok időarányos teljesítése, és az ezekhez szükséges beruházások, hatékonyságnövelő fejlesztések megvalósítása.

Másrészről a haszonanyag értékesítésből származó bevételek is jelentősen növekedni fognak, tekintettel arra, hogy a termékgyártók számára előírásra kerül, hogy a Magyarországon forgalomba hozott termékeknek (például a PET-palackoknak) mekkora arányban kell újrafeldolgozott hulladékot tartalmazniuk.

További bevételekre tehetnek szert a visszaváltási rendszerből származó jelentős mennyiségű, és rendkívül jó minőségű haszonanyag értékesítésén keresztül, mely körülbelül 65-70 milliárd közötti összeg, tovább csökkentve ezzel a jelenlegi közszolgáltatás finanszírozási hiányát.

A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére 2040-ig körülbelül 400-600 milliárd forintot szánnak, mely jelentős részben olyan hulladékgazdálkodással összefüggő fejlesztéseket tartalmaz, mint 3-6 darab termikus égető, aminek ára egyenként 100 milliárd forintra rúg.

Eltörölnék a lomtalanítást

A 2022-es dátumig számos lényeges intézkedésre kerülne sor a tervezet szerint:

  • Gyakoribb ellenőrzéseket ígérnek, amivel visszaszorítják illegális hulladéklerakást
  • Új piacfelügyeleti és minőségbiztosítási eljárásrendet vezetnek be, ami felszámolja a jelenlegi rendszer − mind a közszolgálati, mind az ipari ágon jellemző – devianciáit
  • A Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala felállításáról is szó van, aminek a segítségéve szankcionálnák az illegális hulladéklerakást.
  • Felemelik a lerakási járulék mértékét, tehát drágább lesz lerakni a hulladékot, mint feldolgozni.
  • Eltörlik a lomtalanítást, helyette ingyenes leadási pontokat hoznak létre, és bevezetik az egyeztetett időpontban, évente kétszer házhoz menő lomtalanítást.

Elküldtük a kérdéseinket az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, de eddig még nem érkezett válasz. Ha reagálnak a megkeresésünkre, frissítjük a cikket.

Zsilák Szilvia Átlátszó.


A témához kapcsolódva lásd még:  A hulladékpiac totális államosításában gondolkozik az ITM

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek