A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: telex.hu

A hatalmas kereslet miatt a szaporítók túltenyésztik a kutyákat, akik rossz körülmények között nőnek fel, és nem kapnak megfelelő orvosi ellátást. Ezeknél a kutyáknál csak később jelennek meg súlyos betegségek és sokan közülük fiatalon el is pusztulnak. A telex 2 évig forgatta dokumentumfilmjét a hazai kutyagyárakról, és az állatvédelemről.

Víz, mozgás- és élettér, orvosi ellátás, minőségben, mennyiségben megfelelő táplálék. Sok? A magyar nyelv sajátossága, hogy a legérzékletesebb aprólékossággal képes kifejezni a valóságot. Mégsem dicsérhetjük a magyar kifejezőkészséget akkor, amikor a „kutyául bánni valakivel” kifejezés mögöttes tartalma brutális valóságként tárul a szemünk elé.

Szigorú állatvédelmi szabályok, uniós normák vagy alapvető emberiesség – mindezek nyomát kutatjuk, de legfeljebb csak az elbeszélők szavaiban leljük meg Szilli Tamás telexes újságíró Magyarország, a kutyagyártó nagyhatalom című dokumentumfilmjében, amely másfél év oknyomozásának eredményeképp rántja le a leplet a magyarországi kutyatenyésztés, avagy -szaporítás (mert nem ugyanaz) embertelen körülményeiről, anomáliáiról, valamint arról, hogy a hatályos állatvédelmi rendelkezések ellenére

hogyan is vált Magyarország a nemzetközi kutyakereskedelem központjává és egyben az ezeket az állatokat érintő kegyetlenkedés szimbólumává.

Magyarország ugyanis a kutyára egyre inkább ácsingózó nemzetközi közvélemény számára is kutyagyártó nagyhatalommá vált, aminek a rendszerváltás környékén átalakuló ipari és mezőgazdasági változások, a jogszabályi környezet módosulása állt a hátterében, a Covid időszaka pedig még nagyobb keresletet – és kínálatot – eredményezett a szaporítóknak.  Kutyát persze nem csak külföldiek tartanának mind nagyobb számban: 2018-ban a magyar háztartások kicsivel több mint 30 százalékában volt legalább egy kutya, ma, 2022-ben ez már több mint 50 százalékra rúg. És noha az elmúlt néhány évben az állatvédelmi küzdelmek a napi politikai diskurzus részévé váltak, ma sem tudunk szinte semmit arról, valójában miért és hogyan szolgálja ki országunk a hazai vagy nemzetközi állattartói igényeket.

Ugyan többször is szigorították a Büntető törvénykönyv (Btk.) és más jogszabályok állatvédelmi rendelkezéseit – 2022-től pedig ezek még súlyosabb következményekkel fenyegetik az élőlényekkel embertelenül viselkedőket –, a film megrendítő képsorai egyértelművé teszik: a szabályok sokszor semmire sem jelentenek garanciát. Sőt: a hatalmas kereslet miatt a kutyaszaporítók túltenyésztik az állatokat, akik rossz körülmények között nőnek fel, megfelelő orvosi ellátást nem kapnak, vagy ha mégis látja őket orvos, az leginkább újabb terepe a kínzásnak, a csonkításnak vagy éppen a tenyészállatok „inkubátorrá tételének”.

A túltenyésztett állatok sok esetben genetikai mutációkkal születnek, vagy már többéves korukban betegednek meg, és szenvednek egész életük során. A jól eladható fajták túltenyésztése a szó legszorosabb értelmében vett kínzás terepévé vált:

éheztetés, a megfelelő tér hiánya, az ugatás által felvert szomszédok figyelmét kerülendő hangszálátvágás és egyéb, brutális módszerek vagy éppen a fajtajelleg erősítése érdekében végzett, például fülcsonkolás is a magyar szaporítók bevett gyakorlatai közé tartozik.

A telex egyórás filmében megrázó tények és képek által jön szembe a magyar kutyaszaporító valóság. Erről nemcsak a sokszor túlzott aktivizmussal vádolt, ám jogi, sőt, büntetőjogi félelmet és akadályokat nem ismerő állatvédők beszélnek, hanem konkrét szaporítótelepek ügyeit, a kutyapiac meghatározó szereplőit, a hatósági korrupciót lehetővé tévő, rendszerszintű problémákat is bemutatunk. Közben jogász, állatorvosok és szakmájuk vagy más érintettségük folytán kulcsszereplővé vált politikusok is feltűnnek a filmben.

Szilli Tamás dokumentumfilmje arra is felhívja a figyelmet, hogy hiába vált a kormány kiemelten kezelt témájává az állatvédelem, hiába szigorították az idevágó jogszabályokat, az embertelen kutyatartókat, az eladási és így profitmaximalizáló céllal tenyésztőket aligha tartják vissza a törvényben foglalt szankciók. A rendszerben ugyanis dúl a korrupció, a hatóságoknak pedig sem elegendő eszközük, sem pedig megfelelő erőforrásuk nincs ahhoz, hogy ezeket a kutyákat ténylegesen megvédjék.  Így Magyarország nemcsak az európai, sőt világpiaci árverseny élmezőnyét lehetővé tévő árakon, azaz igencsak olcsón kínált kutyák exportországává, hanem egy olyan helyként is ismertté vált, mely híres a túlszaporított, megcsonkított, genetikai okokból és az embertelen tartási körülmények folytán megbetegedett kutyák kibocsátásáról.  A film bemutatja, hogy hogyan épült fel Magyarországon a kutyakereskedelem évtizedek óta működő rendszere, kik és milyen formában vesznek részt az illegális üzletben.

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek