A rovat kizárólagos támogatója

Szél Bernadett országgyűlési képviselő 10 kérdést tett fel a kormány klímaterveivel kapcsolatban, a válaszokból az derült ki, hogy Magyarország messze van még a klímasemlegességtől. Sem a szélerőművek jövőjéről, sem Mészáros Lőrinc szénerőművének leállításáról nincsenek tervek.

A 444.hu szerint a magyar kormány még 2016-ban lehetetlenítette el az újabb szélerőművek építését, mivel nem tartották indokoltnak újabb turbinák építését, miközben Európában egyre jobban erősödött a szélenergia részaránya. Ráadásul a 2030-as energiamix tervezetben már nem is szerepel egyáltalán szélenergia. A írásbeli kérdésekre adott válaszokból úgy tűnik, a kormány egyelőre nem döntötte el, hogy akar-e 2030 után szélenergiát.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára nem válaszolt egyértelműen arra, hogy az országos szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felelős Mátrai Erőművet mikor állatja le. Az ország egyetlen szénerőművének engedélyei 2025-ben járnak le, de könnyen lehet, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő erőmű működési engedélyét a kormány meghosszabbítaná, ugyanis az üzemeltetési tervek egészen 2029-ig szólnak. A Greenpeace szerint mindez további 4-5 év környezetszennyezéssel, akár 20-25 millió tonna plusz szén-dioxid kibocsátásával járna. Közben az elavult erőmű termelése folyamatosan csökken.

Cseresnyés az egyik válaszban azt is világossá teszi, hogy a párizsi klímacélok teljesítéséhez mindenképpen szükségesnek tartja az új paksi blokkok üzembe helyezését.

A magyar kormány a megújuló energia arányának növelésével is lassan haladna, 2030-ig csak 20 százalékra növelné. De az államtitkár szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vállalt kötelezettségeket 20 százalékkal is teljesíteni lehet. A 444 megjegyzi, hogy ebben az is segíthet, hogy ebben a magyar kormány csak a minimumot vállalta. (index szemle)

 

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek