Karácsony előtt december 23-án kedd este közmeghallgatást tartott Pécs város önkormányzata a Pécs térségébe tervezett nagy aktivitású nukleáris hulladéklerakó geológiai kutatása ügyében. A „teltházas” eseményen leginkább a tározó ellenzői szólaltak fel, de a város vezetése részéről állásfoglalás is született az ügyben.
A kilencvenes évek elején merült fel, hogy Paks (plusz két kutatóreaktor) kis és közepes, valamint nagy aktivitású atomhulladékaival, illetve azok tárolásával a nemzetközi normák szerint kezdeni kellene valamit. Égetően szükséges záros határidőn belül hazánk területén azok biztonságos tárolásáról gondoskodni. Nosza, el is kezdődött a szakemberek körében a gondolkodás, amelynek fókusza néhány terület számbavétele után erősen a Nyugat-Mecsekre szűkült le.
Boda térsége látszott a legalkalmasabbnak a mélységi tárolásra, mivel itt található az a kőzet, amely kellőképpen homogén, vízzáró és megfelelő mélységben van. A környék településeinek vezetőit, az ott élőket erről már nagyon korán tájékoztatták, és azóta is évente tartanak ismertetőket a kutatások eredményeiről. Érdekes módon Pécs város és annak vezetése – amely a kutatási terület határától nyolc kilométerre található – eddig nem jelezte hivatalosan, hogy aggályai lennének ezzel kapcsolatban.
A Fidesz karéj az ülésteremben – úgy tűnt, nekik nem voltak aggályaik
Most első ízben, civilek és ellenzéki képviselők nyomására úgy döntött Páva Zsolt Fideszes polgármester, hogy hangot kell adni a város és környéke lakóinak, tegyék fel kérdéseiket a kutatásokkal kapcsolatban Pécsett, a városházán is. A rendezvény első hozzászólója-előadója Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK) ügyvezetője volt. A bő háromnegyedórás vetítéses, póverpointos/videós, kőzetminta-tapogatós demóból megtudhattunk néhány dolgot (azon kívül is, hogy Kereki úr nem az a magával ragadó előadó). Történetesen azt, hogy ne aggódjunk már annyira, itt pusztán kutatásokról van szó, Boda térségében próbálják behatárolni azokat a helyszíneket, ahol a későbbiekben a közepes és nagy intenzitású sugárzó anyagokat biztonságosan el tudják helyezni ( bizonyos sugárzó anyagok felezési ideje akár 100 ezer év is lehet- a szerk.) Jelenleg kutatóárkok készülnek, a mélységi labor megnyitásának tervezett időpontja is még évtizedekkel később várható, az esetlegesen megépülő tározó pedig 2065-ben fogadna először nukleáris hulladékot.
Íme a bodai csodakő, ebben képzelik el a tározót
Hosszasan taglalta a külföldi példákat (amelyek közül még egy sem működik), közülük is a finn példát emelte ki, amely 2025-ben már üzemelni fog, vagy a svéd tározót, amely nagyjából ugyanebben az időben indul majd, de a franciák is építik a maguk atomtemetőjét. Sajnos beszámolójában egy dologra nem tért ki, történetesen arra, hogy a hivatkozott országok egy ideje az atomerőműveik leépítésén dolgoznak, más európai országokkal együtt, nem úgy, mint mi magyarok, akik ugye Paks bővítésén fáradozunk. A nagyszerű eredményeink bemutatása egy videón keresztül tette még szemléletesebbé, hogy milyen nagyszerű nemzet vagyunk.
Bátaapáti csodáiról nyilatkozott a francia atomügynökség egyik vezetője, nagy elismeréssel beszélt a mérnöki teljesítményről, a létesítmény biztonságáról. Itt szakadt el a cérna a közönség soraiban, bekiabálással adva hírül, hogy a sikertörténet helyett a lényegről is szeretne a publikum valamit hallani. A lényeg pedig ezt követően el is hangzott, a Pécs melletti mélységi tározó helyét jelenleg 32 négyzetkilométeren kutatják. Rangsorolják az eredmények alapján a területeket – 2018 ennek a végső határideje – 2028-ban pedig szeretnék kijelölni az atomtemető végleges helyét. Kereki úr expozéja után némi vita tárgyát képezte, hogy a hozzászólók az önkormányzat SZMSZ-ében rögzített 5 perces időkorlátot túlléphetik-e? Ezt Keresztes László Lóránt LMP képviselő vetette fel, egyben kérve, hogy Kóbor József szakértő részére 10 percet „engedélyezzenek”.
Kereki Ferenc, mögötte az érdeklődő civilek
Kóbor József egykori önkormányzati képviselő, biofizikus javára kívánt Nagy Erzsébet a NeMecsek Mozgalom képviselője is saját időkeretéből átadni néhány percet, de Páva Zsolt ehhez sem járult hozzá, hiszen a jelenlegi szabályozás ezt nem tette lehetővé. (Kereki úr háromnegyed órája rendben volt.) A volt LMP-s képviselő így öt percbe sűrítette mondanivalóját és nyitotta meg a hozzászólások sorát. Elmondta, hogy példa nélküli a világban, hogy egy nagyvároshoz ennyire közel épüljön ilyen létesítmény. Az USA-ban 40 kilométerre levő település vétózta meg az építést, nálunk ez mindössze 8-15 kilométer lenne! Azt is elmondta, hogy a svéd és finn esetekben népszavazás előzte meg az építést, jelen esetben még egy közmeghallgatást is meglehetősen nagy eredmény volt tető alá hozni. Nem kevés éllel kérdezte meg a polgármestert Kóbor, hogy miképp gondolja a Zöld Főváros megvalósulását egy atomtemetővel a hátsó kertben?
A karzatról is üzentek a városvezetőknek
Garzó Gábor pécsi civil a kiégett fűtőelemek szállításának biztonsága miatt aggódott, Ágoston Andrea (MLP) Kóbor független szakértői meglátásaiban látta a megoldást, melyet Hajnal Klára adjunktus (PTE) véleménye is erősített, aki az ófalui esetet idézte fel, ahol a független szakértők sok hibát találtak a „hivatalos” tudóscsoport tájékoztató anyagában.
Vicze Csilla (ÖPE) a helyszín szeizmográfiai biztonságáról érdeklődött, de a pécsiek rendszeres tájékoztatását is számon kérte.
Ezt követően többen is hozzászóltak, Nagy Erzsébet az egykori Tubes-ügyéhez hasonlította a jelenlegi helyzetet, melyet kapásból kikért magának Páva Zsolt, ki szemmel láthatóan nem érezte jól magát a teremben, hiszen egykori lokátor ellenes „harcostársai” kérdéseinek kereszttüzébe került ezen a napon.
Aggodalmát fejezte ki Berkecz Balázs (Együtt), Kunszt Márta (DK), akik Pávát többek között arról is kérdezték, hogy pártján belül milyen lépéseket tett például azért, hogy Pécs a módosított atomtörvény után is ügyfélnek minősüljön ilyen kérdésekben. Keresztes László Lóránt arra is felhívta a figyelmet, hogy a tároló építése nem egyszerűen geológiai-szakmai kérdés. Ennek számos szociológiai vonzata is lehet, főképp egy olyan városban, ahol jelentősen csökken a lakosság száma, és gyakorlatilag nincs jelentősebb foglalkoztató.
Kővári János (ÖPE) végül határozati javaslattal élt, amelyben megfogalmazta, hogy a kutatással kapcsolatos tájékoztatás rendszeres legyen, független szakértőktől kérjen ki véleményt az önkormányzat és azt hozza nyilvánosságra.
A záró szakaszban Kereki Ferenc (RHK) kért szót, aki kifejtette, hogy itt mindössze kutatásról van szó, nem tározó építéséről Bodán, vagy a térségében. A kutatások eredménye dönti majd el, hogy alkalmas-e a terület ilyen jellegű létesítmény építésére. Ezt követően Páva Zsolt polgármester vette át a szót és határozati javaslattal élt. Ennek lényege az volt, hogy Pécs kéri a folyamatos tájékoztatást, és véleménynyilvánítási jogot formál a radioaktív tároló építése ügyében. Keresztes László Lóránt (LMP) ennél kissé konkrétabb intézkedéseket várt volna, Kővári (ÖPE) pedig a saját határozati javaslatát kívánta megszavaztatni, ami meg is történt, de a Fideszes városatyák nem igazán támogatták a javaslatokat, így Páva ötlete lett a befutó – tudósított az eseményről a pecsiriport.hu.
Kapcsolódó anyagok:
A kormány szerint is megduplázná az áramárat a paksi bővítés
