Vigyáznunk kell a méhekre, mert tőlük függ az élelem jövője
Május 20-án ünneplik a méhek világnapját, először a történelemben
Idén ünneplik először a méhek világnapját. Ennek apropóján az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) arra ösztönzi a világ országait és mindenkit, hogy tegyünk többet a méhek és más beporzók védelme érdekében, ugyanis élelelmünk változatossága és jövője a tét.
A méheket nagy veszély fenyegeti az éghajlatváltozás, az intenzív mezőgazdaság, a rovarirtó szerek, a biológiai sokféleség csökkenése és a környezetszennyezés együttes hatásai miatt. A világnap hivatalos ünnepségén Szlovéniában José Graziano da Silva a FAO főigazgatója azt mondta, hogy az országoknak beporzó-barát és fenntartható élelmiszerpolitikára és -rendszerekre kell áttérniük. „Nem folytathatjuk tovább a termelékenység fokozásának hajszolását, ami a peszticidek és más vegyi anyagok használatán nyugszik, melyek fenyegetik mind a haszonnövényeket, mind a beporzókat” – mondta Graziano da Silva.
Haszonnövényeink több mint 75 százalékának függ a termésátlaga vagy minősége valamilyen mértékben a beporzók áldásos tevékenységétől.
A méhek a nektár és a pollen fogyasztására adaptálódtak; ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. A pollenek többségével lárváikat etetik. Táplálékukat a hosszú proboscidesszel, (komplex, összetett nyelvvel) kaparinthatják meg a virágokból. A hímek antennája általában tizenhárom, a nőstényeké tizenkét szegmentumból áll. Minden fajuknak két pár szárnya van, és ezek közül a hátsó pár kisebb. A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, és a virágos növények legfontosabb beporzói. Gyűjtenek pollent és nektárt is. A nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók. A legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől.
A méhek és más beporzók hiánya kihalásra ítélné a kávét, az almát, a mandulát, a paradicsomot és a kakaót, csak hogy néhány példát említsünk. „Mindannyian felelősek vagyunk a méhekért, ezért mindannyiunknak kötelessége tekintettel lenni a beporzókra hétköznapi döntéseinkben. Akár kerti virágaink gondozásával is hozzájárulhatunk ehhez” – mondta a főigazgató.
A beporzásban szerepet játszik a háziméh, vad méh, a madarak, denevérek, pillangók és a bogarak is, akik virágról virágra ugrálnak, repülnek vagy mászkálnak, így termékenyítve meg azt. Számuk az elmúlt évtizedekben folyamatos csökkent és a bizonyítékok azt mutatják hogy ezen negatív tendencia elsősorban az emberi tevékenység – közte az éghajlatváltozás – következménye. A fenntartható mezőgazdasági megoldások, és különösen a hazánk által is támogatott agroökológia, védelmet nyújthatnak a méheknek és más beporzóknak, mivel kevesebb rovarirtó szernek teszi ki a beporzókat, és egyben lehetővé teszi a fajtagazdagság megtartását a mezőgazdaságban.
A FAO és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közösen dolgozta ki a rovarirto szer használat nemzetközi magatartási kódexét. Ez olyan jó gyakorlatokat tartalmaz, ami csökkenti a beporzók peszticideknek való kitettségét. A méhek világnapjának hivatalos ünnepségét ma tartják a szlovén Breznicában, Ljubljanától mintegy 50 kilométerre észak-nyugatra. A helyszín és időpont természetesen nem véletlen – itt született 1734. május 20-án Anton Janša, a modern méhészet egyik fontos úttörője, az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője. Az eredetileg festőnek tanult Jansa a Habsburg udvar bécsi egyetemének a méhészkedés tudományát oktató tanára volt. Munkásságának fontosságát már akkor felismerték és nagyra becsülték.
A méhek napját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére 1994-től április 30-án ünnepeljük Magyarországon, mivel ez idő tájt teljesedik ki az élet a kaptárban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében május 20-a 2018-tól a méhek világnapja. Az ENSZ ezzel a méhészek helyzetére és fontosságára hívja fel a világ figyelmét. A javaslat Szlovéniából érkezett, ahol a méhészkedés jelentős hagyományokkal rendelkezik, és ahol minden 200-ik szlovén foglalkozik méhészettel. Ez a legmagasabb arány az egész világon!
TÉNYEK A MÉHEKKEL KAPCSOLATBAN
• 4-ből 3 haszonnövény függ a beporzó tevékenységtől.
• A beporzás szükséges 87 alapvető haszonnövényünknél.
• Beporzástól függ az alma, az eper, a paprika, a hagyma, a kávé és a kakaó termése.
• Egyetlen háziméh napi 7000 virágot látogat meg átlagban, és négymillió virágot kell meglátogatnia egy kilogramm méz előállításához.
• Csak a nyugati mézelő méhek tevékenységükkel 1,6 millió tonna mézet állítanak elő évente.
• A világon 20 000 vadméhfaj ismert.