Hirdetés

Sorra dőlnek meg a melegrekordok, július első hete volt az eddigi legmelegebb a világon. De vajon meddig tolerálja a szerveztünk a meleget? A kérdést úgy is feltehetnénk, miért érezzük elviselhetetlennek a 37 fokos külső hőmérsékletet, ha a normális testhőmérsékletünk is csaknem ennyi?

Az ember bizonyos határok között képes szabályozni a belső testhőmérsékletét a külső hőmérséklettől függetlenül, de ennek is vannak határai. Nyáron, melegben a szervezet hűtésére van szükség, a testhőmérséklet túlzott felmelegedése ellen a legfőbb fegyverünk az izzadás. Azonban ha a levegő nemcsak meleg, hanem párás is, izzadással nem tudunk elegendő hőt veszíteni. Ezért a hőérzet szempontjából nemcsak a hőmérséklet fontos, hanem a levegő páratartalma is. A nedves hőmérséklet – egy vízzel átitatott textillel borított hőmérő által leolvasott hőmérséklet, amely körül levegő áramlik – 100%-os relatív páratartalom esetén megegyezik a levegő hőmérsékletével. (35°C nedves hőmérséklet 70°C hőindexnek felel meg.) A tapasztalatok szerint az úgynevezett 35 fokos nedves hőmérséklet az a határ, amely fölött a test már nem képes hatékonyan hűteni magát (az emberi test belső hőmérséklete 36,8 Celsius-fok, a külső pedig nagyjából 36). Ez természetesen nem jelenti azt, hogy e fölött az ember élete automatikusan veszélybe kerül, de ha más módon nem kezdi hűteni magát, akkor a szervek károsodása rövid időn belül elkezdődik – olvasható a technologyreview.com oldalon.

Szélcsendben, tűző napon, 50 százalékos páratartalom esetén 43 fok körül, ha viszont nagyon száraz a levegő, akkor csak 54 fok körül érjük el ezt a nedves 35 fokot. Azonban ez alatt a hőmérsékleti határ alatt is súlyos egészségkárosodást lehet szenvedni. Az emberek között ugyanis óriási egyéni különbségek lehetnek a hőszabályozás hatékonyságában életkor, nem és egészségi állapot alapján. Emellett az is számít, hogy ki hol él, ugyanis a szervezet valamennyire képes alkalmazkodni a tartósan magas hőmérséklethez. A forró égövben élő emberek többet izzadnak, és az izzadságuk kevesebb elektrolitot tartalmaz, így ezek a szervezet számára fontos összetevők nem ürülnek ki olyan gyorsan, mint normál esetben. Ez bizonyos fokig gátolja a vese- és szívproblémák kialakulását. Ez az oka annak, hogy a hidegebb övekben, illetve a nyár elején a kivételesen magasra szökő hőmérséklet sokkal veszélyesebb az itt élőkre, mint a forró éghajlaton élőkre az állandóan magas hőmérséklet.

A kutatók szerint azonban hiú ábránd azt hinni, hogy az ember majd hozzászokik a felmelegedéshez. Az akklimatizációnak ugyanis megvannak a határai, a felmelegedés pedig sokkal gyorsabb ütemű, minthogy ezeket a fiziológiás határokat az ember valamiféle gyorsított evolúcióval ki tudná tolni.

hőség Párizs Bertrand Guay Agence France-Presse Getty Images

Hőség okozta halálozás Európában

2022. május 30. és szeptember 4. között Európában 61 672 ember halt meg hőség miatt. A halálozási arány Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában volt a legmagasabb. A hőség okozta halálozások csak kis hányada származik hőguta miatt. A legtöbb esetben a meleg megakadályozza, hogy a szervezet megbirkózzon a meglévő egészségügyi problémákkal, például a szív- és tüdőbetegségekkel. 2022 nyarának minden hetében az átlaghőmérséklet Európában „megszakítás nélkül” meghaladta az előző három évtized alapértékeit. A legintenzívebb hőség július 18. és 24. között volt, ekkor 11 637 ember halt meg.


Egyre több brutális hőhullám várható a jövőben
A legfiatalabb generáció, a 2013 után születettek élete során várhatóan csaknem 29-szer több estrém meleget fog átélni Európában, mint korábbi felmenői, ha nem mérsékeljük a klímaváltozást.

Már az eddigi 1,1 °C-os globális felmelegedésnél is saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás negatív hatásait, elég csak az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokra és aszályra, vagy a hirtelen óriás csapadékot hozó zivatarokra és ezek nyomán fellépő villámárvizekre gondolni, melyek nemcsak egészségünket viselik meg, de a mezőgazdaságra nézve is egyre növekvő károkhoz vezetnek.

Az IPCC figyelmeztet, hogy minden egyes tizedfoknyi melegedéssel egyre veszélyesebbé válik az éghajlat. De a kibocsátások csökkentésére irányuló klímacélok még mindig nem elegek, és egy 2021-es, a klímaváltozás generációkon átívelő hatásait vizsgáló tanulmány szerint a 2020-ban született emberek 2-7-szer több szélsőséges időjárási eseményt – elsősorban hőhullámokat – fognak átélni életük során, mint az 1960-ban születettek, még ha a jelenlegi klímapolitikai ígéreteket teljesítik is az országok – olvasható Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató a Másféfokon megjelent elemzésében.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás