A rovat kizárólagos támogatója

Több mint egy évtizede tétlen a mindenkori magyar kormány a roncsimport ügyében. Azóta, amióta az Európai Bíróság ítéletei miatt kénytelenek voltunk megváltoztatni a regisztrációs adó kivetését úgy, hogy minél öregebb egy autó, annál kevesebbe kerüljön a hazai forgalomba állítása. Ezért ömlenek az országba a lestrapált, kétes hatékonyságú részecskeszűrős, gyönge nitrogénoxid-közömbösítő rendszerrel szerelt személygépkocsik.

Hiába a Magyar Gépkocsiimportőrök Egyesületének javaslata, hiába, hogy van uniós jogszabály, mely lehetővé tenné a roncsimport fékezését, és hiába hirdette meg a kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében: „Nem leszünk Európa roncstemetője, a szennyező autók behozatalát szigorúan korlátozzuk.” Ha már az állam nem tesz semmit, az önkormányzatok tehetnének. Csak ki kellene jelölniük a településen olyan övezeteket, ahova nem hajthat be meghatározott környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő gépjármű – nemcsak személyautó, de furgon és teherautó sem –, vagy ha mégis, csak behajtási díj befizetése ellenében.

Angolul Low Emission Zone-nak vagy Clean Air Zone-nak, németül Umweltzone-nak, hollandul Milieuzone-nak, franciául Zone à Circulation Restreinte-nek (ZCR), flamandul Lage-emissiezone-nak, dánul Miljøzone-nak, svédül Miljözonnak, norvégül Lavutslippssone-nak, olaszul ZTL ambiente-nek hívják és jelölik a városok az ilyen tiltott övezeteket.

A súlyosan szennyező autók elleni védekezésnek ez a módja annyira népszerű és elterjedt Európában, hogy a „Városi behajtási korlátozások Európában” honlapnak az egyik allapja csak erről szól. A roncsimport ellen azért látszik jó eszköznek, mert miért venne valaki olyan autót, amellyel egyre több helyre nem tud eljutni? Fölmerül, hogy mi legyen a már meglévő gépjárművekkel. A fuvarozók majd megoldják valahogy, de a személyautók tulajdonosait nem ildomos megakadályozni abban, hogy a járművet a lakóhelyük közelében tartsák. Az alacsony kibocsátási övezetben lakóknak tehát felmentést kell adni a behajtási tilalom alól. Amikor először fölmerült, hogy a magyarországi városok is bevezethetnének alacsony kibocsátási övezeteket, még élt az az előírás, hogy a rendszámra ragasztott matricával kell jelezni a gépkocsi levegőszennyezési teljesítményét. Feketével a legnagyobbat, zölddel a legkisebbet. Ez a rendszer a gépjárművek környezetvédelmi besorolásán alapult. Erre a szabályozásra támaszkodva került bele a KRESZ-be a „Környezetvédelmi Zóna” tábla, egy a behajtásra jogosító matricák színét jelző kiegészítő táblával.

A KRESZ 14. paragrafus (1) z/3. pontja szerint: „»Környezetvédelmi övezet (zóna)« (53/e. ábra); a jelzőtábla azt jelzi, hogy a »Környezetvédelmi övezet (zóna) vége« (53/f. ábra) jelzőtábláig az úton (övezetben) a gépkocsik nem közlekedhetnek. A kiegészítő jelzőtábla jelzi (53/g. ábra) azon környezetvédelmi igazolólaphoz tartozó – a hatósági jelzésen (rendszámtáblán) elhelyezett – matrica színét, amellyel rendelkező gépkocsira a behajtás tilalma vonatkozik. A behajtási tilalom alól az út kezelője felmentést adhat. A kiegészítő jelzőtáblán »Kivéve engedéllyel« felirat is elhelyezhető.”

Csakhogy 2015-ben a jó magyar állam egy elegáns gesztussal megszüntette a rendszámok matricázását. Szerencsére erre a problémára van megoldás. A KRESZ 20/A. paragrafusa szerint ugyanis a 11-18. és a 20. paragrafusbeli közúti jelzések ábráiban a feliratok példálózó jellegűek. A jelzésnek mindenkor a tényleges helyzetet, illetőleg szabályozást kell feltüntetnie. Vagyis lehet a kiegészítő táblán az is, hogy milyen környezetvédelmi besorolásba tartozó autók hajthatnak be (például „Euro 4-6” és „Euro IV-VI”). Ellenőrizni is tudni kell, hogy egy autó jogosan van-e az övezetben. A közterület-felügyelet kialakíthat egy stratégiát, hogy bizonyos betűjelű autókat megállít, és megnézi a forgalmit. Arra azonban nem nagyon lesz ember, hogy megfelelő gyakorisággal ellenőrizzenek, és ez a megoldás a forgalomra sincs jó hatással. Ráadásul a forgalmiba nem az uniós kibocsátási szabályozás szerint van beírva a levegőszennyezési képesség, hanem a már említett bonyolultabb, sokkal több osztályból álló környezetvédelmi besorolás szerint, miáltal az ellenőrzés sokáig tart. Egyszerűbb, ha mégiscsak van valamilyen matrica azon az autón. Az önkormányzat rendelheti el, hogy az alacsony kibocsátási övezetbe behajtani kívánó gépkocsi szélvédőjén legyen egy matrica, amely mutatja, hogy milyen Euro kibocsátási kategóriába tartozik. A kormánynak ebben is már öt éve lépnie kellett volna, de – miután környezetvédelmi övezet kijelölésére a KRESZ feljogosítja az önkormányzatokat – maguk is kitalálhatnak matricákat, amit a szélvédőre vagy a szélvédő mögé lehetne tenni. Vagy akár átvehetik a német jelölést, az ott használatos matricákkal együtt.

Budapesten a helyi lakosokat illetően a kerületi parkolási engedély is működhet matricaként az ottani alacsony kibocsátási övezetben – de akár az egész városban is. Eldöntendő kérdés, hogy teljes legyen-e a behajtási tilalom, vagy olyan, amely alól – mint Londonban, ahol az Ultra Low Emission Zone-nál alkalmilag 12,5 fontért (mintegy 5000 forintért) – felmentést lehet vásárolni. Sajnos Magyarországon egy ilyen alkalmi díj befizetését ellenőrizni képes elektronikus ellenőrző rendszer csak az autópályákon van kiépítve. Kisebb, különálló alacsony kibocsátási övezetek ellenőrzése nagyon drága volna vele, nem érdemes belevágni, ezért az alkalmi felmentés is csak matricával látszik megoldhatónak. Azok, akiknek rendszeresen kell behajtaniuk egy település valamelyik övezetébe, vehessék meg méltányos – a gépkocsi okozta levegőszennyezés mértékével arányos – áron a matricát. Aki csak egyszer-egyszer jár arra autóval, az pedig megállhat az övezeten kívül, és onnan besétálhat, bebiciklizhet, betaxizhat vagy bejuthat a közösségi közlekedési szolgáltatást igénybe véve is.

Mi legyen a taxikkal, áruszállító járművekkel?

Azokra – de a nem szolgáltatásra szolgáló személyautóra ne – lehessen venni egy minden kerületre, minden alacsony kibocsátási zónára érvényes, általános Budapest matricát. Amely azonban a rendelet megjelenése után vásárolt gépkocsira már nem adható ki. Miután az alacsony kibocsátási zóna elnevezésnek önmagában is van jelentősége, az ismertté tételére Budapesten a már meglévő védett övezetek is alkalmasak lehetnek. Tizenegy kijelölt védett övezetbe gépjárművel ma is csak engedéllyel szabad behajtani. Ezeket a helyeket a Fővárosi Közgyűlés 30/2010. (VI. 4.) számú rendeletének (az ún. parkolási rendeletnek) harmadik melléklete sorolja föl, a behajtási engedélyezést pedig a 14. paragrafus szabályozza. A behajtási, illetve behajtási és parkolási engedélyért fizetni kell. A díjtételeket megadó rendelet 25. paragrafusát lehet úgy módosítani, hogy a díj függjön a gépjármű hivatalos levegőszennyezésétől. Lehet például a legújabb, Euro 6/VI előírást a forgalmi engedély alapján teljesítő gépjármű díja a most érvényes alapdíj, a rosszabbaké pedig annak többszöröse az alacsony kibocsátási védett övezetekben.

Vargha Márton Levegő Munkacsoport

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek