Műanyag borítja a fukusimai atomerőmű egyes blokkjának épületét. Az üzemeltető a borítás eltávolításán dolgozik a súlyosan sérült reaktorépületnél. A teljes lebontás még 25-35 év.
A Tokiótól mintegy 250 kilométerre északra található fukusimai atomerőmű a 2011. márciusi földrengésben és szökőárban szenvedett súlyos balesetet. Az egyes reaktor épülete hidrogénrobbanás miatt rongálódott meg, ezért három évvel ezelőtt poliészterborítást kapott, hogy megakadályozzák a sugárzó anyag szétterjedését. Most az üzemeltető, a Tepco energiacég kényes művelet előkészítésébe kezdett: eltávolítják az egyes blokk épületéről a műanyagborítást. A meglehetősen bonyolult munkát 2016 márciusa körül fejezik be – közölte a Tepco. Ezután következik a hidrogénrobbanásban keletkezett törmelék eltakarítása, majd az épület belsejében lévő pihentetőmedencében tárolt urán fűtőelemrudakat szállítják el. A legnehezebb feladat a részlegesen megolvadt urán fűtőelem kiemelése lesz a reaktortartályból. Számítások szerint a fukusimai reaktorok teljes lebontásához még 25-35 évre van szükség.
A Tepco munkásai ma reggel elkezdtek lyukakat fúrni a megrongálódott reaktor épületét fedő burkolaton. Ezeken keresztül egy vegyületet fecskendeznek be, hogy ne kerüljön radioaktív por a levegőbe, miközben a borítást eltávolítják. A japán energiavállalat már márciusban meg akarta kezdeni a burkolat lebontását, de a munkát előbb műszaki meghibásodás, majd a helyi lakosok tiltakozása miatt el kellett halasztani. Júliusban az erőműhöz közeli rizsföldeken radioaktív anyagot észleltek, amely valószínűleg a hármas reaktor körüli törmelékek eltakarítása közben keletkezett porból származik. Azért, hogy ez ne ismétlődhessen meg, a Tepco az egyes reaktor esetében a fenti bonyolultabb eljárást választotta.
Alulbecsülték a kockázatokat
A Fukusima-1 atomerőműben azért következett be a polgári atomenergetika Csernobil óta legsúlyosabb balesete, mert 2011. március 11-én 9-es erősségű földrengés sújtotta Japánt. A földmozgás miatt az erőmű automatikusan leállt, de a rengést követő több tízméteres szökőár következtében megszűnt a reaktorokban lévő fűtőelemek hűtése, mert áramszünet miatt nem működtek a szivattyúk. Ez azért következhetett be, mert a vészhelyzeti dízelgenerátorokat elöntötte a víz. A balesetet követő vizsgálatokból kiderült, hogy a japán ellenőrző hatóságok, illetve az üzemeltetők alulbecsülték a nukleáris erőműveket fenyegető potenciális veszélyeket, kiemelten a szökőárkockázatot, és többek között emiatt nem látták el vízhatlan burkolattal a vészhelyzeti generátorokat.
