Ma ünnepli 95. születésnapját a természetfilmezés doyenje, aki életének nagy részét azzal töltötte, hogy bemutassa a Föld varázslatos élővilágát, az utóbbi éveket pedig azzal, hogy valahogy megpróbálja meggyőzni az embereket arról, hogy ne pusztítsák ki ezt a csodálatos élővilágot, és ezzel együtt magukat is. A BBC kisfilmmel tiszteleg a legendás tévés előtt.
A Spektrum televízió a legendás tévés munkássága előtt tisztelegve a hétvégén 10 órányi filmet és sorozatot mutat be „a természet emberi hangjának” munkásságából. 95 év 95 másodpercben: a BBC kisfilmmel tiszteleg a legendás tévés előtt.
A londonban született, eredetileg zoológus végzettségű Attenborough előbb állatgyűjtő utakra indult, aztán a BBC-nél kötött ki, többé-kevésbé megteremtette a ma ismert dokumentum- és természetfilm műfaját, könyveket írt, előadásokat tartott, Vilmos herceggel közösen létrehozta a környezetvédelem Nobel-díját, sőt, 94 éves korában regisztrált az Instagramra, hogy minél többeknek elmondhassa, mekkora bajban van a Föld.
Mit köszönhet neki a Monty Python és a komodói sárkány? Megtudhatja a qubit cikkéből >>>
Az ifjú Attenborough nagy fogai először nem kellettek
Alighanem Sir David Attenborough a világ legnagyobb népzenegyűjtője, de ez hatvan éven át feledésbe merült, tudós-természetfilm pályafutása háttérbe szorította. Ifjú kora óta szolgál hűen egy olyan közszolgálati médiumot, amely megőrizte a függetlenségét az aktuális politikai hatalomtól, a közös munkából újabb és újabb csodák születnek. A rendszerváltás óta Végvári Tamás hangján is megszólal, sőt hazánkban is járt, a Körösök vidékén a tiszavirágzást tanulmányozta. A 95 éves Attenborough-t ünnepeljük, élete alig ismert csodatetteivel.
Ahogyan élete munkájával soha nem látott módon mutatja meg a természet kincseit, úgy lett életpályája nyitott könyvé a világ számára, különösen amióta bemutatták az Egy élet a bolygónkon című önéletrajzi filmjét. A 95. születésnapját május 8-án ünneplő Sir David Attenborough lenyűgöző pályafutásában is találunk viszont olyan magával ragadó fejezeteket, amelyek alig ismertek vagy méltatlanul feledésbe merültek az örökifjú természettudós újabb és újabb alkotásaival.
Tévés munkássága első fejezete mindössze két hétig tartott például. Bár hamar beletanult a műfajba, az operatőr úgy látta, túl nagyok a fogai a képernyőhöz, így gyorsan levették róla. A mából visszanézve már látszik a fekete-fehér felvételeken, hogy e nagy fogak még inkább szeretnivalóvá tették az arcát.
1965-től a színes televíziózás úttörőjévé vált, a BBC 2 osztályvezetőjeként a nevéhez fűződik az első snooker-közvetítések bevezetése és Monty Python Repülő Cirkuszának premierje. Attenborough és a brit közszolgálati csatorna története pedig egybeforrt, annak is köszönhetően, hogy a BBC-t a próbálkozások ellenére sem tudta betörni egyik hatalmon lévő politikai párt sem.
A világ egyik legnagyobb népzenegyűjtője
1956-ban járt a James Bondból, pontosabban a Skyfallból ismert komódi sárkányok földjén, Indonéziában, és ezekhez az évekhez kötődik egyik legbámulatosabb tette: népdalok gyűjtése a nagyvilág elrejtett sarkaiból. Dél-Amerika szívében ő fedezte fel a paraguayi hárfákon játszó Los Paraguayos együttes tagjait, akik később eljutottak Angliába, hogy a Beatlesszel és a Rolling Stones-szal lépjenek föl. Megörökítette az anyanyelvükön éneklő guarani indiánok dalait, Tonga királynőjének meghívására elkezdte bejárni a Csendes-óceán szigeteit, és megismertette a világgal az orrsípot – amit értelemszerűen nem a szájjal fújnak.
Attenborough Magyarországon
Magyarországon a rendszerváltás hajnalán kezdtek bennünket elbűvölni alapfilmjei és -könyvei. A földtörténetet és az evolúciót bemutató Élet a földön, illetve a kedvenc földrajzóránk témáját, az éghajlati övezeteket elénk táró Az élő bolygó. És ahogyan Bud Spencer számunkra már elválaszthatatlan Bujtor István hangjától, Woody Allené Kern Andrásétól, Tony Curtisé és Jean-Paul Belmondóé Sztankay Istvánétól, úgy vált azzá David Attenborough-é Végvári Tamáséval.
A brit természettudós a 2000-es évek elején hazánkat is megismerte, azon belül is elsősorban a Viharsarkot.
A Behir beszámolója szerint a Körösök-vidékén két héten át tanulmányozta a tiszavirágzást. A gyomaendrődiek kalauzolták el, Dusek András horgász a csónakját adta kölcsön a stábjának, Sir David Attenborough-ban pedig rendkívül finom modorú, rokonszenves, megnyerő úriembert ismert meg. Íme a Békés megyei kalandokat megörökítő képsorok:
Alkotásai a nagyvilágban olyan természettudósokat varázsoltak el, mint Kondrad Lorenz, az etológia géniusza. Mindezek rendkívüli gazdagsága mögött ugyanakkor árnyékban maradtak további hihetetlen hatású munkái, mint a Földközi-tenger világát és a körülötte élő emberek és állatok kapcsolatát bemutató Az első édenkert. Filmsorozatként és könyvben is megjelent, 1989-től magyarul is olvashatjuk. Az őskor szent állataitól a ló megszelídítésén és az iszlám hódításain át az erdők letarolásába avat be minket, letehetetlen. A filmkockákon pedig szokás szerint egyetlen pillanat alatt megfogja az embert.
További érdekességek a thevipen: A megújulás csodája >>>
Hány embert bír el a Föld? – Attenborough teljes film a BOCS magyar feliratozásával
Amikor Attenborough született, még csak negyed ennyi ember volt a Földön! 83 éves korában még erről a tabu témáról is merészelt egy órás BBC filmet forgatni, mert a fogamzásgátlás emberi joga nélkül kilátástalan a környezetvédelem. A BOCS Civilizációtervezés Alapítvány azonnal megcsinálta a magyar feliratozást, de mégse sugározták egyetlen tévécsatornán se. Nézd meg, terjeszd, törd meg a pusztító tabut, ajánld ismerőseidnek, hívd meg a BOCS Alapítványt vetíteni, előadni!
Kapcsolódó anyagok:
Attenborough 93 évesen lett biztos abban, hogy végünk van
Attenborough megmenti a pillangókat
Attenborough szerint a klímaváltozás ellen nem lehetünk eléggé radikálisak
Attenborough szerint is megöli a tengeri élővilágot a műanyag
Attenborough védelmébe vette a szélturbinát
Akár “zöld Nobel-díj” is lehet David Attenborough és Vilmos herceg kezdeményezése
Az Édenkert nincs többé! – figyelmeztette a világ gazdasági elitjét David Attenborough
