A rovat kizárólagos támogatója

Az Európai Unió tagállamainak minősített többsége ma megszavazta a rákkeltéssel gyanúsított és környezetszennyező glifozát gyomirtó szer 5 éves uniós újraengedélyezését, korlátozások nélkül. Az Orbán kormány ezúttal is az engedélyhosszabbítás támogatói között volt. A Greenpeace Magyarország felháborítónak tartja a döntést.

A zöld szervezet tovább folytatja a küzdelmet, és azt követeli a magyar kormánytól: a lakosság egészségének és a hazai élővilágnak a védelmét szem előtt tartva nemzeti szinten tiltsa be a rákkockázatú glifozát használatát.A mai szavazáson 18 tagállam (Bulgária, Németország, Csehország, Dánia, Észtország, Írország, Spanyolország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság, összesen az uniós lakosság 65,71%-ának képviseletében) támogatta a glifozát újraengedélyezését; 9 tagállam (Belgium, Görögország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Málta és Ausztria, együttesen az uniós lakosság 32,26%-át kitéve) ellene szavazott, míg 1 tagállam (Portugália) tartózkodott.

2016 eleje óta az Európai Bizottság a glifozát korlátlan uniós engedélyezését támogatja. A glifozát újraengedélyezéséről már hat korábbi alkalommal is tartottak szavazást (2017. október 25-én az Európai Bizottság még 10 éves engedélyezést javasolt, a november 9-én azonban már csak 5 évről szólt a javaslat), ám ezek egyikén sem kapta meg a javaslat a tagállamoktól a szükséges többséget.

Mi az a glifozát?

Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett glifozát gyomirtó szer 2015-ben az IARC (az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége) által „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolást kapott.

Az európai hatóságok sajnos nem követték ezt a besorolást. Mint 2017 nyarán kiderült, ezen hatóságok álláspontját megalapozó tanulmányok jelentős részét szó szerint átmásolták a Monsanto óriásvállalatnak a glifozát engedélyezését kérő, saját vizsgálataikat tartalmazó dokumentumából.
A szer világszerte az egyik leggyakrabban használt gyomirtó szer. A kismamák szervezetében is kimutatható glifozát a méhlepény- és embrionális sejtekben apoptózist és nekrózist, azaz programozott és nem programozott sejthalált válthat ki.

Egy hazánkat is érintő átfogó tanulmány szerint az európai talajok 45%-a szennyezett a glifozáttal vagy bomlástermékével, ami a kutatók szerint kockázatot jelenthet az emberi egészségre és a környezetre. A vizsgálat szerint a magyar talajok is szennyezettek.

Az EU és a glifozát: gyermekeink egészségét tartsuk szem előtt a növényvédő szerekkel szemben!

Az EU és a glifozát: gyermekeink egészségét tartsuk szem előtt a növényvédő szerekkel szemben!

A glifozáttal kapcsolatos döntés kulcsfontosságú lehetőség arra, hogy megvédjük gyermekeinket az ételüket, vizüket és játszótereiket szennyező peszticidek mérgező koktéljától – hívja fel a figyelmet az uniós döntés tétjére az ENSZ szakértője. A magyar kormány a rákkeltő szert forgalmazó multi mellé állt Brüsszelben.

Az uniós tagállamok tegnapi brüsszeli tanácskozásukon minősített többség hiányában ismét elhalasztották a glifozát tartalmú növényvédő szerek használati engedélyének öt évvel történő esetleges meghosszabbításáról szóló döntésüket – adta hírül az MTI. Az információk szerint 14 uniós tagország szavazata mellett, kilenc ellenében és öt tartózkodás mellett halasztották el a döntést arról, hogy a növényvédő szer meddig maradhat kereskedelmi forgalomban az Európai Unió országaiban.

Az Európai Parlament (EP) már október 24-én szavazott a glifozátról, és a gyomirtó szer EU-s kivonását szorgalmazta 5 év türelmi idővel – emellett a köztereken, privát kertekben és állományszárításra való használat esetén a szer azonnali tilalmát javasolta. Az EP mellett több mint 1,3 millió uniós állampolgár is a glifozát betiltását támogatta egy európai polgári kezdeményezés (ECI) keretében. A veszélyes glifozát újraengedélyezésének megszavazásával a magyar kormány egy rákkeltő kockázatú szer használatát támogatja, mely kimutatható minden nagyüzemi termesztésű élelmiszerünkben, szervezetünkben, sőt vizeinkben és a vidéki levegő porában is. Eközben döbbenetesen romlanak a rákos megbetegedések statisztikái hazánkban: Magyarország az egyik világelső a lakosságszámhoz viszonyított daganatos betegségek miatti elhalálozásban.

„A Greenpeace Magyarország tovább folytatja a küzdelmet a kockázatos glifozát betiltásáért. Azt várjuk hazánk döntéshozóitól, hogy védjék meg az egészségüket és élővilágunkat a veszélyes vegyszerektől és nemzeti szinten tiltsák be a rákkeltéssel gyanúsított glifozát használatát. A legfontosabb a mezőgazdálkodásban, állományszárításra történő felhasználás tilalma, hiszen ezáltal jut leginkább a glifozát az élelmiszereinkbe, a tányérjainkra. De mihamarabbi teljes körű betiltásra is szükség van, beleértve a játszótereket, közparkokat, ahol még nagyobb esély van arra, hogy akár a gyerekek is közvetlen kapcsolatba kerüljenek a veszélyes vegyszerrel” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Glifozát nélkül is van élet. Sőt!

Glifozát nélkül is van élet. Sőt!

Az agrovegyipari lobbi rendre azzal riogat, hogy a kockázatos növényvédő szerek kivonása hatalmas gazdasági károkat, terméskiesést okozna. A valóság azonban rendszeresen rájuk cáfol. Egy friss német kutatás újabb pofon a méregkeverőknek.

A rákkockázatú glifozát gyomirtó szer sorsa kapcsán is újfent elhangzanak az elsőre riasztónak tűnő számok arról, hogy a szer tilalma miként vetné vissza a mezőgazdaságot. A napokban bemutatott német-svájci tanulmány viszont rávilágít, hogy például az általuk vizsgált kukoricatermelésben a glifozát betiltása nem okozna érzékelhető veszteséget.

A Greenpeace blogja egy éve számolt be arról, hogy a méhgyilkos neonikotinoid vegyszerek korlátozása óta rekordméretűek a termésátlagok Magyarországon – annak ellenére, hogy a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége (NSZ) 2013 márciusában  20-40%-os terméshozam-csökkenéssel riogatta az agrárium képviselőit ezen rovarirtók kivonása esetén.


Csak Európa dacol a GMO-világpiacot uraló vállalatbirodalmak nyomulásával

Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO Rákkutató Ügynöksége (IARC) 2015-ben úgy foglalt állást, hogy az évek óta a kínai vegyipar által előállított hatóanyag az emberi szervezet számára rákkeltő lehet, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) kockázatbecslése szerint ugyanakkor nem karcinogén. Az eltérő eredmények az értékelési módszerek különbségein alapulnak. A „Monsanto Papers” című terjedelmes jelentést az amerikai igazságszolgáltatás állította össze még márciusban. A papírokból állítólag kiderül, hogy a Monsanto már 1999-ben tudott a glifozát mutagén és toxikus hatásairól, az amerikai cég viszont „ócska tudománynak” minősítette az IARC szakvéleményét, és rejtett motivációval, illetve azzal vádolta a szervezetet, hogy részrehajlóan válogat a tanulmányok között.

„Az IARC és az EFSA vizsgálati eredményei között feszülő ellentmondás feloldása végett szerettük volna megismerni vizsgálatának dokumentumait, de egyévi időhúzás után is csak korlátozott betekintést kaptunk, a lényegi információkat elzárták előlünk, ezért három képviselőtársammal pert indítottam az EFSA ellen, annak érdekében, hogy nyilvánosságra hozzák a dokumentumokat” – ismertette a fejleményeket a qubitnak Jávor Benedek.
 

A Monsanto-Bayer uniós győzelmet aratott a glifozátról szóló küzdelemben

Az Európai Bizottság kissé túlzott hétfői lelkesedésében, amikor az „államok lehető legnagyobb támogatására” hivatkozott. Az uniós lakosság 2%-t képviselő Portugália tartózkodott, és 9 állam szavazott nemmel, köztük a jelentős népességgel és mezőgazdasággal rendelkező Francia- és Olaszország. Az ellenzők tehát 32,26%-ot nyomtak a latban, görög, horvát, olasz, luxemburgi, máltai, ciprusi és osztrák részvétellel.

A glifozátot ellenző országok közül Franciaország járt az élen, és többször is jelezte, hogy egy maximum 3 éves hosszabbítást támogat, kivételesen szembemenve a jelentős lobbierővel rendelkező nagy mezőgazdasági szakszervezetekkel, és inkább a vegyszerek korlátozására egyre fogékonyabb közvélemény mellé állva. Az utóbbi alakulására egyébként a zöld vagy fogyasztói szervezetek kampánya mellett nagy hatással lehetett a sajtó munkája és számos feltáró anyaga, amely az írott sajtóban, de a köztévé oknyomozó műsoraiban is folyamatosan figyelemmel kíséri ezeket a vitákat és tudományos eredményeket, megpróbálva feltárni a gazdasági lobbik működését.

Ugyanezzel a lendülettel, hétfő délután Emmanuel Macron Twitteren közölte, hogy a kormánytól azt kéri, tegyen meg minden intézkedést annak érdekében, hogy amint az alternatívák rendelkezésre állnak, de legfeljebb 3 éven belül, Franciaország betiltsa a glifozátot.

Korábban itt is érezhető volt némi diszharmónia a kormánytagok között, míg a környezetvédelmi tárca államtitkára jelezte, hogy az ország továbbra is eltökélt abban, hogy öt éven belül lemondjon a gyomirtóról, a mezőgazdasági miniszter épp ellenkezőleg, üdvözölte ezt a remek kompromisszumos döntést.  Hasonlóan reagált a legnagyobb termelőket összefogó mezőgazdasági szakszervezet, az FNSEA, amely szintén örömmel könyvelte el a szavazás eredményét, és sajnálatát fejezte ki, hogy a francia kormány „klikkezett”, szerencsére más felelősségteljes országok közreműködésével pragmatikus döntés született. Az FNSEA arra is emlékeztetett, hogy 40 másik szervezettel elkötelezte magát egy olyan forgatókönyv mellett, amely csökkenti a növényvédő szerek használatát, kockázatát és behatását.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek