A rovat kizárólagos támogatója

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a hazai nagyragadozókkal kapcsolatos objektív tájékoztatás, a hazai nagyragadozókkal kapcsolatosan terjesztett megalapozatlan információk terjedésének, és azok terjesztésének megelőzésének érdekében az alábbi közleményt teszi közzé:

Igazgatóságunk 2021. novemberétől nyolc, a bejelentők által ismeretlen fajnak, illetve farkasnak tulajdonított predációk helyszínelését végezte el. Az összes predáció tágabb környéke a hazai nagyragadozók ismert állandó élőhelyének tekinthető.

Az esetek helyszínelése során munkatársaink a rutinszerűen végzett nyomrögzítés mellett, az esetleges szubjektív véleményalkotás hibáinak elkerülése érdekében genetikai mintavételeket is végeztek a tetemekről. Az észlelt, a potenciális ragadozótól származó harapásnyomok esetében a harapásnyomok, a prédafeltörési felületekről vett nyálminták, illetve a zsákmányolások közelében (pl. a haszonállat tartási helyének védelmét szolgáló kerítésen, feltételezhetően a támadások alkalmával fennakadt szőrszálak) gyűjtött szőrminták kerültek begyűjtésre a faji azonosítás érdekében. Egy esetben a predáció helyszínére visszatért, csapdázott kutya egyedből vett további minta is az elemzés tárgyát képezte.

A 2021. őszétől gyűjtött minták gyűjtési helye, ideje az alábbi táblázatban elérhetők:

Minta-azonosítóGyűjtés dátumaGyűjtés helyeMinta típusaGyűjtő
64802022.02.06.Erdőkövesd, Hunyadi u. 62juhtetemről vett nyálas-véres swabGombkötő Péter
6480_12022.02.06.Erdőkövesd, Hunyadi u. 62szőrGombkötő Péter
64862022.01.23.Kács, Bodza-tanyajuhtetemről vett nyálas-véres swabGombkötő Péter
6486_12022.01.23.Kács, Bodza-tanyaszőrGombkötő Péter
64872021.11.15.Miskolc, zártkertrackajuh tetemről vett nyálas-véres swabGombkötő Péter
64882022.02.14.Erdőkövesd, Hunyadi u. 62szövetPál István
6489_12022.02.14.Mátranovákszarvastetemről nyálas-véres swabPapp Ferenc
6489_22022.02.14.Mátranovákszarvastetemről nyálas-véres swabPapp Ferenc

A begyűjtött mintákat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetébe elemezték. A minták DNS tartalmának izolálását követően a faj azonosítására alkalmas mitokondriális D-loop szekvenciák elemzésére és vizsgálatokra, illetve autoszomális STR vizsgálatokra került sor, az egyedek azonosítása és klaszterbe sorolása érdekében. A minták klaszterező analízise Structure szoftverrel történt.

Az összesen 8 db mintán elvégzett faj és egyedazonosítás során minden minta mitokondriális D-loop régiója egyezést mutatott a kutya (Canis lupus familiaris) mitokondriális D-loop régiójával. A vizsgált minták mikroszatellit (STR) alapú (14 tetranukleotid ismétlődésű) vizsgálata során szintén azt az eredményt adták. Tehát a kérdéses minták a kutyafajtákkal mutattak egyezést. Továbbá az erdőkövesdi és mátranováki predációknál nem egy, hanem több kutya egyed DNS-e is azonosítható volt. Tehát a 6480 és 6480_1 minták eltérő kutya egyedektől származnak, valamint a 6486 és 6486_1 minták is eltérő kutya egyedektől származnak, egy-egy eseményben több kutya egyed is részt vett.

A kapott eredmények azt mutatják, hogy a kérdéses minták kivétel nélkül a kutyáktól származtak, azok nem a hazai farkasok DNS-eivel mutattak egyezést.

Ezek az eredmények összecsengenek az elmúlt években tapasztaltakkal. Néhány esetben a hazai tapasztalatok is igazolják a nem kellő felkészültséggel őrzött háziállatok farkasok általi fogyasztását, a farkasnak tulajdonított eseteknek azonban csupán töredéke igazolhatóan farkas. Jelen esetben egyik esetben sem volt farkasnak köze a predációhoz. Ezt a prédaállatokon látható zsákmányolási nyomok az esetek nagy részében már előrevetítik, de a részletes genetikai vizsgálatok tudják bizonyítani egyértelműen a ragadozó faji hovatartozását.

A vadászható fajok rendszeres és természetes fogyasztói a hazai nagyragadozók, farkasok. Azonban a természetben szabadon járó egyedek nagyságrendjénél fogva is számos esetben kóbor kutyák, ahogy a mátranováki gímszarvas esetében is, voltak az elkövetők.

A jelentős médiavisszhangot kapott eset azért is tanulságos, mert a megalapozatlan véleményalkotás, és annak terjesztése nem a valós helyzetet mutatja. A fenti eredmény jelzi, hogy az elmúlt néhány, a nagyragadozók megtelepedése óta eltelt évtized még kevés volt ahhoz, hogy a témában érdekeltek mindegyike kellő megalapozott véleményt tudjon alkotni, rendelkezzen az ismertté váló esetek tárgyilagos értékeléséhez szükséges ismeretekkel.

A mintaelemzések részletes adatai egy tudományos közleményben kerülnek ismertetésre.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek