Magyarország rendkívüli sikereket ért el az egyetlen, dedikáltan környezet- és természetvédelmi, valamint éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató uniós forrás tekintetében, hiszen eddig 41 LIFE projekt keretében csaknem 70 millió euró összegű támogatást nyert el hazánk.
Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a „Szikes Vizes Élőhelyláncolat” LIFE balmazújvárosi nyitókonferenciáján kiemelte, hogy az Európai Bizottság a legsikeresebben zárult LIFE projekteknek járó elismerésként hét hazai programot díjazott „Best” projekt, ezen belül a rákosi vipera és a pannon magbank programot a „Best of the best” projekt címmel.
Az idén 30 éves LIFE projekt 2021-ben indult új, hétéves időszakának első pályázati ciklusában két hazai projekt is sikeres lett az európai uniós elbírálás alkalmával. Ebből az egyik a jelenleg induló, természetes vízjárás rehabilitációját célozza egy hortobágyi vizes élőhelyláncolat vízhiányának felszámolása érdekében, mintegy 2,4 millió euró uniós támogatással. Az alföldi vizes élőhelyeken kialakult csapadékhiányból fakadó problémák megoldása érdekében kiemelt jelentőségű a természetvédelem, a legeltetést végző gazdálkodók és a vízügyi szakemberek összefogása – mondta el az államtitkár.
Rácz András beszámolt a hagyományos LIFE projekteken túl a 2019-ben indított pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzését célzó LIFE integrált projektről is, amely 5,5 milliárd forint összköltséggel, széleskörű együttműködéssel számos gazdálkodást érintő tevékenységet foglal magában.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az állami természetvédelem, illetve a nemzeti park igazgatóságok birtokában az elmúlt 30 év során rendkívül kiterjedt tudás és tapasztalat halmozódott fel. A LIFE projekten túl az utóbbi körülbelül 10 évben hazánk eddig soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat mintegy 300 projekt keretében, több mint 80 milliárd forint összértékkel, körülbelül 300 ezer hektáron. Ezen projektek nagy része klasszikus élőhely rekonstukciós beruházás volt, amelynek kétharmada vizes élőhelyeket célzott.
Rácz András rendkívül fontosnak jelölte meg az állami intézkedéseket, illetve a nemzeti park igazgatóságok 1400 munkatársának erőfeszítését a hazai természetvédelem területén. Ezen felül a helybéliek, a gazdálkodók, az önkormányzatok és a civil szervezetek összefogása is elengedhetetlen a sikeres természetvédelmi tevékenység érdekében – méltatta az együttműködést az államtitkár- áll az Agrárminisztérium közleményében.
Azért a mai magyar valóság ennél árnyaltabb: Civil szervezetek aggódnak a természetvédelmi területek elmutyizása miatt.
Aggasztónak tartjuk, hogy az utóbbi időszakban Magyarországon újra és újra napirendre kerül az állami tulajdonban lévő védett természeti területek értékesítésének, vagyonkezelésük megváltoztatásának kérdése. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország levelet intézett Nagy István agrárminiszterhez és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez a vagyontörvény módosítása ügyében. A civil szervezetek aggodalmuknak adtak hangot a védett természeti területeken fekvő állami tulajdonú ingatlanok magánosítását könnyítő rendelkezések terve miatt.
Nyílt levelükben arra kérték a kormányt, hogy vonja vissza a törvény tervezetét és csak széleskörű szakmai, társadalmi egyeztetés és egyetértés után terjessze be az Országgyűlés elé. Emellett többek között az is kérték, hogy hozzák nyilvánosságra mindazoknak a védett természeti területeken fekvő ingatlanoknak a listáját, amelyeknél felmerülhet a magánosítás.
