A rovat kizárólagos támogatója

A legjobb szándékú szakemberek körében sincs objektív, pontos, egységes és/vagy számszerűsített eljárás, mely a lovat ért stressz nagyságát pontosan meghatározná. A stressznek a mai mapig sincsen mértékegysége. A ló állapotát a szakemberek szemrevételezéssel állapítják meg, mely az emberi szubjektivitás megléte miatt gyakran adhat okot tévedésekre.

Azt gondolnánk, hogy a mai békésebb időszakban a ló kíméletesebb bánásmódnak örvend és az emberiség lovakkal foglalkozó része mindent megtesz a lovak élettani igényeinek teljes mértékű kiszolgálása érdekében. Sajnálatosan, a különböző állatvédelmi normák megjelenéséből és ezek folyamatos szigorodásából arra következtethetünk, hogy lovaink jóléte és jólléte még ma sem teljesen garantált. Ezen anomália egyik okát abban látjuk, hogy nem áll rendelkezésre olyan objektív eszköz, mely pontos és hitelt érdemlő adatokat tud szolgáltatni a lovakkal foglalkozó szakemberek számára, melyből a ló jóllétére, vagy éppen stressz állapotára lehetne következtetni.

Mátyus lovarda Eger mellett. fotó: Sarkadi Péter / greenfo

A lovak etogramja (a lóra, mint állatfajra jellemző magatartásformák összessége) feltérképezi lovaink viselkedéstípusait.

Az etogram segítségével megismerhetjük a lovak által használt kommunikációs formát, az equus-t és pontosabb információkhoz jussunk lovaink belső (érzelmi-értelmi) állapotával kapcsolatban. Ezen ismeret a lóval való teljesebb kapcsolat kialakításához vezet, ami a ló és lovas közötti párbeszéd alapjává válik. Ezzel összefüggésben, ezt a „nyelvet” gyakorlatban is használó lovasok sokkal eredményesebben érthetik meg lovaikat. Az ilyen ismerettel felvértezett szakember felismeri a ló fülének, szájának, a fej és a test egyéb, a lovas által érzékelhető tájékainak mozgásait, valamint a ló – előbbiekből következő – üzeneteit. Az ember által követendő mozgásformák is kidolgozásra kerültek. Így, az is ismert, hogyan kell a lovasnak használnia kéz-, és testmozdulatait annak érdekében, hogy válaszolhasson a lónak. Ez nagyban hozzájárulhat a stressztől mentes ló-ember kapcsolat kialakításához. Az equus legnagyobb előnye, hogy alkalmazásával megelőzhető az olyan stressz kialakulása, mely az emberi magatartáshoz köthető. Az equus nyelvet használó embert a lovak nem csak a ménes tagjaként fogadják el, de vezetőjüknek is tartják. Innentől kezdve pedig már állatvédelmi, illetve erkölcsi és lelkiismereti kérdés, hogy az ember ne éljen vissza a lótól ajándékként kapott bizalommal (Parelli, 2013).

Mátyus lovarda Eger mellett. fotó: Sarkadi Péter / greenfo

A humán pszichiátria régebben foglalkozik az ember kényszeres magatartásaival, mint az állatokkal foglalkozó tudományok. Az élő szervezetet érő stressz-hatások kutatása a humán gyógyítás keretei között kezdődött, melyben az állatkísérleteknek is jelentős szerep jutott. Már a XIX. században ismert volt Walter Bradford Cannon munkássága (Cannon-féle vészreakció), valamint a múlt században Selye János eredményei. A lovak esetében tapasztalt kényszermozgások szakirodalma csak az elmúlt évtizedekben indult fejlődésnek.

Általánosságban megállapítható, hogy a kényszermozgások olyan folyamatosan, lényegi eltérés nélkül ismétlődő tevékenységek, melyek nélkülöznek minden nyilvánvaló célt vagy funkciót. Általában csak fogságban tartott vadállatoknál, házi állatoknál, és mentálisan sérült embereknél figyelhetők meg. E viselkedésformák nemcsak morfológiájukat tekintve állandóak, hanem általában megjelenésük helye és ideje is igen jellemző. A természetben élő vadlovaknál nem, míg a mesterségesen szabályozott, emberi környezetben tartott házi lovak körében gyakorta előfordul, éppen ezért szokás „domesztikációs betegségként” is emlegetni.

RÉSZLETEK KÁDÁR RÓBERT TANULMÁNYÁBAN: Lovak stressz-állapotának vizsgálata 3 dimenziós digitális elemzéssel (5,1 MB word)

Nyitókép: illusztráció Equest Sport Lovarda Domaszék fotó: Oláh Tamás

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek