Valóban soha nem látott klímaváltozás zajlik napjainkban a Földön? Mire számíthatunk az előttünk álló évszázadban, és gátat szabhatnak-e a folyamatnak a 2015-ös párizsi klímacsúcs célkitűzései? Hogyan alkalmazkodhat a hazai mezőgazdaság a gyorsan változó körülményekhez? Többek között ezekről is szólt a Magyar Tudomány Ünnepe tegnap esti előadásán Bartholy Judit meteorológus és Veisz Ottó agrárkutató.
A 19. század végén a Nobel-díjas svéd kémikus, Svante August Arrhenius hívta fel elsőként a figyelmet arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű égetése a földi légkör melegedéséhez vezethet. Mára a légköri szén-dioxid-koncentráció 40 százalékkal emelkedett az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. Ilyen magas koncentrációérték az elmúlt 800 ezer évben nem fordult elő, mint ahogyan azt az antarktiszi jégfuratminták is bizonyítják. A műholdas és a felszíni műszeres mérések hosszú idősorai alapján a globális melegedés mértéke 1901 és 2012 között 0,9 °C volt. Az utolsó három évtizedben a felszín közeli léghőmérséklet egyre növekedett, s mindhárom évtized átlaghőmérséklete egyértelműen meghaladta a megelőző összes évtizedét 1850 óta. Mindezzel párhuzamosan a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása is növekedett.
Bartholy Judit meteorológus, az MTA doktora előadásában éghajlati modellek alapján arról beszélt, hogy mire számíthatunk az elkövetkező évtizedekben. Mivel nem tudható pontosan, hogy milyen társadalmi-gazdasági folyamatok fognak lejátszódni a jövőben, többféle forgatókönyvet, optimistább és pesszimistább változatot is figyelembe kell venni. A becslések szerint nagyon valószínű, hogy a 21. század végére a globális melegedés mértéke meghaladja a 2 °C-ot. Ugyancsak nagyon valószínű, hogy a hőhullámok gyakorisága, intenzitása és időtartama jelentős mértékben növekedni fog. A várható változásokra való felkészülés és az alkalmazkodás szempontjából kulcsfontosságú a 2015. végi párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás, mely a kibocsátás nagyon jelentős mértékű csökkentését tűzte ki célul.
A Kárpát-medence térségében a nyári csapadék jelentős csökkenése, ugyanakkor a téli csapadék növekedése várható, ami a hazai mezőgazdaság számára nagyon kedvezőtlen lehet. A változó klíma növénytermelésre gyakorolt rövid és hosszabb távon várható hatásairól számolt be előadásában Veisz Ottó agrárkutató, az MTA doktora a martonvásári fitotronban, Európa egyik legnagyobb növénykísérleti nagyberendezésében végzett kutatások eredményei alapján. A fitotron növénynevelő egységeiben a külső környezeti feltételektől függetlenül, programozhatóan és reprodukálhatóan végezhetők a növényi kísérletek. A kamrákban a növényi élet számára fontos környezeti tényezők szabályozhatók, és a Föld bármely részén előforduló klimatikus viszonyok előállíthatók. A fitotronban lehetőség van arra is, hogy a klíma egyes elemeinek hatását a növényi életre külön-külön is meghatározzák.
Veisz Ottó és kutatótársai a globális klímaváltozás legfontosabb összetevőinek vizsgálatával megállapították, hogy a növényfajták miként reagálnak a megnövelt légköri szén-dioxid-koncentrációra, a megemelt hőmérsékletre, a víz hiányára és az ezek által együttesen kiváltott stresszhelyzetekre. A genotípusok között tapasztalt különbségek lehetőséget nyújtanak a megváltozó környezeti feltételek mellett is jobb alkalmazkodóképességű génkombinációk hagyományos és molekuláris nemesítési módszerekkel történő létrehozására, valamint új fajták előállítására. Szó esett a fontosabb stresszfaktorokat jelentő időjárási eseményekről, és az érdeklődők – elsősorban a kalászos gabonák nemesítésén keresztül – megismerkedhettek a védekezés és kárenyhítés lehetséges eszközeivel, illetve módszereivel.
Az előadókról
Bartholy Judit az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára, két évtizede tanszékvezető. Kutatási területe elsősorban a globális és regionális éghajlatváltozások elemzése, a szélsőséges éghajlati események vizsgálata és a városklimatológia.
Veisz Ottó az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kutatója, aki több mint három és fél évtizedes munkássága során vizsgálta a gabonafélék, az abiotikus stressztényezők és a környezet kölcsönhatásait, illetve azok genetikai és élettani hátterét. Nevéhez fűződik az 1990-es évek elején – a világon elsők között – elindított kutatási program, amely a globális klímaváltozás várható mezőgazdasági hatását vizsgálja a martonvásári fitotronban.
Az MTÜ előadásai ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. További információk és regisztráció a Magyar Tudomány Ünnepe 2016 folyamatosan frissülő honlapján, a tudomanyunnep.hu oldalon.
