A rovat kizárólagos támogatója

Egyelőre finoman szólva kusza a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervének hulladékhasznosításra vonatkozó végrehajtása.

A kormány nemrég rendeletben szabályozta az új hulladékhatósági jogköröket. Eszerint ilyen szerv alakul minden megyei kormányhivatalban, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM), az országos és budapesti témák a Pest Megyei Kormányhivatalhoz tartoznak, a radioaktív ügyeket pedig a Baranya Megyei Kormányhivatal viszi. Kissé zavaró módon a szaktárca és a Pest megyei egység is “országos illetékességet” kap. Ám a szabályok szakértők szerint pontosan elkülönítik a két szereplő feladatait. A minisztérium intézi például a termékdíj-ügyeket. Bár a hulladékhatóságok, voltaképp változatlanul, a megyei kormányhivatalokon belül alakulnak, kibővített engedélyezési és ellenőrzési jogköröket kapnak.

A kormány az új hatóság fő feladatául az illegális szemétkupacok felszámolását szabta. Ám szakértők figyelmeztetnek, hogy a határozatokat, amiként eddig, úgy a jövőben is a kormányhivatal állítja ki. Vagyis az, hogy a szintén – számos szakmai tiltakozás dacára – e szervhez tagolt környezetvédelmi hatóság mellett egy másik hivatal is alakul, nem feltétlenül gyorsítja az ügyintézést, sőt. Tisztázatlan az új hulladékhatóságok megalakulásának időpontja is. Bár erre a – botrányos előzmények után elfogadott – törvény és a nemrég megjelent, kapcsolódó rendelet sem tartalmaz külön határidőt – vagyis az új szabályok a kihirdetéssel vagy röviddel utána hatályba léptek -, jelenleg még nincsenek hulladékhatóságok. Szakmai körökben július 1-i kezdő időpontot hallottunk (ilyen kitétel azonban az eddig megjelent szabályokban nincs).

Tisztázatlan a – szintén botrányokkal övezett – állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő jövője is. Szakértők leszögezik, hogy a 2023-tól tervezett koncessziós rendszerben a kukaholding számos jelenlegi feladata – így például a begyűjtött települési hulladék tulajdonjoga – a leendő koncesszorra száll. Ráadásul a vonatkozó törvény már most elvonja az NHKV sokat bírált hatóságszerű tevékenységét azzal, hogy a települési hulladékszállítók működéséhez elengedhetetlen úgynevezett megfelelőségi véleményt immár a Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal állítja ki. Az új szabály koncessziós fejezete többször említést tesz egy, a koncesszortól különálló “koordináló szervről” is, amely például a hatósági kukadíjakat számlázná. Ez a szerv jelenleg – öt évvel ezelőtti megalakulása óta – az NHKV.  A Népszava forrása – vonatkozó végrehajtási rendelet híján – el tudta képzelni, hogy a koncessziós időszakban az addigra erősen kiüresített NHKV megmarad a szemétdíjak számlázására-behajtására, de a jövőben bármely más felet – akár egy hatóságot vagy a koncesszort – is kijelölhetik koordináló szervként például a számlázásra. Bár az egyszer használatos műanyagokat július 1-től bizonyosan betiltják, egyelőre az ennek részleteit tisztázó, végleges végrehajtási rendelet is várat magára. Amiként a szintén 2023 közepétől tervezett italospalack-visszaváltási rendszerről sem tudni, pontosan hol, mely formában, mely termékekre és mennyit fizetnek majd.

Felállt, csak még nem alakult meg

A hulladékgazdálkodási hatóság felállítása törvényi és kormányrendeleti szinten megtörtént – közölte az üggyel kapcsolatos váratlan válaszában az ITM. A területi hulladékgazdálkodási hatóság a kormányhivatali rendszeren belül jön létre, illetve a minisztériumban szakmai koordináló szerv alakul. (Arra a válasz sem tért ki, hogy ténylegesen mikor alakulnak meg a megyei hulladékhatóságok.) A kormány 2020-ban döntött az egyes egyszer használatos műanyagtermékek – tányérok, evőeszközök, szívószálak és fültisztítópálcikák – forgalmi tilalmáról. A jogszabály európai uniós műszaki felülvizsgálata 2021 januárjában lezárult, kihirdetése a közeljövőben várható, hatálybalépése 2021. július 1-jével megtörténhet – tették hozzá. Az ITM a klíma- és természetvédelmi akcióterv végrehajtásaként tavaly júliusban hirdette meg a „Tisztítsuk meg az országot!” programot, amelyre mintegy 13 milliárd forintot biztosított a kormány. Az erdőkből, folyók, vasúti és közúti létesítmények mellől az állami szervek segítségével eddig 25 ezer tonna illegális hulladékot szállítottak el. (E tárgyú idei terveiket szintén nem részletezték.) A levél azért váratlan, mert az ITM a megalakulásuk óta a Népszava mintegy 40 szakmai megkereséséből eddig mindössze háromra küldött többé-kevésbé érdemi választ – utoljára közel két éve, 2019 áprilisában.

A hivatalok szerint minden rendben

Az ügyben büntetőeljárás zajlik – mindössze ennyit válaszolt Pintér Sándor belügyminiszter (helyett egy olvashatatlan aláírás) Vadai Ágnes hatvani környezetszennyezéssel kapcsolatos írásbeli kérdésére. A DK-s politikus a 24.hu tudósítására hivatkozva arról számol be, hogy olajos, büdös, fekete massza jelent meg a 20 méter magas falú hatvani tároló környékén. A lapnak az érintett REG Kft.-nél a kormányhivatal és a katasztrófavédelem határozataira hivatkozva tagadták a szennyezést. Igaz, elismerték, hogy a rendőrség kihallgatta korábbi ügyvezetőjüket, de ez ellen panasszal éltek.

Az elmélet kicsorbul a gyakorlaton

Egy olvasónk azzal a panasszal fordult a laphoz, hogy hatalmas szeméthalomra bukkant egy bérbe adott, megosztott közös tulajdonú ingatlan udvarán. A lomokban fellelhető papírok egyértelműen a bérlőre terelték a gyanút, aki szóban el is ismerte, hogy a halom az ő háztartásából kerülhetett ki. Az észlelő bejelentésére kiszállt egy közterület-felügyelő és egy rendőr, de a helyszín megtekintése helyett inkább lebeszélték bármiféle eljárásról. Előbbi azt tanácsolta, gazdái inkább szabaduljanak meg a telektől, mert a hasonló károkozás a jövőben sem védhető ki. Olvasónk szintén attól tart, hogy egy hivatalos bejelentés nyomán csak a tulajdonosoknál landolna egy több százezres csekk. Szorult helyzetében inkább birtokvédelmi eljárást tervez a bérlő ellen.

Amiként arról a Népszava korábban beszámolt, az ilyen vitákat az új jogszabályok is rendezni igyekeznek. Eszerint első körben az elszállítás költségei a szeméthalom eredeti gazdáját terhelik. Ha azonban utóbbi “ismeretlen”, “ellenkező bizonyításig” a költségek az ingatlantulajdonosra szállnak. Kivéve, ha utóbbi minden tőle elvárhatót megtett a szemetelés megakadályozására, emellett pedig a hulladékhatóság bizonyítja a lom birtokosa vagy az ingatlan tényleges használója kilétét. A kötelezettet terhelő, meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó. Ennek sikertelensége esetén az összeg közmunkával is ledolgozható (ennek útját-módját oldalakon át részletezik). A követelés erejéig az ingatlanra is jelzálogot jegyeznek be. Sikertelenség esetén a hatóság az önkormányzatot kéri fel az elszállításra. A költségeket a helyhatóság a kötelezettől adók módjára hajthatja be. Ha az önkormányzat is ellenáll, a hatóság lép, amely a költségek erejéig azonnali beszedési megbízást kezdeményez az önkormányzat ellen. Szakértőnk azt javasolta, a panaszos mégis csak nyújtsa be a gyanúját igazoló bizonyítékokat a területileg illetékes hulladékhatósághoz, amelynek új, kibővített jogkörei révén nagyobb eséllyel terhelhetők a tényleges elkövetőre az elszállítási költségek. (Igaz, ilyen hatóság egyelőre nincs.) Szerinte a birtokvédelmi eljárás sem haszontalan, csak hosszadalmas. Elmérgesedett viszony esetén megfontolandónak tartja a bérleti szerződés felmondását is.
Egy “állatorvosi lóról” egy korábbi greenfo podcastban számoltunk be. 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek