A rovat kizárólagos támogatója

Évtizedek óta nem volt a ekkora a légszennyezettség Anglia déli térségeiben. A fővárosban és környékén az észlelőállomások a legmagasabb szennyezettségi értéket mérték. A szállópor koncentrációjának mérésére dolgoztak ki új módszert szegedi kutatók.

London felett egész nap szürkés szmog lebegett. Az egyik legfőbb londoni turistalátványosság, a belvárosban emelkedő, 309,6 méter magas, Shard – Szilánk – nevű felhőkarcoló tetején berendezett kilátóról, amiből tiszta idő esetén a tengerig is ellátni, tegnap a földfelszín is alig látszott.  A környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium (DEFRA) szakértői szerint a szennyezettséget a szokatlan irányú, délkeleti szél által a Szaharából Angliáig sodort homok, valamint a helyi forrásokból származó szennyeződések keveredése és feldúsulása okozta.

Anglia déli részén, így Londonban is már előző nap sok helyen – főleg az autókon – jól látható volt a vékony rétegben lerakódott szaharai homok. A tegnapi brit lapokat bejárta David Cameron miniszterelnök homokkal borított szolgálati Jaguarjának fotója.

Cameron csütörtöki nyilatkozatában "kellemetlennek" nevezte London levegőjét, és közölte, hogy a légszennyezettségre tekintettel kihagyta napi futóedzését. A londoni mentőszolgálat tegnap esti összesítése szerint szerda óta (egy nap alatt) 14 százalékkal ugrott meg a riasztások száma; elsősorban a légzőszervi és keringési betegségekben szenvedőket gyötörte meg a Londonra telepedett szmog. Az egészségügyi hatóságok azt kérték, hogy akinek ilyen jellegű krónikus betegsége van, lehetőleg maradjon otthon, vagy ha kimegy az utcára, ne tegye ki magát komolyabb fizikai megerőltetésnek. Sok angliai iskolában napközben nem engedték ki a gyerekeket a szabad levegőre. A brit meteorológia előrejelzése szerint a hétvégén érkező atlanti front várhatóan megtisztítja London és Dél-Anglia levegőjét.

A szállópor koncentrációjának mérésére dolgoztak ki új, azonnali eredményeket nyújtó módszert a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) fizikusai, az eljárás célzottabb korlátozások elrendelését teszi lehetővé – tájékoztatott az SZTE természettudományi és informatikai kara.

Az SZTE-en működő MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport munkatársai erősen szennyezett nagyvárosi levegőben végzett méréseik alapján szoros összefüggést találtak a légköri szállópor kémiai összetétele és optikai tulajdonságai között. Az eredményeket bemutató publikáció az Atmospheric Environment nevű, a légköri környezetszennyezéssel és annak társadalmi hatásaival foglalkozó, vezető nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg.

A légköri szállópor gyűjtőfogalom: a mérés helyszínétől és az időjárási körülményektől függően a szállópor rendkívül sok komponenst tartalmazhat. E komponensek közül egészségügyi és éghajlat-módosító hatásaik miatt a kutatások homlokterében a széntartalmú feketekorom és barnakorom áll; előbbi fő kibocsátói a dízelüzemű járművek, míg utóbbi háztartási tüzelésből származik. A cél e komponensek egymástól független, lehetőleg valós idejű mérése, amely lehetőséget biztosítana a szmogos állapot gyors és a jelenleginél jóval hatékonyabb megszüntetésére a kibocsátók célzott korlátozásával.

A szállópor összetételét alapvetően kémiai módszerekkel lehet meghatározni, e vizsgálatok elvégzéséhez azonban akár több napra is szükség lehet. A szegedi kutatócsoport által kidolgozott eljárás legfőbb előnye a szennyező források valós idejű, gyors meghatározásának lehetősége. A feladat elvégzésére a kutatók saját műszert fejlesztettek, amely összesen négy hullámhosszon méri egyidejűleg a szállópor-részecskék fényelnyelését. Az optikai mérésekkel párhuzamosan zajló szállópor-mintavételezés és utólagos kémiai analízis segítségével vizsgálható volt az optikai és a kémiai tulajdonságok közötti összefüggés. A szegedi kutatók további mérésekkel tervezik tesztelni az eljárást és azt, hogy a feltárt összefüggések más városokban, más időjárási körülmények között is érvényesek-e- írja az MTI.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás