A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: népszava

A hazai lakások takarékossági mutatói az uniós listák végén kullognak. A szakértők a fogyasztási adatokban nem lelik a 2015 és 2018 közötti kormányintézkedések hatását. Az EU-n belül a hetedik legmagasabb a hazai háztartások fajlagos energiafelhasználása. Ennél is lehangolóbb a hazai épületállomány energiahatékonysági besorolása. 

A 2015 és 2018 közötti energiafogyasztásra csak a hőmérséklet hatott, vagyis az ezalatti hatékonysági  erőfeszítések nem fejtettek ki érezhető hatást – jelentette ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. Mi kell ahhoz, hogy felújítsunk? című – Koritár Zsuzsanna ügyvezető moderálta – online konferenciáján Szórádi Tamás, a Multicontact Consulting Kft. munkatársa.

A cég nemrégiben készített átfogó felmérést a hazai lakásállomány energiafogyasztás-csökkentési lehetőségeiről. Három, a magyar kormány által benyújtott Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) energiamegtakarítási értékeinek elérését célzó számítást végeztek.

— “Derűlátó” esetben, folyamatos bővülés mellett 2030-ra évente az épületek 3,8 százaléka eshet át mélyfelújításon. Ezzel a kormánycél 31 százaléka teljesülne, de 4,8 ezer milliárd forintba kerülne.
— Kizárólag családi házak gyorsított ütemű felújítása “már” 1,1 ezer milliárdból megoldható, viszont a cél 58 százaléka megvalósulna.
— A lakások többségének részleges felújítására 2,2 ezer milliárdot kellene költeni, ami viszont csak 15 százalékot tenne hozzá a célhoz.
A lakott lakások száma a 2011-es több mint 3,9 millióról 2020-ra 3,75 millió alá esett. Főként a vályogházak és az 1945 előtt épült lakások ürülnek, így azokra szerinte kevéssé is szükséges összpontosítani. Ehhez képest évente 2 ezer lakás szűnik meg és 8-16 ezer létesül. A legnagyobb fajlagos fogyasztást a családi házaknál, a legkisebbet a panelépületeken mérték. A megfelelő szint a családi házaké kevesebb mint fele. Számításuk szerint a megtérülés e körben a leggyorsabb. Bár az átlagos felújítási arány évi 3 százalék, a túlnyomó többség csak részleges.
Méréseik alapján a legkedvezőbb megtérülésű a kondenzációs, vagy a fatüzelésű kazán. A hőszivattyú és az elektromos fűtés drága. Távhővel fűtött lakások esetén szigetelést javasolnak.
A Multicontact szerint családi házaknál az épületszigetelés messze a legdrágább, így bár a legnagyobb megtakarítás is ezzel érhető el, mégis jóval kevésbé éri meg, mint a kazáncsere és a napelem. Kérdésre Szórádi Tamás jelezte, javaslataikat az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) számára gondolatébresztőnek szánják.
Az EU-n belül a hetedik legmagasabb a hazai háztartások fajlagos energiafelhasználása – derült ki Mátrai Róbert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fenntartható pénzügyekért és felügyeleti belső szabályozásért felelős főosztálya osztályvezetője bevezető ábrájából. Épületfűtési értékünk még rosszabb. Ennél is lehangolóbb a hazai épületállomány energiahatékonysági besorolása. Az öt lehetségesből a két legkedvezőbb, A-s és B-s egyáltalán nem látszott az ábrán. Rosszabb képet a kimutatásban szereplő 18 uniós tagállam közül csak Spanyolország mutat.
A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) idézett számítások szerint a hazai lakóépületek fogyasztása valamivel több mint harmadára mérsékelhető. Ebben szintén az elmaradottak közé tartozunk. Magyarország térségi összehasonlításban sereghajtó az új építésű lakások arányát illetően is. A mi 0,25-0,75 százalékos értékünknél jóval kedvezőbbek a román, a cseh és a szlovák adatok is. A vizsgált államok közül 1-1,25 százalék közötti szintjével – fej-fej mellett – Lengyelország és Ausztria kimagaslik.
Teljes épületállományunk átalakítása GDP-nk 40 százalékát igényli. Ezzel az uniós középmezőnybe tartozunk. A beruházás viszont nálunk térül meg szinte a leghamarabb. Mátrai Róbert betekintést engedett a környezetvédelmi szempontú, akár felújításra is költhető, az MNB által ösztönzött pénzügyi lehetőségekbe. A Magyarországon nyilván tartott mintegy 800 ezer “Kádár-kocka” rendkívül energiapazarló – fejtette ki a Renohub felújítási tanácsadó-hálózat kialakításában részt vevő Energiaklub igazgatója, Orbán Gábor. Ráadásul nálunk – főleg a szegény és mélyszegény térségekben – a helyiségeket telente jóval melegebbre fűtik, mert ezt fontosabbnak tartják, mint a módosabb családok.
Üdvözlik, hogy a NEKT kiáll az egyedi fűtés ellenében a távhő mellett. Az alacsony felújítási arány egyik oka a tájékozatlanság miatti bizonytalanság. Az ilyen munkálatok jelentik a családok egyik legnagyobb próbatételét is. Ezért tartja fontosnak országos tanácsadó-hálózat létrehozását. Reimar von Meding alapító, a KAW architecten vezérigazgatója bemutatta a már 4 ezer holland lakás mélyfelújításában segédkező Reimarktot.
A 2,7 millió családi házból 210 ezer bontásra érett – vélekedett Gulyás István, a Magyar Családiház-tulajdonosok Egyesülete elnöke. 62 százalék, 1,68 millió otthon esetében rendkívül alapos felújítást tart szükségesnek. Mintegy 540 ezer lakás – 15-20 százalék – már átesett részleges átalakításon. Az egyesület számításai szerint csupán az állomány 5-10 százaléka, mintegy 270 ezer, jellemzően frissen épített ház számít energetikailag korszerűnek.

Délután a brüsszeli Energy Cities képviselője, Dely Krisztina moderálásában mások mellett Ámon Ada Budapest, Hall Katalin Miskolc, Szabó Sándor pedig Budaörs energiahatékonysági terveit ismertette. Az illetékes ITM meghívott előadója betegség miatt lemondta a részvételt.

Sokszor mérjünk, mielőtt vágunk

A konferencia valamennyi előadója figyelmeztetett a felújítások alapos átgondolására. Több szakasz esetén elsőként a fűtés, majd a szigetelés átalakítását ajánlják, végül pedig megújuló energiás berendezések telepítését. Versits Tamás, a Weishaupt szakértője egy konkrét példán keresztül mutatta be, mennyire fontos a szigeteléshez kapcsolódó fűtőberendezés megfelelő kiválasztása. Ellenkező esetben ugyanis a rezsi még nőhet is.

Hollandia szerint nem abszurd a célemelés

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek