A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Az ombudsman szerint Magyarországon többségben vannak a válság vesztesei. Szabó Máté szerint a zöld szempontok érvényesülése gyakran hátrányt szenved a közgazdasági, technológiai szempontokkal szemben.

Magyarországon nagyon sok háztartás, állampolgár a válság vesztese, a társadalomban ők vannak többségben – mondta Szabó Máté, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által rendezett  "A válság vesztesei a paragrafusok fogságában" című projekt keretében a hulladékgazdálkodás irányairól rendezett műhelybeszélgetés szünetében tartott sajtótájékoztatón.

Az ombudsman elmondta: az év végén záruló projekt keretében több témában vizsgálják, hogy a jog intézményei mennyiben segítik, vagy gátolják a válságra adott állampolgári reakciókat, különös tekintettel a rászoruló csoportok érintettségére. A települési hulladékgazdálkodás irányaival kapcsolatban a műhelybeszélgetésen elhangzottak alapján Szabó Máté ismertette: a parlament előtt lévő, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény esetében sem készült hatástanulmány, holott gazdasági és társadalmi hatását tekintve jelentős jogszabályról van szó. Jelenleg a szolgáltatók adatai alapján a hulladékszállítási díj 20 százalékát kintlévőségként tartják nyilván, amelyet mintegy félmillió ember nem, vagy nem megfelelő ütemezésben fizet.

A hulladékszállítási díj megállapításával kapcsolatban követelményként fogalmazta meg Szabó Máté, hogy az legyen differenciált, igazodjon a települések, a különböző fogyasztási struktúrában élők igényeihez, ösztönözzön a keletkezett hulladék háztartási felhasználására, újrahasznosítására. A szolgáltatás díja legyen átlátható, a környezetvédelmi költséggel, a fogyasztási szerkezettel arányos, és tartalmazzon önrészt.

Az ombudsman szerint a vizsgálataikból kitűnik, hogy a kis- és a nagytelepüléseken a hulladékkezelésben eltérő helyzetek vannak. Például a kistelepüléseken olyan kis- és középvállalkozó magánszolgáltatók működnek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő technológiával, személyzettel arra, hogy a hulladékgazdálkodásban jelentkező sokféle igényt kielégítsék. A nagyvárosban szolgáltatók többnyire ki tudják elégíteni ezeket az igényeket, és tudnak differenciálni. Szabó Máté szerint a zöld szempontok érvényesülése gyakran hátrányt szenved a közgazdasági, technológiai szempontokkal szemben. A civilek úgy látják, hogy a hulladékgazdálkodási koncepcióban a szemléletformálás, a prevenció, a hulladéktermelés csökkentése nem kap elegendő hangsúlyt, inkább a reaktív jelleg érvényesül, azaz a létrejövő hulladék megfelelő technológiával, racionalitással történő eltakarítása szerepel. A civilek megfogalmazták, hogy a hulladékgazdálkodásban kis hangsúlyt kap az állampolgárok közösségi részvétele, szerintük a jelenlegi zöldhálózatokra lehetne építeni a hulladékgazdálkodásban is – mondta Szabó Máté.
 


Az ombudsman szerint nem felel meg a jogszabályokban foglalt szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányossága elvének, ha egy önkormányzati rendelet nem biztosít a lakosok számára 120 literes gyűjtőedénynél kisebb kukásedényt.  Az alapvető jogok biztosa közleményében azt írta, arról érkezett hozzá panasz, hogy egy kistelepülésen az ingatlantulajdonosok jelentős része 80 literes hulladéktároló edényzettel rendelkezik, a közszolgáltató azonban a 120 literes után állítja ki nekik a számlát. Szabó Máté kifogásolta, hogy az érintett – általa meg nem nevezett – település önkormányzata hosszú ideje tudja, számos ingatlantulajdonos 80 literes hulladékgyűjtőt használ, ennek ellenére nem korrigálták a helyi rendeletet, tehát ott nem vehető igénybe 80 literes kukásedény.  Állásfoglalása szerint, ha egy települési önkormányzat nem biztosít a 110-120 literes gyűjtőedénynél kisebb edényzetet, akkor a kevesebb hulladék elszállítását igénylő lakosok számára nem teszi lehetővé az arányos díjfizetést. Az alapvető jogok biztosa a bepanaszolt település képviselő-testületéhez fordult, és kérte: gondoskodjanak a rendelet módosításáról.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás