Pusztulás fenyeget tucatnyi kunhalmot és földvárat Heves- és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az enyészetnek kitett objektumok természeti, táji és kultúrtörténeti értéket képviselnek. A Bükki Nemzeti Park több mint száz millió Ft-os beruházásba kezd e pótolhatatlan értékek megmentéséért.
A projekt keretében több helyen geodéziai felmérést és állagmegőrző rekonstrukciót, régészeti dokumentációt illetve több helyen a terület vagyonkezelésbe vételét tervezik. Az Igazgatóság egyes helyeken akár terület megvásárlását is fontolóra veszi annak érdekében, hogy a projektben érintett összesen 16 kunhalom és földvár további pusztulást megakadályozza. A beruházás sorozat előkészítő szakasza több mint egy évig tartott és a napokban fejeződik be. A projekt megvalósítása 2013. szeptemberben kezdődhet.
A beruházás sorozatban a következő földvárak és kunhalmok megóvása valósul meg:
Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben, illetve a Hevesi sík Natura 2000 minősítésű területen:
1. Csörsz árok Erdőtelek és Dormánd közötti szakasza
Az Alföld legjellegzetesebb antropogén eredetű történelmi képződményei a hosszanti sánc-árkok, melyek eredetéről, koráról és funkciójáról a történeti-régészeti kutatások számos tényt tártak fel az elmúlt évtizedekben. Építésüket a szarmatákhoz kötik, a földmunkák készítésének idejét a III. – IV. század fordulójára teszik, de az avar illetve római védelmi rendszer („limes”) kérdése sem zárható ki teljesen. Funkciójáról még inkább megoszlanak a vélemények (védelmi erődítmény; szabályzócsatorna; közlekedési vonalak, utak), valószínűleg több-funkciós, több nép által használt, szakaszosan kiépített földműről van szó. Az Északi-középhegység és az Alföld határán hosszú szakaszon követhető, hármas övezetet mutató árokrendszer legépebb szakasza található Erdőtelek és Dormánd között. Ezen a kb. 5 km hosszú szakaszon még legkevésbé töltődött fel az árok és mindenütt követhető az árkot (néhol kettős árkot) a déli – Alföld felőli – oldalon kísérő földsánc.
2. Erdőtelek – Hanyi-halom
3. Boconád – Alatka-puszta
FÖLDVÁRAK A MISKOLCI BÜKKALJÁN
4. Sály – Latorvár-tető
A Sályhoz tartozó Latorpuszta fölé emelkedő Latorvár-tető fennsíkjának peremén és részben a hegyoldalakon is földsáncok húzódnak. A környezetéhez képest csupán 70 méteres magasságban lévő plató hossza mintegy 310 méter, legnagyobb szélessége 105 m. Kutatások szerint a területet már a neolitikumban lakták, magukat a sáncokat a későbronzkor, pilinyi illetve az ezt követő Kyjatice kultúrába sorolták. A honfoglalást követően ennek az őskori várnak a területén épült meg a Bükk hegység déli peremét megszálló Őrsúr és nemzetsége központja. A háromszög alapú fennsík északi részét körbeölelő sáncrendszer a nyugati oldalon mintegy 100 méter hosszan megszakad. A vár belső udvarától mérve a ma is látható sánc magassága 1,5 és 4 méter között váltakozik. A sánccal körülvett terület kb. 2,8 ha kiterjedésű. A kiemelkedés nyugati, lankásabb oldalán egy újabb sánc lepusztult maradványai azonosíthatók.
5. Kisgyőr – Halomvár
A kb. 50 m-rel a környezete fölé emelkedő domb északi oldala meredek, D-i oldala enyhén ereszkedik. Teteje sík, enyhén domború. A meredek északi oldal felett található a vár, körülötte kb. 22 m széles, 5 m mély árok húzódik, az árokkal körülvett, szabálytalan kör alakú terület legnagyobb átmérője 255 m, területe 3,8 ha. Közepén – valószínűleg az árok anyagából épített – nagyjából kör alaprajzú, 11 m relatív magasságú, csonkakúp alakú domb emelkedik, belsejében mintegy 30 m átmérőjű mélyedéssel. A mélyedésben jelenleg egy távközlési antenna tartóoszlopa és épülete áll.
A vár építésének ideje bizonytalan. Egyes kutatók kora vaskorinak, mások 13. századinak tartják. Az objektum területén régészeti kutatás még nem folyt.
FÖLDVÁRAK A BORSODI MEZŐSÉG TK-BAN ÉS A BORSODI SÍK NATURA 2000 TERÜLETEN
6. Tiszabábolna – Fehérló-tanya (81. sz. földvár)
7. Mezőcsát – Lapos-halom
8. Tiszakeszi – Szódadomb
KUNHALMOK A BORSODI MEZŐSÉG TK-BAN ÉS A BORSODI SÍK NATURA 2000 TERÜLETEN
9. Mezőkeresztes-Szentistván – Daru-halom
10. Mezőcsát- Ároktő – Határ-halom
11. Mezőnagymihály – Farkas-tanya, Névtelen halom
12. Mezőnagymihály – Márk-halom (Király-halom)
13. Mezőnagymihály-Tiszabábolna – Esztegó-domb (Esztergó-halom)
14. Tiszakeszi – Jaj-halom
15. Tiszadorogma – Szántó (Pásztor)-halom
FÖLDVÁR A KESZNYÉTENI TK-BAN
16. Tiszalúc – Dankadomb
Tiszalúc község D-i végétől nyugatra, az egykori Tisza-meder feletti magaspart szélén álló többrétegű bronzkori település. Az itt elterülő nyílt őskori teleptől egy kb. 3 m-rel magasabb részt választ el egy félkörívben hajló, 46 m széles, mai állapotában 2 m mély mesterséges árok, amely a partoldalra támaszkodik. Az árokkal védett terület hossza kb. 38 m, szélessége 15 m. Rongált, bolygatások nyomát mutatja. Egy részét a Tisza elmosta és az árok is erősen feltöltődött. A kultúrréteg alján a korai bronzkor zóki kultúra nyírségi csoportjának települési rétege mutatta az első emberi lét nyomát, felette a hatvani kultúra 3 m magas rétegsorát tárták fel. Sok háztörmelék és egyéb hulladék tell-szerű településre utal. A kutatás megállapította, hogy a Dankadomb kezdettől fogva árokkal volt körülvéve, amely eredetileg 20-25 m széles volt. Ez védte a 25-50 m-es ovális teleprészt. A telep mai területe kb. 1 ha. A leletek alapján feltehető, hogy az erődítmény már a korai zóki kultúra idején megépült és a hatvani kultúra is használta. A terület régészeti védelem alatt áll.
A projekt főbb szakaszai és költségei:
Előkészítés: 2012. február 01 – 2013. július 31.
A projektelőkészítés tervezett időigénye: 16 hónap
Az előkészítés becsült összköltsége: 3.450.000 Ft
Projektmegvalósítás:
Megvalósítás: 2013. szeptember 01 – 2015. május 31.
A projektmegvalósítás tervezett időigénye: 21 hónap
A megvalósítás becsült összköltsége: 102 504 960 Ft
