A rovat kizárólagos támogatója

A főpolgármester 3 év alatt tízezer növényt ültetne. Tarlós István 2019-re zöldebb, élhetőbb, jobb levegőjű fővárost szeretne kialakítani. A Városliget kertépítészeti miniszteri biztosa szerint 1,3 hektárral nő a zöld-, 3,8 hektárral a vízfelület. A Ligetvédők és az ellenzéki pártok szerint hiteltelen a kampány és hamisak a számok.

Három év alatt tízezer új fát ültet a Fővárosi Önkormányzat és cége, a Főkert Zrt. Budapestre, jelentős részben a meglévő, de üres fahelyekre – jelentette be új „zöldítési” programját tegnap Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester. Terézváros és Erzsébetváros határán, a Városligeti fasori rendezvény valódi láncfűrészes akcióval kezdődött: a szónokoknak állított dobogó körül munkások vágták le a sebtiben elültetett csemetefákat óvó, falécekből ácsolt karámok kilógó részeit. Ugyanakkor az eleinte a városligeti fák kivágása ellen tiltakozó, mára a protestálásukat egész Budapestre kiterjesztő Ligetvédők maroknyi csoportja – elektronikusan felerősített fűrészhanggal – folyamatosan zavarta a fővárosi bejelentést. Pedig Tarlós István szerint a jóhiszemű, de liberális körök által félrevezetett emberek maguk is félrevezetik a közvéleményt. „Budapesten még idén ősszel húsz kerületben, hatvankettő utcában több mint 1600 fát ültetnek el tizennyolc várostűrő fajtából. Ugyanakkor az értelmetlen vitát is le kell zárni a fakivágásokról, amelyből – minden ellenkező híresztelés ellenére – egy sem történt, és a jövőben sem történhet meg jogsértő módon” – hangsúlyozta a főpolgármester, aki 2019-re zöldebb, élhetőbb, jobb levegőjű fővárost szeretne kialakítani.

Méltányosság vagy kamu?

Tarlós István méltányosságot kért az önjelölt aktivistáktól, mert szerinte olyan közérdekű beruházásoknál, mint például a Római-part árvízvédelme, elhanyagolt területek rendezése – bár fakivágásokkal jár – a közjó, az itt élő emberek, egész Budapest érdekét szolgálják. „Kamu!” – kiabálta be erre az egyik tiltakozó, akik szokásos zöld molinójukat feszítették ki, összekeveredve a hozzájuk csapódó párt, a Párbeszéd aktivistáival, akik szerint egyetlenegy fát sem kellene kivágni ahhoz, hogy tízezret elültessenek, amit egyébként „pótlásnak is kevésnek” tartanak – számolt be a tegnapi eseményről a Magyar Nemzet – melynek végén  végén megjelent Gy. Németh Erzsébet (DK), aki egyszerűen hiteltelennek és cinikusnak nevezte a főpolgármesteri akciót.

Ezzel szemben a kezdeményezést Hassay Zsófia, a VI. kerület és Vattamány Zsolt, a VII. kerület fideszes polgármesterei nem csak beszédekkel támogatta, hanem közölték: önkormányzataik anyagilag is hozzájárultak ahhoz, hogy a Városligeti fasor, amely Budapest belvárosát a ligettel köti össze, megújulhasson. Ide 180 vadgesztenyefát ültetnek el a következő hetekben, 29 kőrist az Andrássy útra, 50 juhart a Hungária körútra, s szintén fákat telepítenek Zuglóba, Újpestre, Kőbányára, Rákoskeresztúrra és a budai Hűvösvölgyi útra.

Persányi Miklós, a Liget Budapest Projekt kert- és tájépítészeti miniszteri biztosa, a program ötletgazdája kiemelte: „Olyan nincs, hogy egy nagyvárosban egyetlenegy fát sem vágnak ki”. Szerinte az a helyes, ha a fákat, amelyeket ki kell vágni, építészeti, közlekedési, növény-egészségügyi okokból vagy egyszerűen csak azért, mert öregek és balesetveszélyesek, pótolják. „Ez mindannyiunk célja” – mondta, majd a megjelentektől, így a Ligetvédőktől is vizet kért a fák hosszú távú fennmaradásához.

Ellenzők nélkül

A miniszteri biztos nem sokkal később már a közeli Benczúr utcában, egy régi szakszervezeti székházban vetítéssel várta a civil és szakmai szervezeteket a Liget Budapest Fórumra. Ennek első, szeptemberi rendezvényéről kivonultak a Ligetvédők, mert azt mondták, ők csak akkor hajlandók bármiről is tárgyalni, ha nem épül meg egyetlenegy múzeum sem a Városligetben, s a jelenleg is zajló összes munkálatot leállítják. A több mint 150 milliárd forintos állami nagyberuházás zöld- és vízterületeinek változásáról tartott tegnapi fórumon sem jelentek meg a tiltakozók. Így nem láthatták azokat az összehasonlító adatokat és táblázatokat, amelyekből kiderült: a tájépítészeti pályázaton nyertes Garten Stúdió a következő években a Városligetben a teljes értékű zöldfelületet 1,14 hektárral, az állandó tófelületet – vízi növényzettel együtt – 3,8 hektárral a térszíni zöldtetők nagyságát csaknem kilencezer négyzetméterrel növelik. Az egész parkban a térszín feletti beépítettség (3,9 hektár) alig 2 500 négyzetméterrel nő. Az egykori felvonulási tér betonja helyén 1,3 hektárnyi területet „építenek be”, ellenben a jelenleg aszfalttal és más anyagokkal burkolt terület 7,4 hektárral csökken, a felbontások helyén pedig fákat, cserjéket, gyepet telepítenek.
Persányi Miklós közölte: november végén a Városliget közlekedéséről, decemberben pedig a Liget használatáról, funkciójáról tartanak fórumot, míg a Garten Stúdió már meg is kezdte a konkrét, területekre lebontott egyeztetéseket összesen 130 érintett szervezettel és intézménnyel- írta az mno.hu. 

Tarlós István faültetéssel egybekötött sajtótájékoztatójának margójára – A budapesti zöldfelületek nem tartalék fejlesztési területek!

Amellett, hogy épp az elmúlt hetekben vágtak ki több tucat 50-150 éves egészséges fát Budapesten közterületi ingatlanfejlesztés címén, a budapesti faültetési program üdvözlendő hír.
Azonban 10 ezer fa ültetése csak az első lépcső lehet. Közel 30.000 üres fa-hely van ugyanis a fővárosban – az egyébként hiányos – nyilvántartások szerint.
Nemcsak az ültetés, hanem a kialakítás és az utógondozás is fontos. Reméljük, hogy nem az agyonaszfaltozott, vízzáró burkolatos átlag pesti utcákba kaparnak 1 m3-es lukakat és tolnak bele ezekbe egy-egy fát. Meg kell tervezni legalább egy vízáteresztő (burkolat vagy burkolat nélküli) berendezési sávot, automata vagy rendszeres manuális öntözéssel együtt. Ekkor mondhatjuk, hogy a bejelentés több, mint egy PR akció.

A budapesti fásítás mai legnagyobb gátja az, ami a felszín alatt van: a közművek és azok védőtávolságai. A fatelepítési program sikere múlik azon, különösen a belső kerületekben, hogy a mostani közművesítési gyakorlatot felváltva megvalósuljon egy közmű alagútfolyosó építési program, mely Nyugat-Európában bevett gyakorlat. Ez a folyosó harmadára húzná össze a ma mindenfelé cikázó közműveket, s ezzel az utólagos javítás is megoldhatóvá válna aszfaltbontás nélkül.

Budapest zöldítése egy hosszútávú folyamat, ami nem képzelhető el szakmai irányítás nélkül. Mindaddig, amíg például Budapestnek nincs főkertésze (városi tájépítésze), csak egy főosztály al-al-al osztályának 3 (!) alkalmazottja látja el ezt a feladatot, addig a hangzatos bejelentések ellenére is komolytalan Budapest zöldítése.

Budapest vezetésének fel kell ismernie végre: a fővárosi zöldfelületek nem tartalék fejlesztési területek! Nem olyan területek, ahová a mélygarázstól a közműveken át a stadionokig, olimpiáig, múzeumig vagy plázáig minden elhelyezhető. A budapesti zöldhálózat értékes közmű! Infrastruktúra. Azért van, hogy hozzásegítse a belvárost a megfelelőbb oxigénellátáshoz és egy élhetőbb mikroklíma teremtéséhez is egyre nélkülözhetetlenebb, különösen a klímaváltozás okozta fokozatos felmelegedés idején. Emellett a városlakók közérzetének javításához is meghatározóbb, hogy legyen hol kiszellőztetni a fejünket, oldani a stresszt, a gyereket focizni vinni, barátokkal piknikezni, sárkányt eregetni, tavaszi madárcsicsergéssel vizsgára készülni, randira hívni valakit…

Budapest fejlesztése kívánatos, de ennek elsőszámú célterülete nem a világörökségi zónában van, hanem az átmenetiben. A Hungária gyűrű és a Körvasút menti körút között, illetve azokban a “küllőkben”, amelyet a Budapest 2030 alközpontként kijelölt, vagyis a Kelenföldi pályaudvarnál, Csepel-Északon, Ferencvárosi rendezőn, Józsefvárosi rendezőn, Rákosrendezőn, Gázgyár-Hajógyár tengelyen. Az elmúlt években 50-150 éves fák ezrei (!) tűntek el az amúgy még több fáért, zöldterületért kiáltó belső kerületekből (Kossuth tér, József nádor tér, Dagály fürdő környéke, pesti Duna-part).

A meglévő zöldterületek megóvása és ápolása a budapesti polgárok érdekében a városvezetés mindenkori kötelessége. 10 000 facsemete elültetése csak próbálkozás azon óriás törzsátmérőjű kivágott fák pótlására, amelyek évtizedek óta, sőt egyes egyedek 100-150 éve tették élhetőbbé a belső kerületeket. Valódi okunk tehát csak akkor lesz az örömre, ha a budapesti fák nem darabszámra, hanem szakmai szempontok alapján mérettetnek meg, és a gondozásuk sem az utolsó – általában kihúzott – tétel marad a Főváros költségvetésében.
Budapest, 2016. október 28.
Ligetvédők Mozgalma

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás