A rovat kizárólagos támogatója

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Programban egy kevésbé ismert növényfaj állományfelmérését végezték a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az újabb védett növényfaj állományainak felmérése meglepetéssel zárult.

A védett szennyes ínfű löszpusztarétek, száraz lejtősztyep területek, mészkedvelő tölgyesek ritkás, napfényes állományainak szolid vadvirága. A 15-50 cm-es
gyapjas-szőrös hajtások első ránézésre nem hívják fel magukra a figyelmet. Kecses, dekoratív virágait hosszúkás levelei alatt rejtegeti, csak az alapos szemlélőnek mutatja meg szépségét. Többek között a Kelet-Mecsek déli előterében húzódó tölgyesek, felhagyott szőlők között megbújó száraz gyepfoltok biztosítanak megfelelő élőhelyet stabil állományainak. Fennmaradását az átgondolatlan terület helyreállítások, a gyepterületek beszántása, illetve más célú hasznosítása veszélyeztetheti.
A szennyes ínfű mellett számos más, védett fajoknak is élőhelyet biztosító, rendkívül változatos területen a felmérés során egy olyan orchideafaj egyetlen példánya is előkerült, amelyet a szakirodalmi adatok alapján majd két évszázada nem figyeltek meg a Mecseken. Ez a fokozottan védett növényfaj nem más, mint a pókbangó, melynek előfordulását Horvát Adolf Olivér, neves pécsi botanikus, „A Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete” című művében 190 évvel ezelőttre jelzi.

Ráadásul mindkét adat herbáriumok (préselt növénygyűjtemények) áttekintésből származik, így kijelenthető, hogy több évszázada most először sikerült ennek a különleges fajnak a meglétét élőben is bizonyítani a Mecsekből – írta Nagy Gábor-Kulcsár Péter a park honlapján. Fotók: Molnár Dániel

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek