A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

A James Cook Egyetem új vizsgálata alapján a korallfehéredés 1998-as első jelentkezése óta csupán a Nagy-korallzátony 2 százalékát nem sújtotta a folyamat. A korallok legalább 80 %-át viszont 2016 óta legalább egyszer súlyosan érintette a fehéredés. Ennek oka elsősorban az óceánok felmelegedése.

A fehéredés a korallok reakciója a stresszre. Az organizmusok rendkívül érzékenyek a környezet változására, például a felmelegedésre. A stressz hatására a korallokból kilökődnek a velük szimbiózisban élő algák. Amennyiben a fehéredés hosszabb ideig fennáll, a korallok el is pusztulhatnak.

Terry Hughes, a csapat tagja szerint amennyiben a felmelegedés átlagos globális mértékét sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartani, a Nagy-korallzátony koralljai változhatnak, de életben maradnak. Mint mondta, a klímaváltozás okozta hőhullámok intenzitása és kiterjedése egyre nő.

1998 óta öt tömeges fehéredési esemény történt, amelyek eltérő mértékű korallpusztulást okoztak.

„2020-ban tapasztaltuk meg első alkalommal, hogy a korallzátony teljes hosszán, az északi és középső területeken is, de leginkább a déli régiókban jelentkezett egy erős kifehéredés” – mondta Hughes.

Azoknál a koralloknál, amelyek túlélnek egy kifehéredést, a hőtűrés szintje meg tud emelkedni, mivel azonban a fehéredési események közti idő rövidül, a koralloknak egyre kevesebb idejük van a regenerálódásra. A tanulmány szerzői sürgős lépéseket követelnek, hogy mérsékeljük a klímaváltozást. „Ironikus, hogy éppen a glasgow-i COP26 csúcstalálkozó idejére esik tanulmányunk bemutatása. A korallok és emberek százmillióinak jövője szempontjából döntő jelentőségű, hogy minden ország drasztikus mértékben csökkentse üvegházhatású gázkibocsátását” – emelte ki Hughes.

Az UNESCO júliusban azzal fenyegetőzött, hogy a korallzátonyt a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé fogja sorolni, de az ausztrál kormány nyomására egyelőre elkerülték a lefokozást. Legközelebb 2023-ban tanácskoznak újra a természeti kincs jövőjéről. Az Ausztrália keleti partvidéke közelében fekvő zátony kiterjedése több mint 340 ezer négyzetkilométer. A helyi korallok egy páratlan élővilágnak adnak otthont, az emberek számára pedig táplálékot és megélhetést biztosítanak, ráadásul a viharokkal szemben is védenek.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek