A rovat kizárólagos támogatója

Ha azt hinnénk, hogy az élelmiszerbizonytalanság a jövő zenéje, és még nem kell vele foglalkoznunk, tévedünk – már most egyötödével kevesebb élelmiszert termelünk az 1960-as évekhez képest, csak a technológiai fejlődés ezt eddig ügyesen palástolta.

Laikus szemmel a célként kitűzött maximum másfél-két Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés kevésnek tűnhet, és nehéz lehet megérteni, hogy egy ilyen aprónak tűnő változás hogyan hozhat olyan következményeket, ami az ember mindennapi életét is jócskán befolyásolja. Azon túl, hogy az iparosodás előtti mértékhez képest ennél nagyobb melegedés visszafordíthatatlan folyamatokat indítana el, az egyik legkézenfekvőbb következménye a klímaváltozásnak az élelmiszerbiztonság eltűnése lesz – és nem csak a fejlődő világban.

Még a világjárvány idején is évente több tízmillióval növekszik a Föld lakossága, előrejelzések szerint pedig ez nem a közeljövőben fog leállni. Ez azt is jelenti, hogy – bár a megfelelő elosztással lehet javítani a helyzeten – egyre több élelmiszert kell megtermelnünk. A klímaváltozás erre erősen hatással lesz, és hatással van már ma is, legalább is egy friss kutatás szerint.

A Marylandi Egyetem szakértői a Nature Climate Change tudományos folyóiratban jelentettek meg egy tanulmányt arról, hogy 1961 óta 21 százalékos csökkenés figyelhető meg az élelmiszertermelésben. Ez a kutatók szerint egyértelműen nagy részben a klímaváltozás számlájára írható, mivel a hosszú, nagyobb szárazságok és áradások következtében nehezebb termeszteni.

A szakértők megjegyezték, hogy a kutatásukban két újdonság is van: az egyik az, hogy az időjárási körülményeket is belevették a számításba, a másik pedig az, hogy nemcsak a gabonaféléket vizsgálták, mint a világ fő energiaforrását, hanem az összes termesztett élelmiszert. Felhívják a figyelmet arra is, hogy bár azt hisszük, hogy a klímaváltozás csak a jövőben érint majd minket, már most komolyan látszanak a súlyos következményei – többek között az élelmiszerellátásban is.

A kutatók kiszámolták azt, hogy a klímaváltozás nélkül mennyi élelmet termelnénk jelenleg, és megfigyelték, hogy a viszontagságos időjárási körülmények komolyan rányomják a bélyegüket a mezőgazdaság termelékenységére. Az ok, amiért ezt egyelőre nem látjuk, az a technológiai fejlődés: a jobb gépek és az olyan megoldások, mint például a kisebb méretű gabonafélék termesztése egy darabig megvédte a földeket és a terményeket az időjárás változásától. A szakértők szerint azonban erre nem szabad hosszú távon építeni.

Természetesen ez is egy láncreakció: az alacsonyabb termelékenység éhínséghez is vezet, hiszen egyre drágább az élelmiszer, ugyanakkor arra is készteti a gazdákat, hogy nagyobb területeket vegyenek el a természetes növénytakarótól, és kezdjenek azon is termeszteni, hiszen a kimaradt mennyiséget valahogy pótolni kell. A potenciális mezőgazdasági területek száma azonban erősen véges, így más megoldást kellene találni a termelékenység növeléséhez.

Az olyan fejlett területeken, mint amilyen az Egyesült Államok is, egyelőre nem érezni a probléma hatását, de a szakértők szerint ez átmeneti – előbb-utóbb még a leggazdagabb országok is szenvedni fognak a következményektől.

Nyitókép: szójabetakarítás a brazíliai Mato Grosso államban

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek