A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: NFFT

Másfél hónap alatt kilenc vidéki városban és három fővárosi fórumon mutatkozott be a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első szövegváltozata, amelyet a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) Titkársága készített el és bocsátott társadalmi vitára október végén.

A társadalmi vitában elhangzott javaslatok, vélemények alapján véglegesített Keretstratégia várhatóan 2012 tavaszán kerül a Parlament elé.

A Keretstratégia társadalmi vitája során a fórumok résztvevői – társadalmi szervezetek, egyesületek, országgyűlési képviselők, szakértők és civilek – egyetértettek a dokumentum fő célkitűzéseivel és irányaival, ugyanakkor két fontos témakör hangsúlyosabb megjelenítését javasolták a dokumentumban: vidéken a helyi gazdaságok újjáélesztését, újjászervezését, továbbá a helyi természeti értékek megóvását.

Vida Gábor professzor előadása az utolsó vitánVida Gábor professzor előadása az utolsó vitán

A Keretstratégia számba veszi a nemzeti erőforrásokat, értékeli jelenlegi állapotukat, továbbá konkrét célokhoz, indikátorokhoz és intézkedésekhez kötött alternatívákat javasol azok megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében. Kiemelt feladatként határozza meg az ökológiai adottságokon belüli gazdasági működést, valamint az elmúlt évtizedekben fokozatosan pusztuló humán, társadalmi és gazdasági erőforrások pótlását, fejlesztését, különös tekintettel a jövő nemzedékek védelmére vonatkozó alkotmányos, az új Alaptörvénybe foglalt kötelezettségekre.

„A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia társadalmi vitája értékes gondolatokkal gazdagította az első szövegtervezetet. Külön örömmel tölt el, hogy rövidlátó politikai érdekektől mentes, konstruktív társadalmi vita bontakozott ki a stratégiáról, amelynek nyomán sorsdöntő ügyeinkben végre széles nemzeti konszenzus jöhet létre” – mondta dr. Bartus Gábor, a Keretstratégia kidolgozását irányító Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkárságának vezetője.

A társadalmi vitán elhangzott javaslatok és a folyamatosan zajló szakmai konzultációk nyomán véglegesített Keretstratégiát a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2012 elején tárgyalja meg és fogadja el. A kész dokumentum várhatóan tavasszal kerül a Parlament elé.

A Keretstratégia társadalmi vitára szánt szakmai szövegtervezete innen tölthető le.

_________________________________________________________________________

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT)

Az Országgyűlés 2007-ben döntött a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásáról, amely a fenntartható fejlődés kérdéskörében egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. A fenntarthatóság egyes részelemeit védő intézményeken (pl. Országos Környezetvédelmi Tanács, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa) túl az NFFT az egyetlen, melynek a fenntartható fejlődés ágazatokon átnyúló, horizontális vizsgálata a feladata.

A 32 tagú Tanácsban képviselettel rendelkeznek a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a tudomány és felsőoktatás intézményei, a nemzetiségek, a parlamenti frakciók és a kormány is. A Tanács tagjainak negyedét társadalmi, civil szervezetek delegálják. A Tanács élén az Országgyűlés mindenkori elnöke, jelenleg dr. Kövér László áll. Az NFFT szervezői, képviseleti és ügyvivői feladatait, valamint az üggyel kapcsolatos társadalmi párbeszéd szervezését a Titkárság látja el dr. Bartus Gábor vezetésével.

A fenntartható fejlődéssel kapcsolatban a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése a Tanács alapvető feladata, ahogyan azt a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló 100/2007. (XI.14.) OGY határozat 5. pontja is kimondja, valamint az NFFT jogköréről és feladatairól rendelkező 57/2008. (V.22.) OGY határozat 4. pontja is megerősíti.

Itt olvasható a Greenfo interjúja dr. Bartus Gáborral, az NFFT titkárával.

Fenntartható fejlődés

Napjaink egyik leggyakrabban használt fogalma a fenntartható fejlődés. Ám e kifejezés tényleges tartalma, illetve viszonya a környezetvédelemhez nagyrészt ismeretlen vagy erősen homályos a közvélemény körében. Még a fogalmat ismerők számára is a „fenntartható fejlődés” többnyire csupán a korábbi „környezetvédelem” kifejezés egy újabb, talán „divatosabb”, elegánsabb szinonimája. Az emberek nem tudják, hogyan viszonyuljanak hozzá, nincsenek fogódzóik, viselkedési mintáik, ismeretlenek számukra a fogalommal járó társadalmi szabályok, morális elvárások.

A fenntartható fejlődés négy alappilléren nyugszik: humán, társadalmi, gazdasági és természeti erőforrásaink mennyiségi és minőségi megóvását, fenntartását jelenti. Ezen erőforrásokat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell számításba venni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. Ennek oka, hogy minden, az emberi jólétet szolgáló termék és szolgáltatás (legyen az piaci jószág vagy az állam által nyújtott közjószág) a fenti négy erőforrás valamilyen kombinációjának felhasználásával állítható elő, e tőkeformák felélése tehát a jövő lehetőségeit szűkítené.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek