A 64 vizsgált ország között Magyarországot a 46. helyre rangsorolja az Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (CCPI 2024), amelyet Bakuban, az ENSZ 29. klímacsúcsán mutattak be. A CCPI azt jelöli, hogy az egyes országok az elmúlt év során mennyit haladtak az üvegházhatású gázok csökkentése, a megújuló energiák elterjesztése, az energiafogyasztás mérséklése és a hatékony éghajlatvédelmi stratégiák megalkotása terén.
A Germanwatch nevű német civil szervezet által összeállított CCPI szerint egyetlen ország se érdemelte ki a kiváló helyezést. A legjobb három országnak Dánia, Hollandia és az Egyesült Királyság bizonyult, a legrosszabbnak pedig az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Irán.
A CCPI szakértői szerint Magyarországon nincsenek megfogható jelei annak, hogy a kormány elkötelezett lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának olyan mértékű csökkentése mellett, amely megfelelne az európai uniós célkitűzéseknek. Nincs érdemi program a lakóépületek energetikai korszerűsítésére. Hatalmas állami támogatásokat kapnak olyan beruházások, amelyek jelentősen növelik az energiafelhasználást és szén-dioxid-kibocsátást. Nem látszik, miként csökkentenék a közlekedési eredetű kibocsátásokat.
Az éghajlatvédelemben az előrelépést nagymértékben hátráltatja a civil szervezetekkel szembeni nagyfokú politikai diszkrimináció és az a tény is, hogy a kormányközeli média gyakran félretájékoztatja a lakosságot a környezetvédelmi, éghajlatvédelmi témákkal kapcsolatosan.
„A kormánynak a jelenleginél sokkal nagyobb összegeket kellene fordítania egyebek mellett az épületek korszerűsítésére, valamint a közösségi közlekedés, illetve a vasút finanszírozás, továbbá a rászoruló háztartásoknak a pénzbeni támogatására. Minderre a forrásokat a súlyosan környezetszennyező, egészségkárosító tevékenységek támogatásának megszüntetésével, illetve fokozott megadóztatásával lehet előteremteni, amire a szervezetünk már évtizedek óta konkrét javaslatokat tesz” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A Magyarországról szóló részletes jelentés itt olvasható.
A Germanwatch által végzett pontozás 80 százaléka statisztikai adatokon alapszik, míg a maradék 10-10 százalék a belföldi és a nemzetközi klímapolitikai törekvések értékéléséből adódik össze. A jelentés magyarországi szakértői közül Lukács András (Levegő Munkacsoport) és Perger András (Greenpeace Magyarország) járult hozzá, hogy a nevüket nyilvánosságra hozzák.
Nyitókép: ligniter Mátrai erőmű. forrás: Greenpeace
Kapcsolódó anyagok:
COP29 Félidő: A Magyar Természetvédők Szövetségének szemszögéből
COP29: bizonytalanságot hoz Trump a klímapolitikába
Aktivisták ezermilliárd dolláros klímafinanszírozást követelnek a bakui COP29-en
COP16, COP29. Mi is az a COP egyáltalán?
Ma kezdődik Bakuban a COP29, az ENSZ idei klímakonferenciája
Orbán liblingje, az olajban gazdag elnyomó rezsim rendezheti jövőre a COP29 klímacsúcsot
Botrány a bakui klímacsúcson – a szegény államok kivonultak COP 29-ről
Magyar szervezetek is bemutatták hazai akcióikat a bakui klímacsúcson
Lantos Csaba energiaügyi miniszter átvette a magyar fiatalok üzenetét a klímacsúcson
Orbán szerint így kell hatékonyan harcolni a klímaváltozás ellen
Vesztésre áll a természet − drámai a csökkenés a vadvilág populációiban
