A rovat kizárólagos támogatója

Kutatás, monitoring

Madárgyűrűzés
A Madárgyűrűzési Központ a hazai madárgyűrűzés szakmai irányító szervezete. A gyűrűzőket az MME Gyűrűző és Vonuláskutató Szakosztálya tömöríti. 2000. december 31-én 304 gyűrűzőt tartottunk nyilván.
2000-ben előzetes számítások szerint mintegy 120 000 madár jelölésre került sor. Az Actio Hungaria (AH) táborok és egyéb szervezett vonuláskutató táborok, programok együttesen mintegy 65%-ot jelöltek. Táborok: Fenékpuszta–Kis-Balaton (kb. 10000 madár), Hanság-Fehértó (2000), Kolon-tó (26000), Ócsa (12000), Sumony (12000), Tömörd (4500).
2000-ben a lengyel ECOTONE-tól 120 darab függönyhálót szereztünk be a gyűrűzők ellátására.
2000-ben az előző év több mint százezer gyűrűzési adatán kívül az adatbázisba került több tízezer gyűrűzési adat régi tábori füzetekből (Hortobágy, Fülöpháza, Dinnyés, Sumony, Biharugra, Budakeszi stb.), folyt az AH-füzetek szisztematikus feldolgozása. Ezenkívül az év végére befejeződött az 1951 és 1973 közötti időszak adatainak számítógépes rögzítése is. Jelenleg mintegy 1,5 millió gyűrűzési és megkerülési adatot tartunk nyilván a Madárgyűrűzési Központ adatbázisában.

Monitoring
Tovább fejlődött a Mindennapi Madaraink Monitoring (MMM) programja. Közel 300 2,5×2,5 km-es UTM négyzetben végezte el a 240 felmérő a munkát. 2000-ben már téli felmérést is tartottunk, amely során 49 felmérő 63 négyzetben dolgozott.Novemberben országos MMM talkálkozót tartottunk Budapesten.
A program eredményeit számos hazai és külföldi fórumon bemutattuk (pl. Bird Census News cikk, Szünzoológiai Szimpózium (Budapest), V. Magyar Ökológus Kongresszus (Debrecen), Bird surveys and monitoring seminar (Románia, Kolozsvár)).
A Ritka és Telepesen fészkelő madarak felmérő programja (RTM) kapcsán elkészültek a fontos madárélőhelyek (IBA) részletes UTM térképei és a koordinátorok megkapták a szükséges felmérő lapokat, ismertetőket. A fajvédelmi programok (haris, túzok, gyurgyalag, szalakóta, ragadozó-madarak stb.) vezetői megkapták a szükséges adatlapokat, s a jövőben is ebben a formában közlik majd felmérési adataikat.

Tisza program
A Tiszán 2000. februárjában levonult cianid- és a később érkező nehézfém-szennyeződés után életre hívott, az élővilág állapotát monitorozó rendszer kiépítése indult meg, melynek munkáit a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága fogja össze. A madarak csoportját a MME Nyíregyházi Helyi Csoportjának koordinálásával, Egyesületünk érintett Helyi Csoportjai és az érintett Nemzeti Parkok munkatársai közösen végzik. A felméréseket az RTM módszertana szerint végezzük, céljaink szerint a folyó mellett elhelyezkedő valamennyi védett területen és IBA-n. Kiemelten kezeljük azokat a fajokat, melyek a Tisza mentén különösen érintettek lehetnek a szennyezések miatt.
A Tisza mentén található holtágak kataszterének elkészítésében is fontos koordinációs feladatot látott el a Monitoring Központ (térképek, “Adatlap a Tisza menti vízterek felméréséhez”). A program áthúzódik a 2001-es évre is.

EU csatlakozás, nemzetközi programok

Az EU csatlakozási program keretében négy fő területen folytattunk munkát, ezek:
– az EU természetvédelmi irányelveinek (Birds and Habitats Direktives) hazai bevezetésének munkálatai;
– a hazai vidékfejlesztési programok figyelemmel kísérése és a természetvédelmi szempontok érvényesítése (SAPARD;
– az infrastrukturális és a közlekedési hálózatfejlesztés terveinek értékelése és a természetvédelmi szempontok érvényesítése;
– agrár-környezetvédelmi program előkészítése, beindítása, megvalósítása.

A Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvánnyal és a német BirdLife partnerrel (NABU) együttműködve és az RSPB támogatásával elindítottunk egy fenntartható vidékfejlesztési mintaterv elkészítését a kistérség önkormányzatainak bevonásával.
Az közlekedési és infrastrukturális fejlesztéseket értékeltük, amely értékelésünk beépült az országos területrendezési terv egyeztetési anyagába. A nemzeti agrár-környezetvédelmi program beindítása érdekében munkaanyagokat készítettünk az intézményi háttér megalapozásához, de sajnálatosan csupán annyi eredményt sikerült elérnünk, hogy egy tanácsadói kézikönyvnek az írását megkezdhettük, amely témája a gyepgazdálkodás természetvédelmi szempontjai és gyakorlata. Az erdőtelepítési program előkészítő anyagát véleményeztük és egy munkacsoport létrehozását kezdeményeztük, amelyre ígéretet is kaptunk.
2000 év folyamán indult el az a Phare pályázat, melyben az Öko Rt. szervezésében, a Vácrátóti Botanikai Kutatóintézet és a Földmérési és Távérzékelési Intézet közreműködésével szakmai segítséget nyújtunk a Természetvédelmi Hivatalnak az Európai Unió Madárvédelmi- és Élőhelyvédelmi Direktíváinak magyarországi átvételéhez. Az MME feladata az ún. “madárvédelmi területek” kijelölése, az ehhez szükséges adatok összegyűjtése illetve a direktíva hazai alkalmazásához szükséges feltételek elemzése.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (BirdLife Hungary) 2000 januárjában a BirdLife International és a Wetlands International segítségével megkezdte egy több kontinenst is érintő világbanki program (Global Environmental Facility) előkészítését. A tervezett program célja: a veszélyeztetett vonuló madárfajok élőhelyeinek fenntartható megőrzését és a kialakított együttműködések (helyiekkel) illetve fenntartási módszerek, megoldások bemutatása.

Első lépésben a program előkészítésére nyertünk támogatást 2000. októbertől 2001. júniusáig terjedő időszakra, amely során egy 2 éves programot kell megterveznünk.

Fajvédelem

Túzokvédelmi program
Az MME Túzokvédelmi Program Észak-alföldön és Biharban mintegy 150.000 ha-on, mozaikosan szétszóródott, közel 180 egyedet számláló túzok populáció gyakorlati védelmét koordinálja és végzi. A túzokot elsősorban az intenzív mezőgazdálkodás veszélyezteti. Az emberi hatások mellett a ragadozók és más predátorok negatív szerepe is jelentős.

Működési területünkön 143 egyedet sikerült kimutatni, ami több év átlagában csökkenő tendenciát mutat. Törekedtünk arra, hogy a gazdálkodókat is bevonjuk a védelmi munkába. 2000-ben 24 fészket találtunk meg vagy jelentettek be, összesen 14 fióka védelmét biztosítottuk a helyszínen. További tíz tojást mentettünk meg és keltettünk ki. Koordináló szerepet vállaltunk a Túzokvédelmi Akcióterv kidolgozásában

Gólyavédelmi program
A 2000. évben az ország területének mintegy 50%-áról sikerült információkat gyűjteni a fehér gólya elterjedéséről, fészkeléséről. Az adatok tanúsága szerint a megelőző év kiemelkedően magas, 5500 páros fészkelő állománya kis mértékben még tovább emelkedett, s a kedvező időjárásnak köszönhetően magas volt a kirepülő fiókák száma is. A felmérésben részt vettek az MME Baranya megyei, Békés megyei, Csongrád megyei, Dombóvári, Fejér megyei, Gömör-Tornai, Hajdú-Bihar megyei, Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kisalföldi, Komárom-Esztergom megyei, Tiszavasvári, Veszprém megyei és Zempléni csoportjai, mintegy 290 tagtársunk közreműködésével. A Román Madártani Egyesülettel és a Vajdasági Madártani és Madárvédelmi Egyesülettel közösen végzett, “Gólyavédelem a Kárpát-medencében” program keretében előadásokat tartottunk iskolákban, művelődési intézményekben. Plakátok és szórólapok kiadásával népszerűsítettük a fehér gólya védelmét. A “Gólyavédelem évében”, 1999-ben megszervezett nemzetközi gólyás gyermekrajzpályázatra beérkezett 8800 alkotás legjobbjainak kiállítását és a díjátadást 2000 januárjában tartottuk Budapesten, márciusában Marosvásárhelyen.
2000. szeptember 8-án szerveztünk találkozót a madárpusztulásokban jelentős szerepet játszó elektromos hálózatokat üzemeltető cégek képviselőivel. A Magyar Elektrotechnikai Múzeumban egyeztettük szakmai álláspontjainkat és egyetértettünk a nagy hagyományokkal rendelkező közös munka folytatásában.

A madárpusztítások ellen
A szándékos madárpusztítások (illegális vadászat, mérgezés, csempészet, védett madarak tartása) ellen irányul a szlovén, szlovák és cseh BirdLife partnerekkel közösen indított “Joining Europe Againist Bird Crime” elnevezésű program.

Ragadozómadár-védelmi program

Fekete gólya
A faj országos állományfelmérését, valamint a korábbi években felderített fészkek rendszeres ellenőrzését 40 társadalmi aktivistánk bevonásával végeztük.
Széleskörű kutatómunkánk eredményeképpen megállapítottuk, hogy jelentős állomány él Somogy és Baranya megyében, valamint a Duna alsó szakaszán, ezen kívül elszórtan fészkel a középhegységekben is.
Az országos állományt 200 párra becsüljük, legjelentősebb veszélyeztető tényező a fészkelő hely közelében történt fakitermelés. A sikeres program megvalósítása érdekében fészekkutatási eredményeinkről, folyamatosan tájékoztatjuk az illetékes erdészeteket.
2000-ben a sikeres költések elősegítése érdekében 18 mesterséges fészket helyeztünk ki.
A Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság támogatásával Érsekcsanádon, 2000. április 14-16 között megtartottuk az első hazai ’’Fekete Gólya Konferenciát’’.
Rétisas
Az országos állományfelmérést valamint az elmúlt években felderített fészkek rendszeres ellenőrzését 52 társadalmi aktivistánk bevonásával végezzük. Jelentős állomány él az ország déli részén, elsősorban Baranya és Somogy megyében. A hazai állományt 85 párra becsüljük, jelentősen veszélyeztető tényező számukra az élőhely beszűkülés és a fakitermelés és az alkalmankénti lelövés, áramütés. A sikeres költés érdekében kutatási eredményeinkről rendszeresen tájékoztatjuk az illetékes Természetvédelmi Hatóságokat. A veszélyeztetett fészkeket gyakrabban ellenőrizzük. A sikeres költések érdekében sasok számára megfelelő élőhelyen 12 db. mesterséges fészket helyeztünk ki. Közülük 3 fészket elfoglaltak a sasok. Biharugrán a téli etetésnek köszönhetően közel 100 sas telelt a térségben, közülük egy pár elfoglalt egy mesterséges fészket.

Parlagi sas
Az országos állományfelmérést, valamint az elmúlt években felderített fészkek rendszeres ellenőrzését 52 társadalmi aktivistánk segítségével végeztük. A széleskörű kutatómunkák eredményeképpen 2 új pár megtelepedését regisztráltuk.Lassú állományemelkedést tapasztalunk, elsősorban a mezőgazdasági területen költő pároknál. Az országos állományt 50 párra becsüljük, közülük 25 pár síkvidéken fészkel. Újabb megtelepedések reményében sasok számára megfelelő élőhelyeken összesen 16 db. mesterséges fészket helyeztünk ki.

Kék vércse
Az országos állományfelmérésben 112 tagtársunk vett részt. Az országos állományt kétezer párra becsüljük. Jelentős állománya él a Duna-Tisza közén, de főleg a Tiszántúlon.
Költési időben rendszeresen ellenőrizzük a még meglévő telepeket és szorgalmazzuk a vetési varjú védelmét. Két telepet éjjel-nappal őriztünk.

Kerecsensólyom
Az országos állományfelmérést és az ismert fészkek ellenőrzését 70 társadalmi aktivistánk segítségével végeztük.2000-ben 3 új pár megtelepedését figyeltük meg, az országos állományt 128 párra becsüljük. Két hegyvidéki sziklai fészeknél különböző emberi zavarások miatt (sziklamászók, kirándulók) szükségessé vált az éjjel-nappali fészekőrzés megszervezése, melyben további 40 tagtársunk vett részt.
A sikeres költések érdekében 34 mesterséges fészket helyeztünk ki, közülük a sólymok tizenkettőt elfoglaltak.

Vándorsólyom
1997-ben egy vándorsólyom pár ismét megtelepedett a Pilis hegységben, célunk a visszatelepítés nyomon követése és költésbiológiájukkal kapcsolatos adatok gyűjtése.
Országos szinten, jelenleg 3 revirt ismerünk, egy pár fészkét a költés sikeressége érdekében, tagtársaink segítségével éjjel-nappal őriztük.

Uhu
Az országos állományfelmérésben és az elmúlt években felderített fészkek rendszeres ellenőrzésében 36 tagtársunk vett részt.
A hazai állományt 28 párra becsüljük, melynek jelentős része az Északi- középhegységekben él.
Jelentős veszélyeztető tényező hogy, a kőbányák térségében található középfeszültségű oszlopokra, vadászat közben gyakran ráül, és áramütéstől elpusztul. 2000-ben 4 uhu fészek közelében a helyi Elektromos Művek Rt. szakembereinek segítségével a legveszélyesebbnek ítélt oszlopokat leszigeteltük.

Szigetelőpapucs program
Napjainkban a madárvilág számára az élőhely beszűküléssel párhuzamosan legjelentősebb veszélyforrás a 20 kV-os középfeszültségű szabad légvezetékes tartóoszlop jelenti.
Ha a madár az oszlop úgynevezett kereszttartó vasára rászáll –melyre a porcelánszigetelők vannak rögzítve-, és közben szárnyával hozzáér a vezetékhez, rövidzárlat következtében áramütéstől elpusztul. Hazánk területén közel egymillió hasonló oszlop üzemel, közülük 100,000 fontos madár élőhelyeken található és ezek az igazán veszélyesek. Kidolgoztunk egy speciális szigetelőpapucsot, ami a kereszttartó vasat felülről szigeteli, így ha rászáll a madár nem éri áramütés.Az Elektromos Művek Rt. szakemberei szakvéleményük alapján elsősorban karbantartás esetén helyezik ki a szigetelőket, így jelentős költséget takarítunk meg. Programunknak két fő iránya van, egyrészt a széleskörű kutatómunkánk során felderített legveszélyesebb oszlopok szigetelése, másrészt egy olyan szabvány módosítás kezdeményezése, ami biztosítaná a környezetbarát megoldást.
Az idei évben 1640 oszlop szigetelésében működtünk együtt az áramszolgáltatokkal..

Parlagi vipera
·Elkészítettük a rákosi vipera védelmére az Akciótervet.
·Folytattuk két élőhelyen a faj állománynagyságának, populációszerkezetének vizsgálatát.
·Megkezdtük a gyóni élőhelyen a vízviszonyok vizsgálatát, különös tekintettel a potenciális telelőhelyekre.
·Rendszeresen őriztük az ismert élőhelyeket a májusi és szeptemberi időszakban, az illegális befogások megakadályozására.
·Megkezdtük egyes élőhelyeken a gyepbe betelepülő bokrok és fák gyérítését.
·Megkezdtük a majdani Viperatelep környékén az élőhelyrekonstrukciót.
·Elindítottuk a majdani Viperatelep áramosítását.
·Megrendeltük a majdani Viperatelep átépítési terveinek elkészítését.
·Elkészítettünk 8000 példányban egy olyan viperás szórólapot, mely elsősorban azoknak a gazdáknak ad segítséget, akik viperás gyepeken gazdálkodnak.

Cigányréce
A program keretén belül végezzük a hazai állomány monitorozását, melyre feltétlenül szükség van, hiszen csak így nyerhetünk információkat a populációs trendekről. A teljes állomány monitorozásán kívül a legfontosabb hazai élőhelyeken (6 mintaterületen) részletes kutatásokat végeztünk a cigányréce élőhelyválasztásával kapcsolatosan. A kiválasztott mintaterületeken a vízi növénytársulások (tóparti zonáció) pontos térképezésén túl vizsgáljuk az élőhelyek szerkezetét is (vízmélység, vegetáció szerkezet, nyílt vízfelületek elhelyezkedése, aránya, stb.).

Területvédelem, élőhelyvédelem

IBA program
A munka szakmai színvonalának biztosítása szempontjából nagy szükség van olyan szemináriumokra, továbbképzésekre, amelyeken a területi koordinátori hálózat tagjai hozzájutnak az aktuális információkhoz, szakmai ismeretekhez. E célból kezdtük meg a szakmai szemináriumok szervezését, amelyek közül eddig a következőket rendeztük meg:
„Az IBA program jövője és helyzete az MME természetvédelmi stratégiájában” (2000. március).
„Madármonitoring az IBA területeken” (2000. március)
„Az erdei élőhelyek természetvédelmi problémái és kezelési kérdései” (2000. szeptember).
A program népszerűsítése és dokumentálása céljából kiadványokat jelentetünk meg. Ezek egyrészt sorozatok részei (IBA Füzetek, IBA területeket bemutató kiadványok) másrészt pedig önálló kiadványok.

Biharugra
Biharugrai területünkön továbbra is főállású alkalmazott végzi a terület természetvédelmi, madárvédelmi ellenőrzését.

Vagyongazdálkodás

A hortobágyi Borsós halastó árveréses értékesítésén a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítványon keresztül, a Hortobágyi Nemzeti Parkkal közösen 50-50 %-os tulajdont szereztünk. A tó közös hasznosításának feltételeit 2001. év végére kell meghatározni, mert addig érvényes bérleti szerződése van a korábbi hasznosítónak.
Ózd térségében és a hajdani Ecsedi-láp területén összesen mintegy 40 ha természeti értékekben gazdag élőhelyet vásároltunk
Újabb közalapítvánnyal bővült az MME közalapítvány hálózata, nevezetesen a hartai székhelyű Dunatáj Természetvédelmi Közalapítvánnyal.4 közalapítványunk a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület felkérést kapott a Francia Környezetvédelmi Minisztériumtól, hogy készítsen el egy 4 éves élőhelyvédelmi, kezelési és bemutatási pályázatot. Az öt pályázó összesen 500 M Ft összegű programot dolgozhatott ki, mely összeg 50 %-át a francia fél finanszírozza.
Felkérést kaptunk a Dalmandi Mg. Rt. vezérigazgatójától, hogy a kezelésükben lévő Pacsmagi halastavak megvásárlására tegyünk vételi szándék nyilatkozatot. Ezt elkészítettük és eljuttattuk az Rt. vezetéséhez, akik 42,7 M Ft + Áfa ajánlatunkat elfogadták. A vásárlás lebonyolítása áthúzódik a következő évre.
Biharugra és szűk környezete ökoturisztikai fejlesztésének megtervezésére és bemutató területté alakítására pályázatot nyertünk. A program jó lehetőséget kínál a helyi lakosság bevonására a helyi természeti értékek megőrzése érdekében.
Közreműködtünk az Észak-kelet Békés Megyei kistérségfejlesztési program kidolgozásában, melynek következtében a természetvédelem érdekei jelentős súllyal esnek latba az elkövetkező pályázati periódusban.
Együttműködési megállapodást kötöttünk a MAVAD Rt-vel ökoturisztikai programok közös értékesítésére. A programba 3 közalapítványunk kapcsolódott be, akik vállalják a szigorú feltétel rendszer megvalósítását.
4 éves együttműködési szerződést kötöttünk a Hortobágyi NP-al 2100 db mesterséges gólyafészektartó kosár elkészítésére.

Tanácsadás, lobbi

Eredményesen lezárult ez év szeptemberében az az 1998-ban indult Phare program, amely alapvető feladata egy az MME keretein belül működő Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálat (TTSZ) felállítása volt. A program során kiadványok készültek el: Természet-Erdő-Gazdálkodás címmel egy jól használható kézikönyv, illetve Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban címmel pedig egy kisebb összefoglaló jellegű útmutató. Gazdálkodókkal és önkormányzatokkal vettük fel a kapcsolatot azzal a céllal, hogy mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdésekben hozzásegítsük őket a természetvédelmi szempontok érvényesítéséhez. Figyelemmel követtük a természetvédelmet érintő szakmai és politikai folyamatokat (vidékfejlesztés, erdészeti, mezőgazdasági, infrastrukturális fejlesztések) állásfoglalásokat készítettünk illetve találkozókat szerveztünk a döntéshozókkal.
Megtettük az első lépést a tanácsadó szolgálat önkéntes hálózatának kialakítása felé, ami több mint 150 érdeklődő bekapcsolódását jelentheti a következő évben. A 2000. évi budapesti OMÉK-on különálló standdal vett részt az MME, ahol a kiállítás alatt az Egyesület agrárszakemberei az érdeklődők rendelkezésére álltak. Egyéb egyesületi kiadványok mellett a kezelési kézikönyveket ismertető szórólapok terjesztésére is sor került. A mezőgazdasági jellegű, gyakorlati tanácsadó munka megkezdődött, így 2000-ben több érdeklődő gazdálkodóval személyesen felvettük a kapcsolatot, egy termelőnél pedig kint a helyszínen tanulmányoztuk az együttműködés lehetőségeit. 2000. decemberében egy munkacsoportülésen elkezdődött az Egyesület és a gazdálkodók számára egyaránt nagy lehetőségeket rejtő „Farm-tervek” szakmai anyagának kidolgozása. Az első, minta értékű gyakorlati terv elkészítése 2001. elején már egy konkrét példával elkezdődik. Folyamatos és kétoldalú kapcsolat kiépítésére törekszünk az FVM Agrár-környezetgazdálkodási főosztályával. Ennek keretében felkérést kaptunk egy természetkímélő gyepgazdálkodással foglalkozó, gyakorlati kézikönyv kéziratának elkészítésére, amelynek az előkészítő munkálatai 2000. végén megkezdődtek. Részt veszünk a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program gyepes és vizes élőhely hasznosítási horizontális célprogramjának kidolgozásában.

Szemléletformálás

2000-ben az év madara a kerecsensólyom volt. A védelmi év kapcsán sajtóanyagot adtunk közre, plakátot és matricát jelentettünk meg.

Dombóvári csoportunk szervezésében idén újra megrendezésre került az egyre nagyobb érdeklődést kiváltó országos Madarak és Fák Napja vetélkedő.

Elkezdtük egy országos szemléletformáló program kidolgozását, amely kapcsán pedagógus szervezetekkel, társadalmi szervezetekkel, az Oktatási Minisztériummal is felvettük a kapcsolatot. A program kidolgozása és lebonyolítása érdekében egy szemléletformálással foglalkozó munkatársat alkalmazunk.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás