A rovat kizárólagos támogatója

A mozgalom listán láttam meghirdetve, hogy Dennis Meadows professzor Magyarországon is bemutatja a “Növekedés határai-30 év múlva” című könyvet, amely a Római Klub híres jelentésének legújabb aktualizált változata.



kérdésekre várva
kérdésekre várva
Magam is ott voltam 2005 április 22-én pénteken a Magyar Tudományos Akadémián. Már csak azért is megérte elmenni, mert valamennyi regisztrált résztvevő kapott egy példányt. Mindenkinek javaslom elolvasni, én egész hétvégén nem tudtam letenni. Pedig kifejezetten hűvös, távolságtartó stílusú, talán a “zöld” szó egyszer sincsen benne, se “géntechnológia”, se “atomenergia”. De ugyanakkor kötelességüknek érezték a szerzők, hogy megpróbáljanak pozítív szcenáriókat is felvázolni az emberi civilizáció sorsát illetően.
Ami a lényeg: a nyolcvanas évek közepe óta az emberiség “ökológiai lábnyoma” már nagyobb, mint a Föld adott komponensre számított fajlagos felszíne. Magyarán: egyre gyorsuló ütemben haladunk a lejtőn. Bár más terminológiával és nagyobb ismeretanyaggal, továbbá jóval fejlettebb matematikai modellezéssel, de csak igazolni tudták az 1972-es előrejelzéseket, amelyek akkor kb. 50 éves időtávlatot adtak arra, amikor az ökológiai, szociális és ökonómiai válságjelenségek exponenciális ütemű gyorsulása katasztrofális lesz. Vagyis kb. 2020-2030 körül a gazdaság, a termelőerők minden energiája az akut válságkezelésre fog elmenni, nem fog jutni semmi a népjólétre, visszaesik az élelmiszertermelés, és az akkortájt kb. 9-10 milliárd közti emberiség létszáma drasztikusan csökkenni kezd, feltehetően elsősorban a fejlődő világbéli rettenetes éhinségek miatt. De a fejlett világ átlagemberét – gyerekeinket? – sem lesz miért irigyelni. Ha a trendek ugyanazok lesznek, mint manapság.



a világ jövője
a világ jövője
A folyamatok exponenciálisan gyorsuló jellege miatt van az, hogy 1972-ben még pár ráérő értelmiségi huhogásának tűnt az egész, Keleten éppenséggel imperialista blöffnek tartották (érdekes, hogy 1973 körül a Kossuthnál már megjelent a stockholmi konferencia kapcsán – ahol Magyarország hivatalosan nem képviseltette magát – egy könyv a témáról, aztán sokáig semmi), hogy a növekedés káros lehet. Ami meg az “imperialistákat” illeti, az Exxon Mobile még 2000 körül is kiadathatott egy anyagot, amely szerint a Római Klub tévedett, hiszen hol vannak a válságok ? Nyomatta is ezt a magyar trendmédia ezerrel, Seres Lacával az élen.

2005-ben azonban az exponenciális függvény emelkedése már érezhető. Természeti katasztrófák, a globális éghajlatváltozás immár elfogadottséga, az ózonügy, az egyre növekvő amerikai fizetési mérleghiány, India és Kína meglóduló olajfogyasztása, a nyílt latolgatások arról, amerikaiak vagy kínaiak támadják meg a demográfiai katasztrófába süllyedő oroszokat a szibériai olajért (nem is olyan hülye ez a Habsburg Ottó !) , stb., stb..
Meadowsék persze nem ennyire konkrétak. Azt mondják: elkéstünk – a nyolcvanas évek elején kellett volna elkezdeni – de még van esély, ha végül is – bár késleltetve – a józan ész fogja a hatalmi tényezőket irányítani. Nem megkerülhető a fajlagos fogyasztási szint csökkentése, amely igazságos elosztást feltételezve kb. 7 milliárd ember populációjának tartós fennmaradását tenné lehetővé, szerény jólét mellett. Ezért szükséges fenntartani a születésszabályozás programját mindenféle elvi vallásos akadékoskodás ellenére, másrészt a nők kultúrális- társadalmi felemelkedését, amely maga is a legfontosabb tényezője a születésszabályozásnak.
Malthusnak ugyanis – így Meadows – bizony igaza volt, csak meghaladta korát.
A másik tényező az, hogy a gazdaságot nem a rövidtávú haszon szempontjából kell üzemeltetni. Bár le se írják azt a szót, hogy “globalizáció”, azért nyilvánvaló, hogy a mai gazdasági szisztémát alapvetően fenntarthatatlannak tartják. Ma a gazdaság a fogyasztás rövidtávú céljait szolgálja ki, alig törődik a recirkulációval, a környezetvédelemmel. A válság kitörése az lesz, amikor viszont hirtelen minden erőforrást az utóbbiakra kellene a pillanatnyi túlélés érdekében fordítani, és nem hogy az igények, de még az alapvető szükségletek sem lesznek kielégíthetők, az emberek többsége nyomorultul el fog pusztulni (Ld. “Dredd bíró”, “Mad Max”, “Menekülő ember”, “Terminátor”, “Zöld kocka” -stb. amerikai filmekben feltáruló szép világ, mind valamikor a 21. sz vége felé játszódik..)
Fontos, hogy új technológiák kellenek. Igen, technológiák. Új tudományos paradigmák. Nem imák, bölcseletek, bűntudatkeltés (az ember olyan, mint a rák, stb.). És nem (csak) konferenciák meg bizottságok.Cselekvés kell, a tudás magában nem hatalom ! (Nagyon tetszett ez a gondolat) A technológiáknak pedig szervesen egyesíteni kell a termelés, fogyasztás, recirkuláció ökológiai hármas egységét (jelenleg csak az első kettőre képesek) . Nyilván nem a jelenlegi nukleáris technológiákról vagy a diverzitáscsökkentő géntechnológiákról van szó. Ha nem pár millióan akarunk egy elkoszlott Földön bandákba verődve kóborolni (kb. ennyi volt az emberiség létszáma 8-10 ezer évvel ezelőtt, a mezőgazdaság “feltalálása” előtt, igaz, egy tiszta Földön), hanem a jelenleg születőknek életesélyt akarunk adni, akkor nem tehetünk mást.

Meadowsék persze visszafogottabbak könyvükben, Dennis Meadows előadásában, élőben határozottabban fogalmazott. Az utána következők színtelenebbnek tűntek, beleértve Láng Istvánt is. A csattanó a végére maradt. Miután a programban állófogadást hirdettek, a társaság kizúdult potya kajára. Csakhogy valami tévedésből kifolyólag ez elmaradt.
Az egyik résztvevő” ez a Meskó egy hülye” üvöltéssel – csak úgy visszhangoztak a tudomány templomának falai – hagyta el a színhelyet. (Meskó Attila az MTA főtitkár-helyettese, a konferencia szervezője)
Most képzeljük el, mi lesz, ha embermilliárdok döbbennek rá, hogy nem lesz kajájuk ??
Az üvöltöző illetőt egyébként Juhos Lászlónak hívták.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás