A rovat kizárólagos támogatója

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere – Ember és Bioszféra) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma.

A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum  Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

A Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum megalakulását több mint tízéves előkészítő munka előzte meg. Az öt ország környezetvédelmi minisztere 2011 márciusában, az EU magyar elnöksége alatt közös nyilatkozatban kötelezte el magát az ötoldalú bioszféra-rezervátum létrehozása mellett. Első lépésként 2012-ben létrejött Magyarország és Horvátország részvételével a Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum, amely hazánk hatodik bioszféra-rezervátuma lett és egyben az első határon átnyúló.
A következő években a további három országban is megalakultak a nemzeti bioszféra-rezervátumok, majd 2020 őszén Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia közösen nevezett az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum címre. Hazánk a kezdetekhez képest százezer hektárral több, majdnem 330 ezer hektárnyi területtel vesz részt a bioszféra-rezervátumban. A bővítési folyamatot több mint ötven önkormányzat támogatta, elsősorban Zala megyében.

Dráva part látkép a magas löszpartról. forrás: Agrárminisztérium

A korábbi horvát-magyar Mura-Dráva-Duna Határon átnyúló Bioszféra-rezervátum területe sem volt kicsinek tekinthető, mivel több mint 630 ezer hektárt tett ki, azonban a most megalakult Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területe már meghaladja a 943 ezer hektárt, és magában foglalja az öt ország számos védett természeti területét, Natura 2000 területét, valamint nem védett területeket is.

Magyarországon a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság védett természeti területeinek és Natura 2000 területeinek egy része tartozik hozzá. A bioszféra-rezervátum létrehozásának célja a természetes élőhelyek és ökoszisztémák közös megőrzése, helyreállítása, a biológiai sokszínűség megóvása, valamint széleskörű ökoszisztéma-szolgáltatások kialakítása. Az együttműködés a kutatás, monitorozás, információcsere mellett fontos szerepet szán az ember és a természet közti kapcsolat újraélesztésének és széleskörű népszerűsítésének.

A bioszféra-rezervátum számos különleges halfajnak és több mint 300 madárfajnak ad otthont. Az öt országon átnyúló árterületek megvédik a falvakat az áradástól, biztosítják az ivóvíz-ellátást, az egyedülálló táj pedig segíti a fenntartható turizmus fejlődését. Az öt ország együttműködésében nagy hangsúlyt kap a jövőben az ökoszisztéma-szolgáltatások közös fejlesztése is.

Az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum valóban páratlan, ezért jogosan viseli az Európa Amazonasa megnevezést, de hogy az is maradjon, elengedhetetlen a határokon átívelő együttműködés és az összehangolt munka, és hazánkban is sok a tennivaló, hogy a folyók és ártereik megőrizzék vagy visszanyerjék természetességüket. A most elismert, öt országon átívelő bioszféra-rezervátum mintegy 930.000 hektár kiterjedésű, ami összességében akkora, mint Magyarország területének 10%-a. A Mura, a Dráva és a Duna 700 km-es szakaszát érinti, és ezzel Európa egyik legjelentősebb folyókat és vizesélőhelyeket felölelő területeként tarthatjuk számon.

A Duna, a Dráva és a Mura három lenyűgöző folyó, amelyek az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek és olyan ritka, természetes élőhelyeknek nyújtanak otthont, mint az ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak. Európában itt található a legnagyobb, fészkelő rétisas-populáció, gyakori az érintetlen erdőket kedvelő fekete gólya, és máshol elképzelhetetlen számú partifecske fészkel a folyópartokon. Évente 250.000 vándormadár vonul és pihen meg a három folyó mentén. Az emberek számára sem elhanyagolható a terület, ugyanis a bioszféra-rezervátum területén 900.000 ember él.

A természeti értékek és a változatos folyóvízi környezet jelentőségét bizonyítja, hogy összesen 13 természetvédelmi terület található az Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot, Magyarországot és Szerbiát is magában foglaló térségben. A magyar oldalon a bioszféra-rezervátum legnagyobb része a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, a Mura menti övezet pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe.

Fontos, hogy megőrizzük a folyókat

A bioszféra-rezervátumban a három érintett folyó mind más adottságokkal rendelkezik, abban viszont a Mura, a Dráva és a Duna is hasonló, hogy szabályozott státuszuk ellenére nagy lehetőségek rejlenek a vízparti területek, a folyóágak, az élőhelyek helyreállításában és megújításában. Az elmúlt években erre már akadtak jó példák, de a lehetőségek még koránt sincsenek kihasználva. A helyreállítás a természeti környezet fennmaradását és megújulását segíti elő, melyből a társadalom is több szinten profitál. A természetes folyamatokra épülő megoldások alkalmazása, a természeti környezet és a biológiai sokféleség fennmaradása kulcsfontosságú a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. A jó állapotú folyók és a hozzájuk kapcsolódó árterek elősegítik a felkészülést a vízhiányra, az árhullámok befogadására, javítják a talajvízellátást és a vízminőséget. Összességében létfontosságúak a biológiai sokféleség szempontjából, és rekreációs célokat is szolgálnak.

Innovatív, természetre alapozó megoldásokra van szükség

Egyértelműen kijelenthetjük, hogy az átmeneti vagy tartós vízhiány mindenhol egyre növekvő probléma. A folyók és árterek kezelésében ezért van szükség olyan új megoldásokra, melyek a vízmegtartásra, a hullámterek újjáélesztésére, az egykori vizesélőhelyek megújítására törekszenek. Ennek gyakorlata még nem valósult meg teljes egészében, aminek több oka lehet. Sokan még nem ismerik ezeket a lehetőségeket, vagy tartanak azoknak a megoldásoknak az alkalmazásától, melyek csökkentik a folyók szabályozottságát és több teret biztosítanak a víznek. Sok szereplőt és sok szempontot kell ennek érdekében összehangolni, ami nagy feladatot jelent a vízgazdálkodással és természetvédelemmel foglalkozók számára, és a gazdálkodók szemléletében is átalakulás szükséges.

A Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum akkor lesz jól működő minta, ha az érintett országok ezekre az alapvető kihívásokra keresnek közös megoldásokat. A hazai Dráva ebben a tekintetben kiemelkedő jelentőségű, mert az együttműködés, a szempontok összehangolása és a kölcsönösen előnyös megoldások keresése régóta jellemző folyamat. Ez a példa más hazai folyókkal foglalkozók számára is mintaértékű lehet.

 

“Öt ország egyezett meg arról, hogy közösen őrzi meg ezt a térséget, amely Európa egyik legjelentősebb folyókhoz kötődő védett területe. A jó állapotú folyóknak és a gazdag vizesélőhelyeknek kulcsszerepe van a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, és emiatt megőrzésük és helyreállításuk magától értetődő feladat kell, hogy legyen a kezelők és a lakosság számára egyaránt” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

“A több mint 20 éves munka során a WWF és más civil szervezetek rengeteg munkát fektettek abba, hogy megszülessen az öt országot összefogó bioszféra-rezervátum. Az UNESCO Ember és Bioszféra programjának elismerése újabb lehetőséget ad arra, hogy az érintett folyók kezelése teljes egészében a megőrzés és az állapotjavítás felé forduljon. A Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum akkor válhat modellértékű európai területté, ha a gyakorlatban minél több jó példa születik a természeti állapot javítására” – mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetője.

Jelenleg 714 bioszféra-rezervátum található a világ 129 országában. A határon átnyúlók száma eléri a 21-et, melyek közül 4 működik háromoldalú együttműködés keretében. Ötoldalú bioszféra-rezervátumból a világon csak egy található: a Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum.

A 2021-es év nem csak az ötoldalú bioszféra-rezervátumunkról nevezetes. Az UNESCO éppen 50 évvel ezelőtt alapította az „Ember és Bioszféra” Programot. Egy olyan kormányközi tudományos programról van szó, amely az emberek és környezetük közötti kapcsolat javítását tűzte ki célul az ökoszisztémák védelme érdekében. Az évforduló alkalmából számos rendezvényt tartanak nemzetközi és hazai szinten.
Szeptember 17-én Mohácson, egy szakmai konferencia keretében mutatják be az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátumot, míg ugyanezen a napon a martonvásári Agroverzum Tudományos Élményközpontban a többi magyarországi bioszféra-rezervátum is bemutatkozik a területeket kezelő nemzeti park igazgatóságok jóvoltából, többek között ökoturisztikai bemutatóval és interaktív játékokkal várják az érdeklődőket.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek