Radó Dezső (1923-2001) egy különleges alakja volt a zöld szakmának. Egy közgazdászból lett kertészmérnök. Aki kertészként is közgazdászul gondolkodott. 22 évig volt a Főkert vezérigazgatója, jelenléte a több mint 150 éves Főkert egyik nagyon prosperáló korszakát hozta. Felsorolhatatlan, mennyiféle kutatási és fejlesztési, fenntartási területen.
Radó egyik legfontosabb egyéni ambíciója mégis az volt, hogy pénzben is kifejezhető értéket adjon a városi fáknak, települési zöldfelületnek. Így született meg a Radó-féle értékelési módszer, amelyen később Párkányi Ildikó dolgozott tovább. A munka azonban soha sem lett teljes és nem épült be a települési vagyongazdálkodásba.
Számos kísérlet született arra eddig, hogy hogyan és miként értékeljük a városi zöldet. Hiszen jól látjuk, hogy van valamilyen értéke. Hatása van az ingatlanértékre, hatása van az egészségi és a pszichés állapotunkra, konkrétan képes felgyorsítani a gyógyulásunk, vagy plussz években mérhető egészséges létet biztosítani, ingyenes ökológiai szolgáltatásai mérséklik a meleget, csillapítják a rezgést, zajt, kondícionálják a környezetüket, tisztítják, raktározzák a vizeket, élőhelyet biztosítanak az állatvilág tagjainak, gyönyörködtetnek, inspirálnak, ellazítanak, oldják a stresszt.
Mégis: ma az önkormányzati vagyonleltárakban nem szerepel a zöld vagyon a valós értékén. Nincs a kezünkben a mindent pénzben mérő kapitalista társadalmunkban egy olyan értékmérő képlet, ami a települési zöldfelületek valós társadalmi értékét segítene kimutatni. Nem tudunk amortizációs értéket számolni. Nem tudunk jól biztosítást kötni. Nem tudunk jól bírságot megállapítani. Nem tudunk még jól mérlegelni sem vagyonérték alapon, hogy mi fontosabb egy adott területen: a zöldfelület vagy a beépítés.
Hogy ez megváltozzon, ezért Bence Csaba Nagy (Budapest Város Holding) kollégánk hathatós segítségével felvettük a kapcsolatot a Corvinus Egyetem Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága (FAKT) szakkollégiumával. Új kollegámmal Kirrné Feicht Ágnessel és a nemrég nyugalomba vonult, de a témát szakmai elhivatottsággal továbbra is a szívén viselő Radnóczi Péterrel találkoztunk először ezzel a fiatal csapattal. Ágnes (aki mellesleg a Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség elnöke is) a következő hetekben válogatott szakértőkkel, a téma legprofibb hazai képviselőivel fogja összeismertetni őket.
Jönnek előadók a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karáról, a Főkerttől, a Green City Hungary-től, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetétől, de szakcégektől is. Jönnek ingyen, hivatástudatból, szakmai elkötelezettségből, mert ez a hiány évtizedek óta égető problémagóca a települési zöldfelület-gazdálkodásnak. Amit ma tudunk erről a témáról, nemzetközi kitekintésben is, azt mind megkapják most a FAKT-osok. Akiknek az lesz a dolguk, hogy ebből az iszonyúan komplex tudásanyagból egy szintézissel elvégezzék, amit Radó Dezső nem tudott befejezni: adjanak pénzben kifejezhető értéket a budapesti zöldnek. Oldják meg a gordiuszi csomót. Egyszerű kérés, ugye? 
Nem tudok eléggé hálás lenni azért, hogy ezek a fiatal közgazdászok mennyire izgalomba jöttek már a problémafelvetéstől is.
Nem tudok eléggé hálás lenni azért, hogy ezek a fiatal közgazdászok mennyire izgalomba jöttek már a problémafelvetéstől is.Jelentem, a “Radó Dezső Akciócsoport” megalakult!- írta FB oldalán Bardóczi Sándor.
Hallgassa meg podcastunkat Budapest főtájépítészével:A fa mostantól Budapest zöld közműve.
A fővárosnak anno volt főkertésze, de 1940 óta nem volt a zöldfelületeknek főfelelőse, amíg 2020 januárban hivatalba nem lépett Budapest főtájépítésze. De mi is a feladata? Mik a tervei? Hogyan képzeli el a főváros zöldítését, és a védett területek rekonstrukcióját? Mi fán terem a favédelmi munkacsoport?
Nyitókép: Radó Dezső forrás: Demecs Jánosné archívuma
