Közel 400 millióból dicsérheti a Liget projektet Rogán Antal szomszédjának cége. A napokban jelentette meg és juttatta el a postaládákba a Városliget ZRT a Ligetváros elnevezésű tájékoztató jellegű kiadványát. A Ligetváros újság alcíme a szokásos szlogenjük: Megújul a park, nő a zöldfelület. Alaposan átolvasva a kiadványt egyértelmű, hogy a Liget – projekt mögött erős gazdasági érdekek húzódnak meg, igaz szépen elbújtatva a sorok között.
A kiadvány négy oldalas bevezetőjében dr. Baán László miniszteri biztos arról ír, hogy XXI. századi kulturális szabadidőpark lesz a megújult Liget, melyet már 2019-ben át akarnak adni a nagyközönségnek. Nemzetgazdasági szinten megtérülő projektnek írja le a beruházást, mely 15 év alatt megtérül, azaz legalább nettó 270 milliárd forint bevételre, vagyis évi 18 milliárd nettó nyereségre számítanak (a bruttó számokra csak következtetni lehet). Úgye senki nem gondolja úgy, hogy ez múzeumi belépőkből kitermelhető. De vajon milyen rejtett beruházásásokat rejt a projekt. Idézve Baán szavait: A Liget sűrítve nyújtja majd azt, amiért egyébként a városokat létrehozták az emberek (5.o.). Vagyis hazugság, hogy kulturális fejlesztés történik, simán csak kapitalista gondolkodású pénzszerző befektetésről van szó. Ekkora számok pedig már igazolják az ellenzők szavait, megszűnik a Liget pihenő jellege, múzeumoknak álcázott gazdasági érdeklobbikat szolgálnak ki majd a beépítések.
A kormánybiztos felvezetője után Ferenc Marcellel készült interjú, ő a Napur Architect nyertes konzorcium egyik vezető tervezője, az értékelések alapján az ő tervük alapján készülhet el az új Néprajzi Múzeum. Az épület hatvan százaléka a térszín alatt helyezkedik el, a látványtervek alapján nem sok ablak lesz a felszínen sem, vagyis fenntarthatósági szempontból sem illeszkedik a Ligetbe. Viszont a Múzeumban helyet kap konferencia központ, irodák és éttermek is.
A következő interjú Vitézy Dávid főigazgatóval készült a Közlekedési Múzeumról. Még mindig ragaszkodik az átépítés szóhoz, annak ellenére, hogy lebontják az épületet. A felszíni terület 1500 négyzetméterrel kevesebb lesz, három szintes földalatti tér lesz 9000 négyzetméteren. A földszinti csarnokban nem lesz kiállítás, ingyenesen látogatható. A Liget és a Múzeum közötti nyilvános téren kapnak helyet a shoppok, kávézók, vagyis egy jó kis bevásárlás után, mehetünk Múzeumot látogatni.
A további oldalakon a Liget- projekt nagyszerűségéről olvashatunk, de ha odafigyel az olvasó, akkor láthatja a csúsztatásokat. A legszembetűnőbb a zöldfelületek aránya, megszűntetik a Dózsa György úti és a Közlekedési Múzeumnál található ingyenes parkolókat ,kevesebb betonozott útfelület lesz, ennek ellenére a zöldfelületek aránya 60 százalékról csak 65 százaléka nő. Többször említi a propaganda anyag, hogy kivilágított sportpályákat is építenek és Budapest legnagyobb játszótere is itt lesz, de ezek a látványterveken nem láthatóak csak a tervrajzokon tüntették fel.
600 beteg fa ápolása mellett közel 1000 fa ültetését vállalják, de egy másik oldalon 6500 beteg vagy balesetveszélyes fáról írnak, azokkal mi lesz? Ha szigorúan nézzük a nyilatkozatokat, hogy csak a beteg és a balesetveszélyes fákat vágják ki, 4500 fával máris kevesebbel számolhatunk. A park megújításának a munkálatai 2017-ben fognak elkezdődni és 2019-ben akarják átadni, vagyis valószínűleg a teljes Városliget le lesz zárva erre az időszakra. Feltételezhetően ezen idő alatt fog megtörténni a közművek fejlesztése is, hisz ezek hiányoznak most, melyek majd komoly földmunkával fognak járni.
Sok itt még a nyitott kérdés, mely válaszra várnak.
A kiadvány alapján már biztos, hogy a közpark pihenő jellege meg fog szünni, átveszi a profit vadászat a helyét, zsúfolt, élhetetlen lesz, kiszorulnak azok, akik eddig pihenés miatt választották a Városligetet.
Környezeti szempontból pedig fenntarthatatlanok a térszín alatti fejlesztések, hisz ezek energia felhasználása XXI. századi mértékkel elfogadhatatlan, ha nem megújuló energiaforrásokkal működnek. De a legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy 15 év alatt milyen szolgáltatások fogják tudni kitermelni az eddig 270 milliárd forintra tervezett beruházást, mely évi nettó 18 milliárd bevételt hoz. Vajon milyen meglepetéseket tartogat még a Liget – projekt.
Mónus Angéla – GreenProfit
Közel négyszázmillióból dicsérheti a Liget projektet Rogán Antal szomszédjának cége
A Városliget Zrt. beszállt a kommunikációs háborúba. Pár napja kiszórták a budapesti postaládákba a Ligetváros című tizenhat oldalas, színes újságot, amelynek a címlapján mosolygós, kétgyermekes fiatal pár sétáltat egy kiskutyát a ragyogó zöld pázsiton. Reklámújságról van szó, de azért az átlagos tévénéző, újságolvasó is érezheti, hogy a liget kérdése bonyolultabb annál, mint hogy a világ kezdete óta minden nagy beruházásnak voltak harcos ellenzői – ahogy ezt az újságnak adott rekláminterjúban Baán László elmagyarázza.
A ligettel kapcsolatos vita azután lángolt fel, hogy széles körű – szakmai és társadalmi – egyeztetés nélkül döntöttek arról, milyen lesz a liget, majd a munkát el is kezdték. Amikor lépten-nyomon tüntetésbe botlik a ligetben, talán a legnaivabb olvasóban is felvetődik a kérdés: nem akkor kellett volna beszélgetni, „kommunikálni” a polgárokkal a ligetről, amikor a terv még nem volt végleges?
Reklám ide vagy oda, elfogja az embert a röhögés, amikor az újság hátoldalán azt közlik az olvasóval: eredményesen zárultak a pályázatok, már tudjuk, milyen lesz a liget, úgyhogy most ön is kinyilváníthatja véleményét a tervekről. Jókor.
