A rovat kizárólagos támogatója

Világszerte száz fölött jár azoknak a településeknek a száma, akik 100%-ban megújuló energiaforrásokra alapozzák a jövőjüket. Köztük van Malmö, Svédország talán legdinamikusabban fejlődő városa.

Nő a lakosságszám, nő a város, szédítően fejlődik a közlekedés, elképesztően sok a fiatal (az átlagéletkor 29,5 év!). Mit kezd egy ilyen helyzettel a városvezetés? Az Energiaklubtól Király Zsuzsanna is ott járt, és nem csak a célkitűzésekről, de a hogyanokról és az eredményekről is sokat megtudott. Íme élménybeszámolója:

Malmö esetében (is) fontos tisztázni, hogy a 100% megújulós célkitűzés az önkormányzat saját tulajdonú intézményeire, szolgáltatásaira – a középületekre, a városi üzemeltetésű közlekedésre, a saját energia- és egyéb beszerzéseire – vonatkozik. Ez a település összenergia-felhasználásának lehet, hogy csak a töredéke, de két lényeges dolog van itt:
Az önkormányzat közpénzből gazdálkodik, a takarékosan és helyi energiaforrásokkal üzemelő város közérdek.
Az önkormányzat ez esetben a húzóágazat szerepét vállalta fel, azaz kísérletezik, megosztja a jó és a rossz tapasztalatait is, példát mutat, bátorítja a magánszféra szereplőit. Így, a privát tőke bemozdításával egy kilowatt önkormányzati megújulós kapacitás akár a többszörösére sokszorozódhat más szektorokban. 

Városi idill, biogázüzemű busszal
 

Mégis, hogyan képzeli el a teljes átállást a megújulókra a városvezetés? Hát hosszú távú koncepció mentén, szisztematikusan végrehajtott tervekkel, és főként az energiahatékonyság nehéztüzérségének bevetésével!

A város 2009-2020 időszakra szóló környezetvédelmi programja alapján:

2020-ra a város egy főre eső energiafogyasztása 20%-kal csökken a 2005-ös szinthez mérve, és 2030-ig újabb 20%-ot faragnak az egy főre eső fogyasztásból. (Figyelem, fontos, hogy egy főre eső energiáról beszélnek, ami az összenergia-felhasználás növekedést is jelentheti, hiszen nő a lakosságszám, fejlődik a gazdaság, a bővül a közlekedés.)

Az önkormányzati energiafelhasználás kizárólag megújuló energián alapul majd: biogázt, szelet, nap- és vízenergiát használnak majd.

2020-ra az 1990-es szinthez képest 40%-kal csökken a település teljes CO2-kibocsátása.

A vasúti és más (zöld) áramon alapuló megoldások, valamint a bringázás jelentős növekedését tervezik a tömegközlekedésben, a szállításban pedig a hajózást és a vasutat fejlesztik.

A városfejlesztés felkészül a klímaváltozásra: a hőhullámokra, az emelkedő tengerszintre, a több csapadékra.
 

Nem csak felújítani, működtetni is okosan kell

Az önkormányzat szakterületen dolgozó kollégái még inkább földközelbe hozták a megoldásokat. Elmondták, hogy elsősorban az épületállományuk felújítására és a megfelelő, gondos üzemeltetésre teszik a hangsúlyt. Ez utóbbi folyamatos épületfelügyeletet, statisztikák készítését, rendszeres karbantartást, az épülethasználókkal való rendszeres egyeztetést jelent.

Nagyrészt ezeknek köszönhető, hogy a 2000-es évek eleje óta közel 40%-kal sikerült lefaragni a saját tulajdonú épületállomány energiafogyasztását. Egy városi tulajdonban levő épület (lakások és közintézmények is ideértendők) egy négyzetméterére ma 151 kWh energiafogyasztás esik éves szinten, ami elég jó adat egy zord északi várostól. És már csak egy hajszálra vannak a 2020-ra tervezett céljaiktól!

Az új házak persze nagyon szigorú fenntarthatósági szempontok szerint épülnek, de ezt már olyan természetességgel, mintegy mellékesen említették, mint ahogy reggel felkel a nap.

Modern és hatékony 

A megújuló energiás részarány növelését elsősorban az energiabeszerzéseken keresztül biztosítják. Például már most csak megújuló alapon termelt áramot vásárolnak, de gyakorlatilag minden közbeszerzés esetén bekerülnek a zöld szempontok. A városi tömegközlekedésben a biogázzal furikázó buszok és a minden bizonnyal 100% megújuló energiával hasító villamosok dominálnak. És persze a tengerre épített városi szauna biomasszával üzemel.
 

Szauna a tengeren, természetesen fával fűtve 

A saját áram- és hőtermelés egyelőre kevésbé hangsúlyos náluk, bár erre is vannak terveik. De végül is miért akarna az önkormányzat termelőként beszállni egy piacra, ahol mások már profin csinálják azt, amire neki szüksége van? 

A malmöi tanulmányútra a REBUS projekt keretében jutottunk el, amelyben az Energiaklub szakmai partnerként vesz részt.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás