A rovat kizárólagos támogatója

Az év vége a nagy számvetések szokványos ideje, ebből az alkalomból Magyarország nevében is végzett egy összegzést az index: megnézte, hogy szerepeltünk idén különböző listákon és mutatószámokban. A helyzet nem túl rózsás.

Mint minden ilyen válogatás, a lista némileg szubjektív, hiszen több száz országrangsor készül évente, ezekből kellett szemezgetni. De az Index igyekezett olyan területeket kiválasztani, amelyek érdekesek és fontosak a magyar gazdaság és társadalom szempontjából.
Úgymint:
—  A korrupció burjánzik.
—  Születések: lemaradva követjük a trendet.
—  Továbbra is korán halunk.
—  Száguld az ingatlanpiac.
—  Az innováció egy helyben toporog.
—  Az élelmiszer-termelésünk fenntartható.
—  Fogyasztásban hátul kullogunk.

Zöld szempontból főleg ez utóbbi kettő releváns.

Az élelmiszer-termelésünk fenntartható.
Az idei év egyik kiemelt témája volt a fenntarthatóság és a klímaváltozás ügye, finoman szólva nem túl biztató jelentések láttak napvilágot 2018-ban az ökoszisztéma jövőjét illetően. Az éghajlatváltozás a mezőgazdaságot és ezen keresztül az élelmiszertermelést is érinti, emiatt fontos szemponttá válik, mennyire fenntartható egy ország élelmezése. A CNN Intelligence Unit és a Barilla közös felmérése alapján Magyarország egészen jól áll ebből a szempontból a nemzetközi rangsorban: a 10. helyet szerezte meg 2018-ben a Food Sustainability Indexen.

Az indexet három fő szempont alapján számolják, az első az élelmiszerhulladék keletkezése, a második a mezőgazdasági termelés fenntarthatósága, a harmadik pedig a lakosság táplálkozási kihívásai. Hulladékban elég jók vagyunk, az egyetlen terület, amiben a közepes tartományba csúszik Magyarország, az a végfelhasználókra jellemző ételkidobás, vagyis a lakosság szokásain van még mit javítani. A fenntartható termelésben eggyel kevésbé impozánsak a számok, itt főleg a termelékenység, az agro-biodiverzitás, és a terménykereskedelem hatásai húzzák le a statisztikát. A táplálkozási adatokban pedig az egyetlen komoly probléma a lakosság elég nagy részére jellemző túltápláltság és túlsúly.

Az index első három helyezettje egyébként sorrendben Franciaország, Hollandia és Kanada, a top 10-be ez utóbbin kívül csak egy nem európai ország, Japán fért be. A harmadik világbeli országok közül Ruanda érte el a legjobb helyezést, csupán kettővel van lemaradva Magyarország mögött.

Fogyasztásban hátul kullogunk – ez zöld szempontból nem is rossz.
A lakosság életszínvonalának viszonylag jó mérőszáma az egy főre jutó tényleges fogyasztás mértéke (AIC – actual individual consumption). Az Eurostat decemberben jött ki friss adatokkal erre vonatkozóan, az ábrán a számok azt jelölik, az adott tagállamban hány százaléka a fogyasztás az EU-átlagnak. Magyarország az átlaghoz viszonyítva a rangsor végén, csak Bulgáriát előzve stagnált az elmúlt három évben, és ezzel az eredménnyel

Magyarország jóléte csak az Európai Uniós átlag 62 százalékát éri el.

A régió országai mind előrébb állnak, Románia ugyanebben az időszakban 10 pontot jött fel. A másik gyakran használt mérőszám a vásárlóerőparitáson számított egy főre jutó GDP, aminek trendszerű alakulásáról szintén nemrég közölt adatot az Eurostat. A helyezésünk itt is pontosan ugyanaz, utolsó előtti az EU-ban, és stagnál. Régiós társaink többségénél ugyanebben az időszakban enyhe növekedés, vagy egy kicsit magasabb szinten stagnálás volt tapasztalható.
RÉSZLETEK AZ INDEXEN >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek