A november 10-én benyújtott törvényjavaslat alapján a jövőben megalakulhat a Nemzeti Vízművek Zrt., amely az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók, illetve víziközmű-rendszerek felett gyakorolhatja az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket.
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatala közlése szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a társaság a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter stratégiai kontrollja alatt működik majd és tulajdonosi joggyakorlója lehet – az állami tulajdonú víziközmű-rendszereken túl – többek között az öt állami tulajdonú regionális víziközmű társaságnak: a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-nek, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-nek, az Északdunántúli Vízmű Zrt.-nek, az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.-nek, valamint a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-nek.
A Nemzeti Vízművek Zrt. társasági szinten kezdeményező és koordináló szerepet tölt majd be a kutatás-fejlesztési és az innovatív műszaki-gazdasági projektekben, hozzájárulva ezzel az ellátásbiztonság növeléséhez és a közszolgáltatás zökkenőmentes ellátásához. A kormány szándéka szerint az újonnan létrejövő társaság egységes alapokra helyezi a működési mechanizmusokat, hatékonyabbá teszi a költségvetési és európai uniós források felhasználását, a szinergiák kihasználásával végső soron elősegíti az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók és víziközmű-rendszer gazdaságos működtetését a meglévő szakemberállomány bázisán. (MTI)
Újra kiderült, hogy a rezsicsökkentés egy ócska blöff
Drága rezsicsökkentés: a kormány az adónkból 66 százalékos rezsiemelésnek megfelelő összeget fizet ki, hogy a kukások jövőre is elvigyék a házunk elől a szemetet. Az Orbán-kormány jövőre már közel százmilliárd forintot szán az adónkból a hét évvel ezelőtti, hangos díjmérséklés óta teljesen lerongyolódott hulladékszállítás, illetve víz- és csatornaszolgáltatás életben tartására.
Hasonló a helyzet a víz- és csatornaszolgáltatás frontján is.
A költségvetési tervezet szerint az állami tulajdonú térségi víziközműcégek – a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., az Északdunántúli Vízmű Zrt., az ÉRV Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. – 2021. évi pluszpénz-igénye a bértámogatásokkal együtt 23 milliárd forint. Bár a teljes ágazat évente körülbelül 250 milliárdot számláz víz- és csatornadíj címén, a szereplők jelentős része nem állami, hanem önkormányzati. Ennek folytán utóbbiak nem a kormány, hanem a fenntartó önkormányzat felé tartják a markukat annak érdekében, hogy fennmaradhasson a – 2013-ban szintén “rezsicsökkentéssel” örvendeztetett – ivóvízszolgáltatás. Eme támogatási értékek kiugró növekedést mutatnak a korábbi évekhez képest.
A 2020-as költségvetési terv szerint a kormány idén az NHKV-t 20, a térségi víziközműveket pedig 20,8 milliárddal támogatja. Azt megelőzően ugyan a költségvetési tervek, illetve kormányhatározatok szintén rendelkeztek milliárdos-tízmilliárdos költségvetési utalásokról, ezek teljesültének nem leltük nyomát az Államkincstár nyilvántartásában. A mostani kormánydokumentum a támogatási igény okairól a Fidesz-KDNP eddigi, ködösítő kommunikációjához képest kifejezetten egyértelmű. Eszerint a kukaholding az 50 milliárdot a helyi hulladékszállítók “díjbevétellel nem fedezett” tevékenysége kifizetésére, saját feladataira, valamint “a hulladékgazdálkodási rendszer működőképességének fenntartására” kapja. A víziközművek támogatási igénye szintén a “bevétellel nem fedezett költségek miatt merül fel”.
Az Orbán-kormány 2021-es költségvetési tervezete tehát, ha áttételesen is, de világosan rámutat: az Orbán-kormány egyik fő ideológiai pillérének számító rezsicsökkentés nyomán a két ágazat nem jut e két alapvető közműszolgáltatás fenntartására elegendő összeghez. Az Orbán-kabinet a hasonló figyelmeztetések kapcsán az elmúlt hét év során többnyire csak ködösített, rosszabb esetben bolsevikozta a kérdezőt, illetve valótlanságokkal takarózott. RÉSZLETEK >>>
