A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: euronews

A világ napraforgóolaj-exportjának 2 kulcsországa, Ukrajna és Oroszország háborúban áll egymással, aminek hatására az egyébként is magas árak tovább emelkedtek. Sok élelmiszeripari cég ezért újra a rendkívül környezetszennyező pálmaolajhoz fordul, mert ebben látja a fennmaradása zálogát. A környezetvédelmi problémák a gazdasági nehézségek közepette a háttérbe szorultak.

Az orosz-ukrán háborút semmiképpen sem lehet világháborúnak nevezni. Egy szuverén állam, Oroszország megtámadott egy másikat, Ukrajnát, egy harmadik ország, Belarusz segítségével. A globalizált és ezer szállal összekötött világban azonban ennek a viszonylag korlátozott konfliktusnak is rendkívül szerteágazó következményei vannak, bőven azon is túl, hogy a nyugati szankcióknak milyen hatása van az európai és amerikai emberek életére.

Az orosz rakétákkal együtt olyan gazdasági folyamatok is elindultak február 24-én, amelyek az egész világon éreztetik hatásukat, Perutól Indonéziáig. Az egyik ilyen folyamatra a Politico hívta fel a figyelmet egy tegnapi írásában: a háború miatt újra nő a pálmaolaj iránti kereslet a világon, ami komoly aggodalommal tölti el a környezetvédőket.

Az ázsiai erdőirtások fő felelőse

A pálmaolaj az utóbbi években páriává vált, mert előállítása rendkívül környezetszennyező. A világ termelésének 85 százalékáért Malajzia és Indonézia felelős, ahol rengeteg esőerdőt vágtak ki, hogy helyet biztosítsanak az olajpálmáknak.

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának öt évvel ezelőtti jelentése szerint ráadásul a térségben pusztító tűzvészek is elsősorban az erdőirtásra vezethetők vissza, a tüzekkel járó légszennyezés pedig emberek ezreinek idő előtti halálát okozta. Borneó szigetén a leglátványosabb a változás, itt az esőerdő nagyjából 90 százalékát már kiirtották, elsősorban azért, hogy pálmaültetvényeket hozzanak létre a helyén.

Orangután próbál küzdeni az élőhelyéért Borneón

A környezetkárosítás és az ezzel járó negatív PR-hatások miatt az utóbbi években egyre több cég döntött úgy, hogy felhagy a pálmaolaj használatával. A háború kitörésével azonban a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorultak, a kedvező folyamat pedig visszafordulni látszik.

Ahogy arra a Válasz Online is felhívja a figyelmet, az orosz invázió előtt a világ napraforgóolaj-exportjának 80 százalékát Oroszország és Ukrajna adta. A kivitel azonban a harcok miatt leállt, az árak pedig kilőttek. Mindez egy olyan időszakban történt, amikor már egyébként is a magas inflációval küzdött a világ számos országa, így Európa államai is, ahova az ukrán napraforgóolaj-kivitel fele irányul normális körülmények között.

Környezetszennyezés vagy csőd

Az egyik első nagyvállalata, amely tarthatatlannak ítélte meg a helyzetet, a brit Iceland szupermarketlánc volt. A cég március végi közleményében ugyan elismerte, hogy a pálmaolaj felelős a kelet-ázsiai erdőirtásokért, de mégis bejelentette, hogy újrakezdi annak használatát. A cég vezérigazgatója, Richard Walker úgy fogalmazott, nagyon sajnálja, hogy így kell tenniük, de a lépés alternatívája az lenne, hogy számos árut egyszerűen levesznek az üzletek polcairól. Olajat ugyanis a fagyasztott sültkrumplitól a kekszeken és a majonézen át a bébiételekig rengeteg termék előállításához használnak.

AP
Pálmaolaj felhasználásával készült termékek az ültetvényeken dolgozó nők kezében. forrás: AP

Az Icelandhez hasonló konklúziókat vont le a helyzetből sok más cég is, és még többen vannak, amelyek most fontolgatják az átállást. A Politicónak ezt több élelmiszeripari szereplő is megerősítette. A kereskedelmi adatok egyelőre még nem olyan frissek, hogy közvetlenül kimutassák a változást, de az biztos, hogy márciusban a pálmaolaj ára is rekordszintre emelkedett a napraforgóolaj-hiány miatti nagy kereslet miatt. Kiki Taufik, a Greenpeace egyik indonéziai aktivistája így foglalta össze a helyzetet:

Ha a növényi olajok ára rekordszintre ugrik, az rossz hír az embereknek, az erdőknek és a vadállatoknak is.

Egy fenntarthatósággal foglalkozó tanácsadócég, a Competere vezetője szerint bár az Icelandhez hasonló vállalatok döntése igazán látványos, a kisebb cégek azok, amelyek gyorsabban lépnek. Pietro Paganini úgy látja, hogy a nagyvállalatoknak a mozgásterük is nagyobb, mert több napraforgóolajuk van raktáron, és jobban tartanak a közvélemény reakciójától. A kicsik viszont gondolkodás nélkül állnak át a pálmaolajra, mert attól tartanak, hogy különben lehúzhatják a rolót.

Ha nem történik gyors változás, akkor gyakorlatilag biztosra vehető, hogy felpörög az erdőirtás Indonéziában és Malajziában, a jelenlegi kapacitás ugyanis nem tudja ellátni a háború miatt megnövekedett keresletet. Ez pedig újabb élőhelyek elpusztulásával, még több környezetszennyezéssel és a bozóttüzek kockázatának növekedésével jár. Az élelmiszerárak globális növekedése mellett ez az az ár, amit a helyieknek meg kell fizetniük egy tízezer kilométerrel arrébb zajló háborúért.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek