Hamarosan beindulhat a termőföld teljes fideszes és zöld bárós lerablása. Tragikus valósággá válhat Ángyán József professzor évekkel ezelőtti jóslata a magyar agrárium „dél-amerikanizálódásáról”. Egyre nagyobb tulajdon koncentráció kontra egyre nagyobb szegénység és jobbágysors. A családi kis/közepes gazdaságok helyett Csányi, Orbán (Mészáros) , stb. uradalmak.
Érdekes interjút adott a héten a Magyar Időknek Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki egyben fideszes országgyűlési képviselő is. A kamara elnöke szerint tavasszal kerülhet napirendre a működési formák és az adórendszer átalakítása.
A működési formák sokfélesége miatt a piac átláthatatlan, nehéz banki finanszírozáshoz jutni mondta. Ezért önálló jogi személyiséget szeretnének adni a családi gazdaságoknak úgy, hogy a jelenlegi adókedvezményüket fenntarthassák. Már hónapok óta hallani lehetett, hogy a kormány arra készül, a családi gazdaságokat céges keretek közé szorítsa. Ez lehet a trójai faló, vagyis ezzel a jogszabály-módosítással ágyazna meg annak, hogy a jövőben a cégek is vásárolhassanak termőföldet.
Ma ez még tilos. A kormány ugyanis -legalábbis elvben – a helyben lakó gazdák érdekében olyan földforgalmi törvényt alkotott, ami szinte lehetetlenné teszi a külföldiek és a magánvállalatok földvásárlását. Fontos hangsúlyozni, hogy a céges földvásárlást engedélyező jogszabály-módosítás hosszú folyamat, hiszen az európai uniós tagságunk miatt a földvásárlásokkal kapcsolatos esetleges jogszabály-módosításokra még az EU-nak is rá kell bólintania. Emellett számos további törvényt is meg kell változtatni. Ha a családi gazdaságok jogi személyiséget kapnak, az elvileg megnyithatja az utat a cégek földvásárlásának liberalizációja előtt.
Mivel ha ez bekövetkezik, akkor vagy nem vehetnek többet a gazdák földet a vállalkozásukon keresztül, vagy megváltoztatják a jogszabályt és feloldják a céges termőföldvásárlás tilalmát. Ebből pedig az következik, hogy a tőkeerős vállalatok nagyobb eséllyel vásárolhatják fel a földeket, mint a kisebb családi vállalkozások.
Hiába védik a gazdákat a magyar jogszabályok, az eddigi gyakorlat megmutatta, hogy az állami földek értékesítésekor sok esetben nem a helyben lakó, vagy a korábbi bérlő jutott hozzá a földhöz. Ángyán József, korábbi fideszes országgyűlési képviselő rengeteg visszás ügyet hozott nyilvánosságra, melyekről itt olvashat:
Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás Hajdú-Bihar megyében
Az állami tulajdonú nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolítás tényeiből következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről sok valótlanságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást is tartalmazó propagandakampány kísérte. Ezekről rántja le a leplet Ángyán József professzor sorozata, melynek 8. része a fideszes és MSZP-s földmutyi legújabb vizsgálódási területe Hajdú-Bihar megye.
Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – hatásait megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program – 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban
lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt – árveréses földértékesítési eljárásának tényadatait is elemezni. Az ezt célzó első megyei mintaelemzést 2016 áprilisában tettem közzé, majd a programzáró törvény megszületését követően elkezdtem a végleges, hivatalosan közölt megyei árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei zárójelentések összeállítását.
Fejér,
Győr-Moson-Sopron,
Somogy,
Jász-Nagykun-Szolnok,
Borsod-Abaúj-Zemplén,
Pest és
Csongrád megyét
Újra hétköznapi szavunk lesz a latifundium, melynek jelentése nagybirtok. Ezt a gazdálkodási formát először a Római Birodalom idejében jegyezték fel az i. e. 2. században. A késő ókorban számuk dinamikusan növekedett, a Nyugatrómai Birodalomban visszaszorították a kis és közepes földbirtokokat. Ma Latin-Amerikában létezik hasonló, bár nem konkrétan rabszolgatartásra, hanem a szabad, de kiszolgáltatott olcsó munkaerőre épül. A 19–20. század fordulóján Magyarországon is közszájon forgott a kifejezés.
Az is kiderült, hogy a 2015 és 2016-ban lezajlott hatalmas földprivatizáció egyik nagy nyertese (Orbán Viktor nevében) Mészáros Lőrinc és családja volt, több mint 1550 hektár állami földet vettek meg. Pár hetejelentették be, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerültek az egykori Simicska-agrárcégek, amelynek hatására a kormányfő jó barátja, a volt felcsúti polgármester lett a legnagyobb földtulajdonos az országban, több mint 36 ezer hektáros területet művel. Igaz, ebben benne vannak a bérelt területek is.
Amennyiben változnak a szabályok és a cégek is vásárolhatnak a jövőben termőföldet, akkor elég valószínű, hogy a bérelt területek is gazdát cserélnek, és az esetleges újabb állami földprivatizáción sem kell majd strómanok mögé bújni.
Szintén decemberben: Újabb antizöld – antidemokratikus fideszes mutyi törvények
Noha a rabszolgatörvényt övezte a legnagyobb figyelem, a fideszes többség több létfontosságú változást átnyomott a T. Házon: segítségükkel a hatalom közvetlenül avatkozhat bele olyan folyamatokba, amelyekbe jogállami keretek között nem nyúlhatna bele. Célkeresztben a termőföld, a bíróságok és a Balaton.
FÖLDTÖRVÉNY
Huszonnégy oldalnyi módosító javaslatot nyújtottak be a végszavazás előtt, de érdemben nem változott a helyzet: továbbra is minden annak kedvez, hogy helyben „lemutyizva” adhassák és vehessék a földeket – mondta Harangozó Gábor az MSZP agrár-szakpolitikus országgyűlési képviselője. Az eredeti javaslat szerint a helyi agrárkamarák döntenék el, hogy ki vehet termőterületet, az eladásánál pedig nem számítana a piaci ár, csak a termőképesség.
Bár csak aprónak látszó szabályok változtak, de mindez lehetővé tette, hogy az agrárkamarának nagyobb beleszólása legyen a földek adásvételébe. Konkrétan a kamara területi szerve fog eljárni földbizottságként, vagyis ők döntenek majd arról a hatályos jogszabályok alapján, hogy az eladásra kínált földet ki veheti meg, illetve bérelheti ki, sőt, a vételárba is beleszólhatnak. A települési szintű, helyi gazdálkodókat tömörítő földbizottságoknak eddig is volt beleszólása a földek adásvételébe. De ahogy Máhr András, a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkárhelyettese az Indexnek elmondta, a legtöbb helyen létre sem jöttek ezek a bizottságok.
A 2013-ban elfogadott földtörvényben az a kitétel szerepelt, hogy a földbizottságok működésének pontos feltételeit majd egy későbbi kormányrendelet tisztázza, ez viszont soha nem született meg. Később egy olyan módosítást fogadtak el, amely alapján azokon a településeken, ahol nem volt földbizottság, az agrárkamara vehette át a testületek feladatkörét. A decemberben elfogadott törvény lényegében ezt az állapotot, vagyis a kamara döntési jogát betonozta be.<
Ha valaki el akarja adni, vagy meg akarja venni a földet, és nem tetszik a kamara határozata a termőföld áráról vagy a nyertes vevő személyéről, akkor bírósághoz fordulhat. Az új jogszabály alapján azonban nem remélhet igazi segítséget a bíróságtól, mert az nem dönthet vitás kérdésben, csupán annyit mondhat ki, hogy nem volt szabályos az eljárás, ezért a kamarának új eljárást kell végigvinnie. És kezdődik minden elölről. Ebben benne van annak az esélye, hogy a földet az veszi meg, akit a "fidesz" kamara helyzetbe akar hozni- írta a G7 gazdasági hírportál.
