A rovat kizárólagos támogatója

Hazánk valóságos nagyhatalom az építkezési és ipari célú ásványok bányászatában. Az állam is terjeszkedne az amúgy is NER-közeli vállalkozások által dominált szférában- írta a Magyarnarancs. Milliárdos osztalékot fialt Orbán Győző nagyobb cége. Hatalmas biznisz – az Orbán családnak.

A magyarországi bányászat hőskorában még művelték a legendás széntelepeket, működtek a mélyművelésű bányák, s ehhez jöttek még a Dunántúli-középhegység bauxit- és mangánbányái, pár színesérclelőhely (Recsk, Gyöngyösoroszi) és Rudabánya, mely utóbbi éppenséggel arról volt nevezetes, hogy egyedül itt termeltek ki (kissé alacsony fémtartalmú) vasércet a jelenlegi országterületen. Mára ez mind a múlté, néhány, a Mátraalján és a Bükkalján megmaradt külszíni lignitfejtést leszámítva (amelyek a Mátrai Erőművet táplálják) szinte minden klasszikus bánya bezárt (a nálunk még mindig gőzerővel zajló szénhidrogén-kitermelést tegyük most zárójelbe). Maradt viszont az ásványbányák dominanciája, amelyek követ, homokot, sódert és ezeknél egzotikusabb kőzeteket szolgáltatnak főleg az építőipar és a gazdaság más ágazatai számára.

Nem kevés lelőhelyről beszélünk, elvégre még néhány évvel ezelőtt is közel 2 ezer bányát tartottak nyilván az országban. A minden építkezéshez és infrastrukturális fejlesztéshez nélkülözhetetlen homokot és kavicsot kitermelő bányák száma fél-fél ezer, de például 2015-ben 244 kőtermelő hely működött az országban. Ezek többségében úgynevezett másodlagos alapanyagot fejtenek ki, amelyet azután betonban, aszfaltban vagy vakolóanyagban használnak fel, sok követ bányásznak töltőanyagként, ágyazati vagy útépítési céllal, de vannak kifejezetten építési köveket termelő bányák is. Az itt termelt anyagok stratégiai nyersanyagok, nem is kell csodálkozni azon, hogy a koronavírus-járvány miatti válsághelyzetet meglovagolva az állam gyakorlatilag fű alatt egy (a Magyar Közlönyben május 25-én megjelent) kormányrendelettel elővásárlási jogot jegyeztetett be minden olyan bányaterületre és bányászati ingatlanra, amelyet eladna a tulajdonosa (vagy ahol felhagyna a kitermeléssel).

Gigantikus méretű gödröt vájtak Orbánék családi vállalkozásai – Megdöbbentő légi felvételek a gánti bányáról és betonüzemről

Mint a MagyarNarancs írja, az állam a kibányászható nyersanyagok utáni kutatás terén is előnyt élvez: a magánbirtokos nem is kutathat, ha erre inkább az állam tart igényt. A rendeletben (amelynek indoklásában a kormány a külföldiek bányatulajdon-szerzésének meggátolására hivatkozott) tételesen fel is sorolják azokat az ásványi nyersanyagokat, amelyekre az új tulajdoni szabályozás vonatkozik: itt azután megtalálunk mindenféle vulkáni, mélységi magmás és üledékes kőzetet, és persze itt a kavics, a sóder és a homok is. Mivel a magyarországi bányák jellemzően nem állami kézben vannak, ezzel szemben jelentős bányatulajdonosként szerepel több olyan, akár a miniszterelnök személyével is kapcsolatba hozható nagyvállalkozó (mondjuk Orbán Győző vagy Mészáros Lőrinc), némi joggal gyanítható, hogy az új szabályozás leginkább a bányavagyon koncentrálódását segítheti elő, erős állami segítséggel. Az építőipar elsőbbségére bazírozó magyarországi gazdaságfejlesztés számára persze nem éppen központi fontosságú, de az ásványvagyon kitermelése az esetek nagy részében jelentős környezetpusztítással jár, ennek megfékezésében államunk azonban már nem olyan buzgó.

Az Orbán család gánti bányája. Jól fial.

Majdnem világhatalom

Közhely, hogy a trianoni békeszerződést követően hazánk elveszítette bányái jó részét – ehhez képest a jelenlegi országterületen sem kell szégyenkeznünk építőipari (meg egyéb ipari) bányászati nyersanyagok tekintetében. Ennek kulcsa pedig a Kárpát-medence kivételes geológiai históriája, amelyben rendre fontos szerepet játszott az ország földtani aljzatát alkotó kőzetlemez-töredékek (ALCAPA, Tisza–Dácia) regényes sorsa. Sokáig egymástól (és jelenlegi helyüktől) igencsak távol, az Egyenlítőhöz közelebb, trópusi-szubtrópusi környezetben helyezkedtek el, és a sorozatos tengerelöntések kellő mennyiségű üledékes kőzetet (dolomitot, mészkövet) szolgáltattak a jövő bányászai számára. Ehhez jött még, hogy a harmadidőszak végén (miocén és pliocén kor, részben még a pleisztocénba is nyúlóan) a Kárpát-medence jó pár millió évre bolygónk egyik legaktívabb vulkáni övezetévé változott – köszönhetően a környékbeli kőzetlemezek ütközésének, illetve alábukásának. Innen származnak vulkanikus eredetű hegyvidékeink bazalt-, andezit-, dácit- riolit- és piroklaszt- (tufa-) lelőhelyei.

Magyarország egy olyan széleskörűen használható, viszonylag ritka ásványi nyersanyagból is szinte világhatalomnak számít, mint a különleges vulkáni üvegnek tekinthető perlit, amely megőrölve és hőkezelve eredeti térfogatának sokszorosára duzzad, és ezt követően tűzbiztos építkezési szigetelőanyagként ugyanúgy használható, mint füstgázok vagy ipari szennyezések tisztítására, vagy akár a kertészeti növénytermesztés hatékonyságának javítására. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pálházán zajló kitermelés világviszonylatban is jelentős, ráadásul a hazai perlit-feldolgozóipar sem lebecsülendő méretű.

Az ország nagy része viszont a folyók üledéke által feltöltött alföld, ahonnan temérdek kavics, homok, agyag termelhető ki, a hordalékot még a szabályozás dacára is bőven szállító folyóvizekből (de főleg a Dunából és a Tiszából) pedig temérdek sóder kotorható ki. Ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert például az építkezéshez közvetlenül vagy közvetve (mondjuk üveggyártási nyersanyagként) használható nagyobb szemcseméretű (kvarc)homok a 21. század egyik stratégiai anyaga, amelynek birtoklásáért és sokszor környezetpusztító kitermeléséért már napjainkban is fegyveres konfliktusok zajlanak a világban.

Folytatás: Eltűnt hegyek

Nyitókép: Orbán Viktor, és a “főbányatulaj” apja Orbán Győző.


Milliárdos osztalékot fialt Orbán Győző nagyobb cége
Az 1,8 milliárdos adózott nyereséget mind kivették osztalékként a Dolomit Kft.-ből, Orbán Viktor miniszterelnök édesapjának a cégéből. A vállalkozás 4 milliárdos forgalom mellett érte el az eredményt.

Közzétette éves beszámolóját a Dolomit Kft. aminek tulajdonosa Orbán Győző, Orbán Viktor miniszterelnök édesapja. A K-monitor  által közölt adatokat a 444.hu szúrta ki

Eszerint 2019-ben az előző évi 65 helyett már 77-en dolgoztak a vállalatnál, a cég nettó árbevétele 600 millió forinttal, 4 milliárdra csökkent, de továbbra is kiemelkedően eredményes: a 2018-as 1,9 milliárd után 2019-ben 1,8 milliárd forint adózott nyereséget könyvelhetett el. Ezt a pénzt pedig az utolsó fillérig kivették osztalékként a tulajdonosok.

A szintén Orbán Győző érdekeltségébe tartozó Gánt-Kő Kft. 280 milliós nyeresége mellett nem fizetett osztalékot.  Egy héttel ezelőtt egy másik igen sikeres Orbán-cég, a Nehéz Kő Kft. is közzétette eredményét, ott 2,9 milliárd forintos forgalom mellett 139 millió forint osztalék keletkezett.

 

 

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek