Lukács András: a légszennyezés tömeggyilkosság

– Muszáj ezt?

– Hülyeségekről ne beszélgessünk. Geofizikusként végeztem. Öt éven át tanultam, miként változik a Föld légköre, felszíne. Azóta is követem a szakmát. Fourier kétszáz éve rájött, hogy egyes gázok mennyiségváltozása nyomán változik a légkör hőmérséklete. A Nobel-díjas svéd tudós, Arrhenius 130 éve leírta a képletet, amivel ezt pontosan ki lehet számolni. A Föld államai tudósok kutatásai és figyelmeztetései nyomán számos világszintű megállapodást írtak alá. Teljes bizonyossággal állíthatom, hogy az ipari forradalom óta a légköri felmelegedést szinte teljes egészében az emberi tevékenység okozza. Aki mást állít, az nem ért hozzá vagy hazudik. Azonban nemcsak a gázok miatt melegszik a légkör. Kevéssé ismert, hogy a főleg fűtésből és a dízeljárművekből származó, PM-nek nevezett apró részecskék, főképp a korom, a gleccserek és sarkvidék jegére ülepedve felerészt okai az olvadásnak. Pedig ezt a szennyezést hamar le lehetne csökkenteni.

– A fával fűtőket megfelelő eljárásokra kéne tanítani: például ne égessenek nedves fát. Azonnal le kell állítani a szinte csak a Mátrai Erőműnél bányászott, borzasztó fűtőértékű, rendkívül szennyező lignit lakossági értékesítését. Bár a kitermelt fűtőanyagnak csak 5 százaléka kerül a kályhákba, az erőműtől eltérően innen a szennyezés szűretlenül távozik. Érthetetlen, hogy maradt ki a tilalom az Energiastratégia végső változatából. További gond a szemétégetés. Bár ez tilos, a nyílt tüzeléseket is beleértve a lakosság harmada kisebb-nagyobb rendszerességgel elköveti.

Budapest jó példáján felbuzdulva küzdünk az avarégetés országos betiltásáért. De a hatóságok se működnek, amit évtizedek óta jelzünk. Üdvözöljük, hogy a kormány talán nem gyengíti tovább a rendszert, de erősítésre lenne szükség. Ennek hiánya jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban mintegy 13 ezer ember élete rövidül meg átlag tíz évvel és százezrek betegszenek meg évente. A tétlenkedés tömeggyilkosság és a gazdasági kár is óriási. A kormányoknak nyilván nem céljuk a választópolgárok megölése, de tény, hogy egy erős, független hatóság komoly beruházásokat is leállíthat. Ugyanakkor az intézmények fejlesztéséhez szükséges évi néhány milliárd jelentéktelen a károk költségeihez képest. Évi pár millió forint helyett felvilágosításra is hasonló összeget kellene fordítani.

– Miben segíti a felvilágosítás azt, aki télen a családját melegíti szeméttel?

– A szemétégetés oka felméréseink szerint 70 százalékban a tájékozatlanság. A szegénység „csak” 30 százalékban felelős. A kerti gumiégetésre például semmiféle magyarázat nem lehet. Tudatosítani kell, hogy ez ugyanolyan gyilkosság, mint ha valaki leszúr egy embert. A rászorulókat pedig támogatni kell. Az elavult szilárd tüzelésű berendezéseket egy közepes stadion árából, százmilliárd forintból ki lehetne cserélni az egész országban. Az EU-n belül Magyarországon az egyik legrosszabb az épületek energiahatékonysága. Ma már a nyári hűtés miatt is fontos lenne a szigetelés. A hőségnapokon a halálozás 15-30 százalékkal nő. Állami támogatás nélkül nem megy, de pénz van bőven. Csak döntés kérdése. Az olyan állami nagyberuházásokat, mint például a stadionok, autópályák építése vagy a Vár kormányzati negyeddé alakítása, le kellene állítani. Vészhelyzet van.

– Áder János szerint ez a szó csak a lángokban álló Ausztráliára használható.

– Döntés kérdése, mit tekintünk vészhelyzetnek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2018-as, a légszennyezés miatti, idő előtti halálozások arányát mutató listáján Magyarország helyezése az EU-n belül Bulgária után a második legrosszabb. Az elmúlt 16 évben 2,5-szeresére nőtt az asztmás gyerekek száma. Az a szülő, aki ezt nem tekinti vészhelyzetnek, nem tudom, miért vállal gyereket.

– Zajlik a fogalmi vita Budapest 2030-ra ígért klímasemlegessége kapcsán. A kormány kissé cinikusan üdvözli Karácsonyék ötletét, várva, hogy dobatják ki tíz év alatt a fővárosiak összes kazánját és autóját. Mennyire tartja ön megvalósíthatónak az elképzelést?

– Igaz, én is inkább 2050-ben gondolkodnék. A főváros üvegházhatású gázkibocsátásáért a fűtés 77, a közlekedés pedig 20 százalékban felel. Míg előbbi korszerűsítési költsége több ezermilliárd forint, a közlekedési szennyezés visszaszorítása politikai döntés kérdése és már 2-3 év alatt látványos eredményeket hozhat. Berlinben minden főút mellé az autósávok kárára védett kerékpársávot alakítanak ki. Másutt ritkítják a parkolóhelyeket és emelik a megmaradók díját. De az OECD-n belül nálunk az egyik legbőkezűbb a cégautók támogatása is. Ennek átalakítása brit példa nyomán szintén visszaszoríthatja a használatot. A Közlekedéstudományi Intézettel közösen készített tanulmányunk szerint az autózók Magyarországon a GDP 7-13 százalékának megfelelő támogatást kapnak, mivel nem fizetik meg az általuk okozott károkat. A gépjárművek idejük 97 százalékában állnak, elvéve a teret például a fáktól. Egymillió helyett bőven megoldható lenne a fővárosi közlekedés százezer autóval: jó tömegközlekedéssel, 20 ezer köz-gépjárművel, hagyományos és elektromos kerékpárokkal. Saját autó nélkül is élhető teljes élet. Nekem sikerült, pedig három gyereket neveltem fel, ráadásul Budapest vonzáskörzetében.

Névjegy
A 68 éves Lukács András a Levegő Munkacsoport elnöke, az Európai Zöld Költségvetés Szövetség egyik alelnöke. A Moszkvai Földtani Egyetemen szerzett geofizikusi diplomát 1975-ben. Az 1988-ban alakult Levegő Munkacsoport egyik alapítója, 1995 óta elnöke. 2017-ben Justitia Regnorum Fundamentum Díjat kapott az alapvető jogok biztosától a környezetvédelemben, így elsősorban a levegőminőség javításáért közel három évtizeden át folytatott kiemelkedő munkásságáért és a fenntartható költségvetéssel kapcsolatos tevékenységéért.

– A e-autókról épp most húzzák le a keresztvizet, ami a gyártását, a hulladék-ártalmatlanítást és a felhasznált áram termelését is beleszámítva még talán szennyezőbb, mint a hagyományosak.

– Azért az egészség szempontjából nem lényegtelen a szennyezés helye. És akadnak, akik már napelemről töltik. De az ügy az autóforgalom jelentős visszaszorítása nélkül valóban nem megoldható.

– Most még úgy tankol a nép, mintha nem lenne holnap. Csodálom, hogy sikerült így 2018-ban, ha hajszállal is, de csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat.

– Úgy, hogy a szennyező ukrán meg szerb erőművektől vettünk áramot. Mint oly sok fogyasztási cikk esetében, itt is kitelepítettük a szennyezésünket a határokon túlra.

– A kormány azt mondja, Brüsszel ne a szegényekkel – értsd: velünk – fizettesse meg az átállás árát, és emiatt ne nőjenek az energia- és élelmiszerárak. – A tényleges kár megtérítése, például az autózás árának emeléséből származó bevétel, nem maradna az államnál, azt vissza kell juttatni az emberekhez. Ha az állam nem fizetteti meg a költségeket, akkor a környezetszennyezést és a gazdagokat támogatja, hiszen a módosak szinte mindenből többet fogyasztanak, mint a szegények. Ezért tartjuk elhibázottnak a rezsicsökkentést is. Az embereknek ismerniük kell az energia tényleges árát. A rászorulókat pedig külön kell támogatni. Félreértés, hogy az éghajlatvédelmi intézkedések nekünk rosszak. Hogy ez csak egy brüsszeli kötelezvény. Nekünk is megéri, ha nem halunk meg, egészségesebben, kényelmesebben élhetünk, a magyar gazdaság versenyképessége pedig nő. Most zajlik a tagállamok közötti alku az uniós támogatások eloszlásáért. Magyarországon sok a pénz, csak korrupciós csatornákon, túlárazott látványberuházásokra, környezetpusztításra folyik el. Kész csoda, hogy a gazdag tagállamok társadalmi morgolódása dacára az EU még utal nekünk.

– Budapest új vezetése meghallgatja a Levegő Munkacsoportot?

– Igen, most is onnan jövök.

– És a kormány?

– Ott sokáig kevéssé tapasztaltunk fogadókészséget, bár az utóbbi időben mintha ez változna. Egy jelentős intézkedést harcoltunk ki, a tehergépkocsik kilométerarányos útdíját, ami kissé javította a levegőt.

– A légszennyezést illetően a kormány vagy épp az ÁSZ anyagaiban csak rózsaszín adatsorokat látok.

– A PM10-nek nevezett, 10 mikrométeres részecskék elleni küzdelem elmaradását már uniós bíróság tárgyalja. A kén-dioxid mennyisége lecsökkent, de a nitrogén-oxidok ügyében is zajlik kötelezettségszegési eljárás, csak a bírósági beadvánnyal Brüsszel megvárja a PM10-döntést. Az a kormányérv, hogy a terhelés nagy részét külföldről fújja ide a szél, hibás. Egyrészt mi is szennyezzük a környező államokat, másrészt a nagyon mérgező összetevők forrása túlnyomórészt helyi.

– Milyen támogatásokból él a Levegő Munkacsoport? Ki kell tűzniük a hajtókájukra, hogy Soros-támogatta szervezet?

– Nem. Soros nem támogat bennünket, de az EU és a német kormány igen. Úgyhogy, bár tiltakozunk a civilek megbélyegzése ellen, kiírtuk a honlapunkra, hogy „külföldről támogatott szervezet a belföldi tiszta levegőért”. De most, tíz éve először, a magyar kormány is megbízott bennünket egy munkával.

Lukács András beszélgetőtársa Marnitz István volt a Népszavában.