Nehéz, vagy talán lehetetlen volna a választók többségét megnyugtató magyarázatot találni, mondjuk, az egészségügy vagy a közoktatás állapotára, a mélyszegénységre, arra a gátlástalanságra, amellyel a pártklientúra szétrabolta az országot, a kormányzati ingatlanspekulációra, amely kiemelt beruházásokkal tarolja le a főváros zöldterületeit. A megalomán állami építkezésekre, melyek közül legnagyobbnak a Paksnál épülő adósság-piramis ígérkezik. A hatalmas keleti szomszédhoz dörgölőző külpolitikára. Ezért kell a közfigyelem tartós elterelése.
Vegyétek már észre, Orbán Viktor olyan, mint a mutogatós bácsi a parkban: minél nagyobb megbotránkozást tud kelteni azzal, amit a jogállam átlátszó köpenye alól hirtelen előránt, annál hevesebben élvez.
Nem, nem beteg. Célja van ezzel, és el is éri, amit akar: azt vitatjuk majd és az ellen tiltakozunk megint hónapokon át, amit az ő stratégái kieszeltek. A CEU és a civilek elleni támadás a 2017-es év migráns-kérdése. Gondosan megválasztott témák ezek: a politizáló kisebbség számára húsbavágóak, nemzetközi botrányt keltenek, a média számára ellenállhatatlanok, ugyanakkor a magyar választópolgárok életére nincs közvetlen hatásuk, ezért ki-ki a maga párt-szimpátiája szerint ad vagy nem ad majd hitelt a kormány propaganda-gépezetéből áradó rágalomnak. Végül, de nem utolsó sorban: a közvéleményt ezek a kérdések nem akárhogyan osztják meg, hanem a régi, egyre tarthatatlanabb bal-jobb törésvonal mentén. És ez és csak is ez tartósíthatja a FIDESZ hatalmát!
Az előre eltervezett hazai és nemzetközi botrány, aminek aktív résztvevői vagytok, egyetlen célt szolgál, azt, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon a kormányzó pártszövetség 2014-hez képest minél kevesebb szavazatot veszítsen. És jó esélye van arra, hogy ezt el is érje.
Nehéz, vagy talán lehetetlen volna a választók többségét megnyugtató magyarázatot találni, mondjuk, az egészségügy vagy a közoktatás állapotára, a mélyszegénységre, arra a gátlástalanságra, amellyel a pártklientúra szétrabolta az ország vagyonát. A kormányzati ingatlanspekulációra, amely kiemelt beruházásokkal tarolja le a főváros zöldterületeit. A megalomán állami építkezésekre, melyek közül legnagyobbnak a Paksnál épülő adósság-piramis ígérkezik. A hatalmas keleti szomszédhoz dörgölőző külpolitikára. Nem mintha a kormányzati hazugsággyár ne állna készen válaszokkal bármire, csakhogy ez csupa olyasmi, amiről az embereknek van személyes tapasztalatuk (az orosz vazalluságról is van, van bizony), tehát mégsem lehet velük akármit elhitetni. Ezért valami másról kell beszélni, más témát kell politikai ellenfeleik szájába adni. És ez sikerül, sajnos, újra és újra sikerül!
Történelmi példák bizonyítják, hogy ha egy diktatúrának a nép elégedetlenségével kell szembenéznie, a legokosabb, amit tehet, ha hadat üzen ellenségeinek. A hazára leselkedő veszély el kell hogy hallgattassa az elégedetleneket; ha nem hallgatnak, mint hazaárulókat maga a nép fogja őket elítélni. Ha nem akad éppen alkalmas ellenség, teremteni kell! Pontosan ezt a célt szolgálják Orbán Viktor nagy honvédő szájháborúi: a nyugat ellen, a migránsok ellen, a civil-bőrbe bújt külföldi ügynökök ellen.
Nem nehéz felismerni a választott célpontok közös vonását: a gyanús idegen elleni gyűlöletet. (Ne ostorozzuk magunkat érte túlságosan, történelmünk bőséges magyarázattal szolgál a bizalmatlanságra, a védekezésre.) A soraink közé furakodott idegen ügynök minél láthatatlanabb, annál gyanúsabb, hiszen rejtőzködik a gyalázatos. Leleplezése annál több dolgot ád a fáradhatatlan hatalomnak. Azonban ez is régi, bevált recept. A belső ellenség üldözésének és megsemmisítésének módszertanát fasiszta és kommunista diktatúrák dolgozták ki, illiberális demokratáink már kész receptekkel dolgoznak. A régi vádiratba új nevek kerülnek. A hiányzó láncszemet régi és új között a liberális zsidóság világméretű összeesküvése adja, kimondva és kimondatlanul. Soros György aligha véletlenül került a célkeresztbe. (Pár százalékot ez is elhoz a Jobbik szavazótáborából, s az nem csekélység.)
Mindezzel nem azt akarom mondani, kedves felháborodó barátaim, hogy ne tüntessetek, és ne használjatok fel minden eszközt az aljas támadások elleni védekezésre. De ha valóban alkalmas eszközt kerestek, ismernetek kell a kormány igazi célját, amit az ismétlődő provokációk közvetve szolgálnak. Ez pedig nem egyéb, mint a közfigyelem tartós elterelése. A hatalomváltás előfeltétele, hogy témát váltsatok.
Ragadjátok magatokhoz a kezdeményezést! Nyissatok végre nyilvános vitát végzetes külpolitikánkról! Legyetek szolidárisak a kisemmizett vidéki társadalommal is! Nem a Közép-európai Egyetemet fogják bezárni, hanem a falusi általános iskolákat és egy sor gimnáziumot: ott tüntessetek! Az üldözött civil szervezeteket pedig azzal támogassátok, hogy összegyűjtitek velük a százötvenezer aláírást a városligeti népszavazáshoz! Szervezkedjetek és cselekedjetek, ez többet ér a legjobb hangulatú tüntetésnél.
Lányi András író, filozófus, környezetvédő
