Greenpeace-aktivisták ma reggel transzparensekkel tiltakoztak Paks 2 ellen Magyarország függetlenségének szimbólumán, a budapesti Szabadság-szobron. Az emberek fele ért egyet a paksi bővítéssel, az orosz kapcsolattal viszont csak a harmaduk. A Fidesz-szavazók többsége népszavazást szeretne a kérdésben. Ellentétes közvélemény kutatási adatok.
A környezetvédő szervezet aktivistái ma délelőtt felmásztak a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra, és kifeszített egy molinót, amellyel a paksi bővítés ellen tiltakoztak. (A napokban óriási atomjellé változtatták a budapesti Clark Ádám teret.) Ezzel üzentek az országgyűlési képviselőknek. A Greenpeace ismét nyomatékosan felszólítja a képviselőket, hogy ne támogassák szavazatukkal a paksi atomerőmű bővítését. A rohamtempóban benyújtott törvényjavaslat további 60-70 évre kényszerítené energiafüggőségbe az országot. A Greenpeace követeli az erőmű bővítésével kapcsolatos elemzések, tanulmányok és háttéranyagok nyilvánosságra hozatalát is. A törvényjavaslat benyújtásával egy napon érkezett a hír, hogy az államközi szerződés előkészítésével kapcsolatos dokumentumokat 10 évre titkosították. A Greenpeace felhívja a figyelmet arra, hogy a dokumentumok hiányában nem igazolhatóak azok az állítások, hogy az erőműnek nincs alternatívája, és semmi nem támasztja alá, hogy ez lenne a legjobb üzlet Magyarország számára. A történelem bizonyította, hogy a széles társadalmi konszenzus nélkül hozott döntések nem élnek sokáig.
A Greenpeace elemzői szerint nem lenne kinek eladni a Paks 1 és 2 erőművek együttes működése alatt keletkező többletenergiát. A környező országok hivatalos energiapolitikai dokumentumai és nyilatkozatai alapján úgy tűnik, senkinek sem kell majd 2030-ban plusz áram. A szomszédos országok ugyanis jelenleg is vagy áramexportőrök, vagy nem fogadnak be nukleáris energiát, vagy – hazánkhoz hasonlóan – az export reményében fejlesztik kapacitásaikat. Igaz ez Németországra is, amely 2012-ben nettó exportőrként 22,8 TWh elektromos áramot adott el annak ellenére, hogy 8 atomerőművet zártak be a 2011-es fukusimai katasztrófa óta.
Magyarország számára csak jobb megoldás létezik, mint az óriási környezeti, biztonsági és gazdasági kockázatokat hordozó atomenergia. A képviselőknek egy pillanatra sem szabad megfeledkezniük arról, hogy választóik hosszú távú érdekeit figyelembe véve szavazzanak. Egy 60-70 évre szóló beruházás esetén el kell felejteni a 4 éves ciklusokat és a pártszimpátiát. Minden egyes képviselőnek személyes felelőssége, hogy ne támogasson egy titkosított, energiafüggőséget okozó és gazdaságilag soha meg nem térülő beruházást. Az atomerőmű bővítése olyan szűk energetikai és gazdasági pályára állítja az országot, amiben az energiahatékonyság és a megújulók csak súlyosan alárendelt szerepet kaphatnak.
Fotók az akcióról >>>
Az országnak nem, de egy szűk gazdasági érdekcsoportnak búsás hasznot hozó titkosított szerződés tervezett aláírásához időzítve jelent meg a napokban a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése, miszerint az orosz-magyar gazdasági együttműködés erősítését és a paksi bővítést is támogatja a többség. A kormány által milliárdokkal kitömött Nézőpont Intézet felmérésének részletes eredményei >>>
Ma viszont a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet hozta nyilvánosságra legfrisebb felmérését, ami köszönőviszonyban sincs a másikkal. Íme: Paksi bővítés: súlyos fenntartások
Január végén, közel két héttel a miniszterelnök moszkvai tárgyalásai után a magyar lakosság 82 százaléka tudott a paksi atomerőmű orosz részvétellel történő bővítésének tervéről. És miközben egy előző kérdésre a megkérdezettek 51 százaléka értett egyet azzal, hogy „Pakson új atomerőmű épüljön a már meglévő mellett”, az orosz kapcsolat már sokkal kevésbé szimpatikus: mindössze egyharmadnyian támogatják, és az abszolút többség ellenzi. A mostani 34 százalék viszont több, mint amit 2012 nyarán mért a Medián, akkor ugyanezt még csak 25 százalék támogatta. A növekmény egyértelműen a kormánypárti szavazók áthangolódásából adódik: másfél évvel ezelőtt a fideszeseknek még csak a 28 százaléka volt az orosz közreműködéssel építendő reaktor mellett, ám mostanra, hogy a terv hivatalos kormánypolitikává vált, az arányuk egycsapásra megduplázódott, pontosan 53 százalékra nőtt.
A magyar közvéleményt váratlanul érte az Orbán-Putyin megállapodás: az emberek bő háromnegyed része többé-kevésbé meglepődött a bejelentés hallatán. Még a kormánypárti szavazók nagy része is azt állítja, hogy meglepődött, ők csak annyiban különböznek másoktól, hogy a többségük csak „egy kicsit”. A paksi bővítéssel szembeni fenntartások egyik fő indítéka valószínűleg a feltételezett magas költségekben rejlik. Mindenesetre jelentős (56 százalékos) többségben vannak azok, akik szerint „az új atomerőmű beruházása olyan hatalmas összegbe kerül, hogy emiatt nem olcsóbb lesz az áram, hanem lényegesen meg fog drágulni” és csak egyharmadnyian (35 százalék) értettek egyet azzal a feltételezéssel, hogy „az atomenergia olcsó energiaforrás, ezért ha felépül az új atomerőmű, az áram ára Magyarországon érzékelhetően olcsóbb lesz”.
A közvélemény újkeletű kritikus attitűdjének ismeretében nem meglepő, hogy másfél év alatt jelentősen megnőtt azok aránya, akik Paks és általában az atomenergia felhasználásának jövőjéről népszavazásra bíznák a döntést. 2012-ben még 48:46 arányban megoszlott a referendum híveinek és ellenzőinek aránya, ez mostanra 59:36-ra módosult, és jelenleg még a fideszeseknek is abszolút többsége támogatja a gondolatot, hogy „döntsön a nép”. Egyébként ha a szavazókon múlna, elsősorban nem a nukleáris energiára bíznák az ország energiaellátásának jövőjét: csak 16 százalékuk mondta, hogy elsősorban az atomenergiára kellene támaszkodnunk, míg 74 százalék elsősorban a megújuló energaforrásokban bízik.
Kapcsolódó anyagok:
A csehek megfontoltak az atomerőmű bővítés terén
A társadalom többsége támogatja a paksi bővítést
Semmis a paksi paktum – az alkotmányjogász szerint
A paksi megállapodás betesz a napelemes rendszereknek is
Titkosak a paksi paktumot megalapozó számítások – visszakapjuk az atomhulladékunkat
A Duna halálos ítélete a paksi bővítés? Tanuljunk a britektől demokráciát!
